A távíró elvét Morse, amerikai feltaláló 1832-ben álmodta meg, amit a megvalósítás hosszú időszaka követett. Az első nyilvános sikert végül 185 éve, 1837. szeptember 4-én a New York-i egyetemen tartott bemutató hozta el a számára.

Morse fél kilométerrel távolabb tartózkodó munkatársa adni kezdte a jeleket, aminek eredményeképpen az egyetem előadótermében álló készülék ingája tüskéket rajzolt a papírszalagra. Morse leolvasta a számokat és mivel fejből ismerte a kódokat, felolvasta a papíron álló szöveget "Sikeres kísérlet a telegráffal 1837. szeptember 4-én."


1848-ban már tízezer kilométer távíróvonal működött

Morse majd csak 1839-ben dolgozta ki az egységes nemzetközi jelzés rendszerré vált pont-vonal kombinációját.

A Morze-kód (Morse-abc) olyan kommunikációs kód lett, amivel lehetővé vált a szöveges információ átvitele vezetékes (távíró) vagy vezeték nélküli (például rádiós) kommunikációs csatornán. A Morze-abc egészen az 1990-es évekig hivatalos használatban volt.

Az első távíróvonal Washington és Baltimore között épült, amelyen az első mondat 1844-ben futott végig. A fejlődés megállíthatatlanságára utal, hogy a világon 1848-ban már tízezer kilométer távíróvonal működött, Pestig pedig 1850-ben ért el. A távíró sebessége akkor 5 bit/sec körüli volt.

1858-ban készült el az első transzatlanti kábel, ami az óceán mélyén egy hónap működés után kettészakadt, az immár strapabíróbb változatra pedig 1866-ig kellett várni.  Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy egy kábel kevés: 1920-ban már 21 egymás melletti kábelen futottak az üzenetek.

távíró

Az első távíróvonal Washington és Baltimore között épült – fotó: pixabay.com

A távíró és a telefon

Napjainkban a hálózatok korát éljük, ami az internetet jelenti. Az internet megszületését azonban már  megelőzték más távközlési hálózatok, olyanok, amelyek nagy hatással voltak a korabeli sajtó, később pedig a rádió működésére is.

Amikor Alexander Graham Bell, a telefon (egyik) feltalálója a készülék lehetőségeit ismertette, a távíróhálózatok már javában működtek. De azok még csak a hivatalokba voltak bevezetve, a lakóházakba nem. Akkoriban még nem is lehettek volna, hiszen a villanyvezetékeket ekkor még nem fektették le, és még Edison sem találta fel a villanykörtét.

Bell a terveit a gázcsövek és vízvezetékek rendszeréhez hasonlónak írta le, mondván, hogy ez azokhoz hasonlóan össze tudná kötni a boltokat, otthonokat, munkahelyeket sőt meggyőződése volt, hogy a távoli városokat is.

Ebben sokan kételkedtek, de - szerencsére nem lett igazuk. Ma már ismeret tény, hogy az információáramlás, és az "információs társadalom" alapvető infrastruktúráját a világot átszövő távközlési hálózatok adják.

A telefon

A távírón morze-kódban csak szöveget lehetett továbbítani. A telefon hasonló módon kábeleket használt, de ezek nem morze-kódot, hanem hangot továbbítottak (ezért volt távbeszélő neve). Ehhez fel kellett találni az emberi beszéd érthető átvitelére is alkalmas mikrofont és hangszórót.

A telefon gyorsan elterjedt:

  • Alexander Graham Bell 1876-ban bejegyeztette a szabadalmát a telefonra
  • 1877-ben megalapítja az első kereskedelmi társaságot, a Bell Telephone-t
  • 1878-ban 21 előfizetővel beindul az első kereskedelmi telefonközpont az USA-ban
  • 1879-ben a telefon már Budapesten is működik
  • 1881 május 1-jén megkezdi működését a budapesti telefonközpont (negyedikként Európában) az indulásakor 25 előfizetője volt
  • 1880-ban, három évvel a bevezetés után az USA-ban 123 ezer telefon volt
  • az újdonság gyors elterjedése 1885-ben megtorpant, annál az egyszerű oknál fogva, hogy a vonalak mindenre érzékenyek voltak: a villamosra, a viharokra
  • a századfordulón már több száz független telefontársaság működött, így 1900-ban Amerikában minden 60. embernek volt telefonja, 1917-ben pedig minden tizediknek

A telefon történetének meghatározó eseménye a mobiltelefonok megjelenése volt:  az első GSM tervezet szerződést 1987-ben írták alá Magyarországon, majd 1994-ben indult az első szolgáltató kereskedelmi szolgáltatása.

telefon

Ez a régi készülék ma már dísztárgynak számít – fotó: pixabay.com

A precíziós mezőgazdaság a kommunikációban élen jár

Hogy hogyan kapcsolódik a precíziós mezőgazdaság Morse találmányához?

Egyszerűen: minden a távíróval kezdődött. Napjaink okoseszközei ugyanis létre sem jöhettek volna, ha nem találja fel annakidején. Nem lennének olyan okos traktorok, mezőgazdasági erőgépek, amelyek képesek a mesterséges intelligencia segítségével önálló feladatok ellátására.

Egy intelligens traktor ugyanis kommunikál a munkagépével, a GPS helymeghatározó rendszerekkel, a területen szintén munkát végző traktorokkal, sőt még a drónokkal is - miközben folyamatosan tartja a kapcsolatot az irodában, szervizben dolgozó emberekkel, a "felhőben" lévő adatokkal.

okos traktor

Az okos traktorok a mesterséges intelligencia segítségével önálló feladatok ellátására képesek – fotó: pixabay.com

A digitalizáció megkerülhetetlen

A mezőgazdaság digitalizációjának eredményeképpen forradalmi változások mennek végbe: a  gépek közötti kommunikáció létrejötte teljesen új lehetőségeket biztosít a gazdálkodók számára.

Csak néhány a sok közül:

  • a műholdas helymeghatározás segítségével a gépek helyét, haladási irányát, haladási sebességét lehet meghatározni, használata megkönnyíti a munkát például automatikus kormányzás, sorvezetés stb. megvalósításával. A pontossága elképesztő: 1,5 - 2 cm
  • a szinkronizálási rendszerek megoldják  a kombájn mellett lévő traktor irányítását rakodás közben, aminek következtében teljesen automatikusan szabályozhatóvá válik a traktor sebessége és kormányzása, és biztosítható a két gép együtthaladása
  • ISOBUS alkalmazásokkal a vezető a beépített szenzorok és a fedélzeti terminálon keresztül könnyen és gyorsan informálódhat a jármű- vagy erőgép beállítási adatairól és a főbb egységek (motor, sebességváltó, hidraulika stb.) működéséről

okos traktor

A műholdas helymeghatározás segítségével a gépek helyét, haladási irányát, haladási sebességét lehet meghatározni – fotó: pixabay.com

A precíziós technológiák a mezőgazdasági termelés hatékonyságát, produktivitását növelik annak érdekében, hogy az egyre bővülő igényeket ki lehessen elégíteni.

A precí­ziós gazdál­ko­dás lehetővé teszi a növények mikrokörnyezeti igényei­nek meg­felelő, mondhatni „személyre szabott" gondozását.

És ki hinné, hogy mindez 185 éve 1837. szeptember 4-én a New York-i egyetemen tartott bemutatón kezdődött Morse távírójával....