A precíziós gazdálkodásról kérdeztük Harsányi Zsoltot, az Axiál Kft. tulajdonos ügyvezetőjét.
– Ügyvezető úr, gondolta volna 1991-ben, amikor az Axiál Bt.-t megalapította, hogy 26 év után az egyik meghatározó szereplője lesz a magyar mezőgazdaságnak?
– Valójában nem, mi csak tettük a dolgunkat. Lépésről-lépésre fejlődtünk, a Bt-ből családi vállalkozássá, majd mára már cégcsoporttá bővültünk. Induláskor még alkatrészekért jártuk a volt NDK-t, akkor még Csehszlovákiát, mivel a mezőgazdasági erőgépek egyszerűbbek voltak, és szükség volt az alkatrészellátásra. Eleinte csak Zetor és ZTS alkatrészek kereskedelmével foglalkoztunk, mára azonban már több száz márka alkatrészei érhetők el boltjainkban, ezek között szerepel saját termékcsaládunk, az ISTER is, amely termékek előállítására, tesztelésére különleges figyelmet szentel vállalatunk.
1995-től kínálatunkat mezőgazdasági gépek forgalmazásával, illetve speciálisan ügyfeleink igényeihez szabott szerviz- és műszaki háttérszolgáltatások nyújtásával is bővítettük. Hatalmas fordulatot hozott életünkben a rá következő év is, 1996-ban cégünk Kft.-vé alakult, és törzstőkénket 50 millió forintra emeltük.
– Ekkor már nem volt megállás, és sikerült egy olyan kapcsolatot kiépíteni, amely meghatározta a jövőt…
– Pontosan, hiszen 2000 novemberében újabb mérföldkőhöz érkeztünk, ugyanis a CLAAS német gépgyártó vállalat – amely 2013. április 28-án ünnepelte 100 éves fennállásának évfordulóját – kizárólagos importőri és hazai forgalmazói jogot biztosított vállalkozásunknak. Ugyancsak meghatározó lépést jelentett a cég történetében az 1930 óta létező FENDT cég erőgépeinek forgalmazása is, amelyet szintén kizárólagos jogkörrel 2002 óta lát el az AXIÁL Kft. Magyarországon. A tevékenységi körünk 2003 óta tovább bővült használt gépek forgalmazásával, majd 2004-ben építő- és raktár-technológiai gépekkel is szélesedett kínálatunk. S ahogy Ön is mondta, már nem volt megállás.
.jpg)
Az Axiál Kft. 2000-ben vált a CLAAS kizárólagos forgalmazójává – fotó: Agroinform.hu
A cég neve is jelzi (Axiál jelentése tengelyirányú) mindig előre megyünk, előre tekintünk. Az AXIÁL Cégcsoporthoz tartozik a 2001-ben alakult, gépbérletre és bérmunka szolgáltatásra szakosodott MANAX Kft. is, amely azok számára ajánl rövid és hosszú távú megoldásokat, akik nem kizárólag gépvásárlásban gondolkodva kívánják biztosítani munkájuk hatékonyságát. Az AFS, azaz Axiál Financial Services 2007-ben vált különálló szervezetté, amely az anyavállalat Hitelosztálya által felhalmozott tapasztalatokra épülve lett pénzügyi szolgáltatásokat közvetítő vállalkozássá. Szakértő pénzügyi tanácsadó kollégáink hitelek, lízingek, biztosítások közvetítésével, és támogatások előfinanszírozásával ún. faktorálással segítik üzletfeleinket.
– A cégtörténet után beszéljünk a precíziós gazdálkodásról, amelynek hazai elterjesztéséért önök sokat tettek, és tesznek ma is. Mondhatnánk, hogy az egyik élharcosa ennek a technológiának. Mióta él a gazdák körében ez a termelési módszer?
– Precíziós gazdálkodás régóta létezik, hiszen a gazdák mindig is törekedtek a precíz gazdálkodásra, de elsősorban az elektronikai fejlődés hozta magával azt, hogy a mezőgazdaságban is megjelentek a precíziós informatikai eszközök. A precíziós gazdálkodás olyan műszaki, informatikai, információs technológiai, és termesztéstechnológiai alkalmazások összessége, amelyek hatékonyabbá teszik a szántóföldi növénytermesztést, valamint a mezőgazdasági gépüzemszervezést.
A precíziós mezőgazdálkodás célja a minőségi növényi termékek előállítása, a költségek csökkentése, és a gazdasági hatékonyság növelése, a termőföldek és a környezetvédelme mellett.
A mai értelemben vett precíziós mezőgazdaság bevezetése Magyarországon a ’90-es évek végén, a műholdas helymeghatározás megjelenése után indult el. A pionírok közül említést érdemel Győrffy Béla akadémikus, aki „A biogazdálkodástól a precíziós mezőgazdaságig” című munkájában felhívta a kutatók figyelmét a technológia fontosságára és szükségességére.
