Csövek és tömlők a mezőgazdasági gépekben
A hidraulika vagy kenőolaj, az üzemanyag, a hűtőfolyadék és néhány esetben a levegő szállítására is különböző anyagú csöveket alkalmaznak a gyártók. A traktorokban és rakodógépekben a szűkös hely miatt ezek a tömlők egymáshoz közel vagy egymással érintkezve kötik össze a gép különböző részegységeit. Egy-egy gépen ezeknek a csöveknek a száma elérheti a százötvenet, teljes hosszuk pedig könnyen túllépheti a 100 métert. Így aztán érthető, hogy a gépeknek elég sérülékeny részét jelentik.
Szűk helyen futó hidraulikatömlők – fotó: Fecsó Gábor
Mi is történik?
Nem akarlak untatni a folyamat leírásával, de ahhoz, hogy tudd, mit kell keresned, ez most fontos. A gumi puha anyag, és könnyen megragad rajta a mezőgazdaságban oly gyakori por. A por apró szilícium-dioxid-szemcséket tartalmaz. Ezek pedig elég kemények ahhoz, hogy bármit elkoptassanak. Amikor az apró szemcsék beágyazódnak a gumicső puha falába, olyan szerkezet alakul ki, amely nagyon hasonlít a csiszolóvászonhoz. A dörzsölődés során, amit a gép mozgása, a motor rezgése okoz, elindul a folyamat. A csiszolóvászonról lekopik a kemény kristályos anyag, de a gumicsőbe a munkakörülmények miatt mindig új és újabb szemcsék ágyazódnak be. Tehát a gumi képes elkoptatni a vasat. Gyorsan és biztosan.
Két történetet mesélek el, hogy lásd, mire is gondolok.
A rakodógép
Egy hűvös őszi napon úgy alakult, hogy egy, a géphez kevésbé szokott kezelő került az ülésbe. Mivel a gép szokatlan volt számára, nem mindig találta el a művelethez tartozó megfelelő működtető kapcsolót. Még munka közben észrevette, hogy a gép, mint valami hatalmas csiga, csíkot húz maga után. Megindult az olajfolyás. De nem kicsit, nagyon. Kívülről is látható volt, ahogy a hátsó tengely mögött a betonra csurdogál a hidraulikafolyadék. Lebontottuk hát a takarólemezt a gép hátuljáról.
Első pillantásra csak az látszott, hogy csupa olaj minden. Az ok még nem volt nyilvánvaló. Úgy látszott, hogy a gém belsejéből származik az olaj. A gémben két pár cső fut. Az egyik a kanálbillentő munkahengert táplálja, a másik pedig a munkaeszközök működtetésére szolgáló, kihelyezett hidraulikacsatlakozókban végződik. Ez utóbbit általában nem használjuk. De aznap mégis nyomás alá került, és már folyt is az olaj! Aztán minden hidraulikus funkciót működtettünk, hogy láthatóvá váljon az igazság.
Bal oldalon a bemenő ág sokkal magasabban van, mint a jobb oldalon. Minden egyes alkalommal, amikor a gém kitolásra került, a gumitömlő lefaragott néhány apró darabot a fémből készült visszafordító könyök alsó részéből. Egyszer csak eljött az idő, és a fémcső fala átszakadt.
Hidraulikacsövek sérülése – fotó: Fecsó Gábor
Problémák a csövek körül
A párhuzamosan futó csövezés okoz kevesebb gondot, mert ezek általában gyárilag megfelelően rögzítve vannak egymáshoz és a gép mozdulatlan alkatrészeihez. A probléma általában ott jelentkezik, ahol ezek a tömlők és csövek keresztezik egymást. Ha a motor jár és a gép remeg, az egymást keresztező csövek, ugyan kis mértékben, de elmozdulhatnak egymáshoz képest. Ha összeérnek, akkor megindul a károsodás. Észrevétlenül dörgölőznek egymáshoz.
A puhább anyagba, tehát a gumitömlő felületébe beágyazódik a por és a keményebb anyagból leváló apró szemcsék. Ettől a ponttól kezdve elindul a kopási folyamat, és előbb-utóbb kilyukad valamelyik cső. Szerencsésebb helyzetben a szállított folyadék kezd el szivárogni, majd egyre erősebben folyni. A gépkezelő észreveszi a lecseppenő anyagot vagy a tócsát, és a hiba hamarosan kijavításra kerülhet.
