A Spar, az ALDI és a Tesco ellen folyik az eljárás, mert a gyanú szerint megtévesztő módon tüntették fel egyes péksüteményeiket „teljes kiőrlésűként". A versenyhivatal már korábban is kiszabott bírságot hasonló ügyben - írta meg az Index.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) újabb versenyfelügyeleti eljárásokat indított három élelmiszer-kiskereskedelmi lánc – a Spar, az ALDI és a Tesco – ellen. A fogyasztói panaszok alapján a hatóság arra gyanakszik, hogy ezek az üzletláncok félrevezető kereskedelmi gyakorlatot folytatnak egyes, „teljes kiőrlésűként" hirdetett pékáruikkal kapcsolatban.

Nem ez az első eset

Február 12-én a Lidl 186 millió forintos bírságot kapott, mert négy terméke esetében megtévesztette a vásárlókat. A teljes kiőrlésű élelmiszerek különösen fontosak lehetnek például cukorbetegek számára, akik számára nem mindegy, milyen összetevőket tartalmaznak az általuk fogyasztott pékáruk.

Miért indult most eljárás a három áruházlánc ellen?

A GVH a panaszok kivizsgálása után versenyfelügyeleti eljárást indított az alábbi cégek ellen:

  • Spar Magyarország Kereskedelmi Kft.
  • ALDI Magyarország Élelmiszer Bt.
  • TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt.

A gyanú szerint a három kiskereskedelmi lánc egyes helyben sütött termékei esetében megtévesztő kereskedelmi kommunikációt folytat. A versenyhivatal szerint ezek az üzletek azt a hamis benyomást kelthetik a fogyasztókban, hogy bizonyos péksüteményeik túlnyomórészt teljes kiőrlésű lisztből készültek, miközben ez valójában nem így van.

Fontos kiemelni, hogy az eljárások megindítása nem jelenti azt, hogy a Spar, az ALDI vagy a Tesco valóban jogsértést követett volna el. A vizsgálat során a hatóság megállapítja, hogy a vállalkozások valóban megtévesztették-e a vásárlókat. Az eljárás időtartama három hónap, de indokolt esetben akár kétszer is meghosszabbítható, egyenként két hónappal.


Mit jelent a „teljes kiőrlésű" megjelölés?

A teljes kiőrlésű lisztből készült termékek olyan pékáruk, amelyek tartalmazzák a gabona minden részét, beleértve a csírát és a korpát is. Ezek az összetevők gazdagabbá teszik a terméket rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban, így egészségesebb alternatívát jelentenek a fehér lisztből készült kenyerekhez és péksüteményekhez képest.

A problémát az okozza, hogy egyes gyártók és forgalmazók – bár „teljes kiőrlésűként" hirdetik termékeiket – azok valójában nem, vagy csak nagyon kis mértékben tartalmaznak ilyen lisztet. Ez pedig a vásárlók megtévesztésének minősülhet, különösen azok esetében, akik tudatosan figyelnek az étrendjükre.

A GVH figyelmeztetése a vállalkozások számára

A Gazdasági Versenyhivatal hangsúlyozta, hogy a vállalkozásoknak körültekintően kell kialakítaniuk kereskedelmi kommunikációjukat. Az áruházláncok nem várhatják el a fogyasztóktól, hogy saját maguk kutassák fel a termékek pontos összetételét, vagy ellenőrizzék az állítások hitelességét.

A versenyhivatal határozott fellépése egyértelmű üzenetet küld a piaci szereplők számára: a fogyasztók megtévesztése szigorú szankciókat vonhat maga után. A Lidl példájából kiindulva – amely 186 millió forintos bírságot kapott hasonló ügyben – valószínűsíthető, hogy a GVH ezúttal sem fogja elnézni a jogsértő gyakorlatokat, ha azokat bizonyítani tudja.

Mit tehetnek a fogyasztók?

A vásárlóknak érdemes alaposan átnézniük a termékek csomagolását és összetevőlistáját, különösen akkor, ha kifejezetten teljes kiőrlésű termékeket keresnek. Ha egy termék nem tartalmaz legalább 50 százalékban teljes kiőrlésű lisztet, akkor az megtévesztő lehet, ha mégis így hirdetik.

Ha a fogyasztók gyanús kereskedelmi gyakorlatokat tapasztalnak, panaszt tehetnek a GVH-nál, amely az ilyen jelzéseket figyelembe veszi a versenyfelügyeleti eljárások során.

Indexkép: Pixabay