.jpg)
A precíziós technológia bevezetése megtérül – fotó: Agroinform.hu
– Az elmúlt évtizedekben robbanásszerű változások történtek a precíziós gazdálkodásban, a tizenöt éve még elképzelhetetlen 2 centiméteres helymeghatározási pontosság ma már rutinszerűen rendelkezésre áll. A gépek munkavégzésének letisztulása és pontossága lehetővé teszi a precíz munkavégzést, továbbá az agrár- és térinformatikai rendszerek, fejlődése az adatelemzés új távlatait nyitották meg a gazdálkodók számára. De megéri-e ilyen módon gazdálkodni?
– Azt gondolom, hogy megéri, mivel a gazdálkodó azzal a tudattal „vág bele” a precíziós berendezések, műszerek beszerzésébe, hogy jól fog járni. Mindenki pénzt akar keresni az által, hogy beruház. Persze, minden, ami jó, nem olcsó. Ingyen nem kapunk semmit. De mindenki eldöntheti, hogy milyen szinten akarja a precíziós gazdálkodást folytatni. Ha csak egy párhuzamvezetőt akar vásárolni, azt 3-400.000 forintért megteheti, ha komolyabb automata kormányzási rendszert szeretne azt 3-4 millió forintból tudja megoldani. Ha valaki nitrogénszenzort akar alkalmazni, hogy a hozamtérképezést el tudja végezni, annak 10-12 millió forintot kell beruháznia. S ehhez további, szabályozó egységeket, korszerű eszközöket is meg lehet vásárolni.
Egy jó minőségű műtrágyaszóró is 3-5 millió forintba kerül, amivel különböző mennyiséget tud differenciáltan kiszórni a táblára, attól függően, hogy milyen kijuttatási térképet kapott a gazdálkodó. Manapság a precíziós gazdálkodásról – örvendetes módon – egyre több fórumon hallunk, ami azt is jelzi, hogy az innovatív gondolkodás az újdonságokra fogékony gazdálkodók esetén technológiai váltásokat eredményez a mezőgazdasági munkák során.
Ha valaki csak egy párhuzamvezetőt akar vásárolni, azt 3-400.000 forintért megteheti – fotó: Agroinform.hu
A fejlesztések természetesen költségigényesek, illetve komoly szemléletváltást igényelnek, de a terület változékonyságának, és a gazdaság méretének függvényében – különös tekintettel arra, hogy környezetgazdálkodási szempontból is hasznos a precíziós szemléletmód – a technológia bevezetése megtérül.
– Ön szerint hol tartanak a magyar gazdák e korszerű technika alkalmazásában?
– A párhuzamvezetőn, mint alapeszközön túl az automata kormányzási rendszereket már egyre többen használják, hiszen ez a beruházás a nagyobb táblákon gyorsan megtérül. Egyre többen használják a permetezésnél is a korszerű eszközöket. A műtrágya-kijuttatás még sok helyen a hagyományos módon folyik, de azt látom, hogy ha a tudomány álláspontja egyértelművé válik ebben a kérdésben, akkor a nitrogénszenzorok iránt is megnő a kereslet. A vetésnél, a pontos tőszám elvetése érdekében szintén egyre többen használják a precíziós műszereket.
– Mint minden termelő ágazat, a mezőgazdaság is erős IT felhasználóvá vált az elmúlt évtizedekben. Folyamatos-e az informatikai háttér fejlődése?
– Ön is tapasztalhatja, hogy az okos telefonoktól kezdve az IT eszközökig milyen rohamléptű a fejlődés. A technikába, technológiába pedig gyorsan beépülnek az újdonságok. Ma már láthat olyat is, hogy két traktor közül az egyik sofőr nélkül végzi a munkát. Kérdés, hogy mikor lesznek ezek az újdonságok elérhető áron kaphatók. S az is kérdés, hogy mit szól ahhoz a társadalom, hogy a földeken nem dolgoznak emberek, mint régen. Pedig a precíziós gazdálkodásé a jövő, mert ez a technológia a leginkább természetbarát, és ez felel meg a fenntartható fejlődés kritériumainak is, mivel a rendelkezésünkre álló erőforrásainkat a legkedvezőbb módon használjuk ki.
– Mit tapasztalnak a saját erőgép-forgalmazásuk terén: nő-e az érdeklődés a precíziós műszerek, eszközök iránt?
– A korábbi évekhez képest tavaly megdupláztuk a precíziós eszközök értékesítését. Az igény megvan rá, de várjuk az uniós pályázatok megnyitását.
– Végezetül: milyen újdonsággal jelennek meg a 3. PREGA konferencián?
– Maradjon ez még a mi titkunk, és legyen meglepetés a résztvevőknek. Annyit elárulhatok, hogy saját fejlesztésű újdonsággal is megjelenünk.
_fill_540x300_0.jpg)