Nehezebben észrevehető, ha a csőben a környezetinél kisebb a nyomás. Ez lehet például a légfékkompresszor vagy az üzemanyag-ellátó rendszer szívócsöve. Az üzemanyagcső esetén lehet, hogy nincs folyadékszivárgás, csak egyszerűen nem akar a motor megfelelően járni. A kompresszor szívócsöve még alattomosabb, mert se folyadék, se túlnyomás nincs. A gép működési rendellenességéből nem lehet a kezdeti szakaszban észrevenni.
A kompresszor
A második történetben szereplő hibára nem volt egyszerű rábukkanni. Főszerepben egy traktor és a légfékkompresszor. A gép már nem volt fiatal, amikor a kezelő elkezdett panaszkodni, hogy reggelente nagyon sok időbe telik, míg feltermeli a levegőt. Mivel az a szokványos eset, hogy meghasad egy tömlő vagy sérül egy tömítés, először mindenki arra tippelt.
Jó pár héten keresztül keresgéltük, hogy hol szökhet el a nyomás. Végső következtetésként arra jutottunk, hogy a kompresszor végezte be a pályafutását. Ezért hát leszerelésre került, és már vittem is felújíttatni. Hamar elkészült, és visszaszereltük a gépre. Mindenki boldog volt, a munka folyt tovább. De a meglepetés csak most készülődött. Néhány hét elteltével újra jelentkezett a probléma.
A légfékrendszerben megint egyre nehezebben épült fel a nyomás, a tartályban elkezdett meggyűlni az olaj. A kompresszor beadta a kulcsot. Leszereltük hát, és visszakerült a felújítást végző műhelybe. Vidáman lobogtattam a garanciajegyet, mielőtt újra a szakemberek kezébe került a szerkezet. Másnap reggel csörgött a telefon, az én kompresszoros barátom hívott. Arra kért, hogy látogassam meg, és megmutatja a tegnap leadott szerkezetet. Mentem és néztem.
A hengerfalon tankönyvbe illő karistolások, a szelepeken homályos kopás látszott. Nem kellett neki magyarázni. Csak annyit mondott: „Keresd meg, hogy hol szívja be a homokot!” A géphez visszatérve már nem volt bonyolult feladat a hibás alkatrész megkeresése. A motor levegőszűrője mögött bekötött, egyetlen cső vezet a kompresszor szívó oldalához.
Hatalmas lyuk a kompresszor szívócsövén – fotó: Fecsó Gábor
Szerencsés az eset abból a szempontból, hogy a keletkezett lyukon csak a kompresszor lélegezte be a homokot, a motor égésterébe nem sok kerülhetett.
Mindkét esetben és még számos alkalommal a nem megfelelően rögzített rugalmas tömlők koptatták el a vascsöveket. Vagyis a „filc megette a vasat”. Látod, megesik az ilyesmi.
Mi a teendő?
Ahhoz, hogy a hasonló meghibásodásokat elkerüld, két dolgot tehetsz. Elsősorban biztosítod a gyanús alkatrészek között a megfelelő távolságot, úgy, hogy ne érhessenek össze. Vagy ha ez nem megoldható, akkor rögzítsd a tömlőket úgy, hogy ne tudjanak elmozdulni egymáshoz képest. Ha pedig ezt sem tudod megfelelően biztosítani, akkor segíthet valamilyen védőburkolat készítése, amely nem engedi a csövekenek, hogy egymással érintkezzenek.
Az egymáshoz közel futó csöveket védő megoldás – fotó: Fecsó Gábor
A történetekből talán te is arra a következtetésre jutottál, hogy a gépeket érdemes időközönként tüzetesebben átvizsgálni. Ezek az átvizsgálások a karbantartás részét képezik, és általában a kezelési utasítások részletesen tárgyalják. Figyelj a gépekre, hogy az ilyen meghibásodások elkerülhetők legyenek.
Olajszivárgás-mentes munkát kívánok!
Fecsó Gábor
_fill_540x300_0.jpg)
