Június 13. a magyar feltalálók napja, amit az 1989-ben megalapított Magyar Feltalálók Egyesületének (MAFE) 20. évfordulója alkalmából a jubiláló szervezet kezdeményezésére 2009. június 13-án ünnepeltek meg legelőször. A választás azért esett éppen június 13-ra, mert az első magyar Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert biokémikus ezen a napon jelentette be a jól eltartható, nagy C-vitamin tartalmú készítmények előállításának eljárását.
A magyar találmányokat az egész világon ismerik és napi szinten alkalmazzák. Sokszor nem is gondolunk arra a hétköznapokban, hogy egy-egy tárgy, amit éppen használunk, magyar feltalálónak köszönhető.
A magyar találmányokat az egész világon ismerik és napi szinten alkalmazzák – fotó: pixabay.com
A magyar találmányok megváltoztatták a világot
Sok olyan magyar találmány született az évszázadok során, ami nélkül ma már elképzelhetetlen lenne az életünk. Lássunk néhányat a sok közül!
- Számítógép – Neumann János találmánya, aki az Egyesült Államokban alkotta meg a világ első memóriával rendelkező számítógépét 1952-ben, EDVAC néven.
- Hologram/holográfia – XX. századi találmány, ami Gábor Dénes nevéhez fűződik, aki az eljárást 1947-ben dolgozta ki Angliában. Hologrammal naponta találkozhatunk a papírpénzeken, bankkártyákon. A holográfia olyan, a fény hullámtermészetén alapuló képrögzítő eljárás, amelynek segítségével egy tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, háromdimenziós kép hozható létre.1971-ben Gábor Dénes a holográfia módszeréért fizikai Nobel-díjat kapott.
- Villanymotor/elektromotor – Jedlik Ányos nevéhez fűződik, ahogy a dinamó elve és a szódagép feltalálása is. Az első villanymotort 1825-ben készítette el.
- Dinamó/dinamó elve – Jedlik Ányos a világon elsőként írta le a dinamóelvet.
- Golyóstoll – első golyóstoll-szabadalmát Bíró László József töltőtoll néven jelentette be 1938. április 25-én, de ez még nem a végleges változat volt. Később Argentínában folytatta a kísérletezést testvére György, Goy Andor és a Kovalszky testvérek segítségével. A golyóstoll végleges változata itt készült el, és itt kapott szabadalmat 1943. június 10-én.
- Biztonsági gyufa – Irinyi Józsefnek köszönhetjük a létezését.
- C-vitamin – a magyar találmányok közül talán ez a legismertebb a világon. A C-vitamint Szent-Györgyi Albert biokémikus izolálta a világon először, amiért Nobel-díjat is kapott.
- Gömböc – a létezése a tudósok szerint fizikai képtelenség, ennek ellenére mégis feltalálták. Domokos Gábor és Várkonyi Péter 2007-ben megalkották a "gömböc" elnevezésre hallgató találmányt. A gömböc egy olyan konvex, homogén háromdimenziós test, amelynek az a specialitása, hogy összesen két – egy stabil és egy instabil – egyensúlyi helyzete van.
- Üvegbeton – Losonczi Áron építészmérnök találmánya, amit "LitraCon" néven 2001-ben szabadalmaztatott.
A magyar feltalálók napján a számtalan meghatározó hazai feltaláló közül érdemes megismerkedni azokkal a magyar mérnökökkel is, akik az agrár- és élelmiszertechnika úttörőiként alkottak forradalmi innovációkat. Sokan közülük a Szent István Egyetem (egykori Gödöllői Agrártudományi Egyetem és jogelőd intézményei) falai közül indultak világhódító útjukra.
A görgős eke is magyar találmány
Elsőként ejtsünk szót a görgős eke feltalálójáról, Szabó Istvánról is, aki Beregszászon született. Szülővárosában végezte tanulmányait, a mezőgazdasági főiskolán gépészmérnöki diplomát szerzett.
1944-ben települt át Magyarországra, haláláig itt élt.
Szabó István kreativitása számos találmány megalkotásában testesült meg a mezőgazdaság gépesítése területén, amelyek közül kiemelkedik a görgős eke. A hagyományos ekénél a szántóvas által kihasított talajszelvény forgatását egy úgynevezett kormánylemez, vagy tárcsa végzi. Mivel a talaj és a kormánylemez közötti súrlódás jelentős, nagy a szántás vonóerő-szükséglete. Szabó István rájött arra, hogy ha a csúszósúrlódást gördülősúrlódással ki lehet váltani, csökkenthető a vonóerő-szükséglet. Feltalálótársaival, Bagi Andrással, Édel Lajossal és Gordos Bélával három szabadalmi bejelentést tett a görgős eke tárgyában (1957, 1968, 1970), amelyek szabadalmi oltalmat kaptak. Ezek a bejelentések folyamatos fejlesztési munkát tükröztek, mivel a görgős ekénél a súrlódás, következésképpen a vonóerőszükséglet csökkenése mellett hátrányok is mutatkoztak: a görgők viszonylag gyorsan elkoptak, illetve pontatlan beállítás esetén az eke "kimászott" a barázdából.
Szabó István a hagyományos eke merev kormánylemezeit görgők helyettesítették – fotó: technika.gmgi.hu
A továbbfejlesztett változatban nyolc hengeres görgőt alkalmaz, amelyek tengelyei a talaj haladási irányára merőlegesek, és közöttük légrés van. Ily módon a két szomszédos görgő között a talaj a levegőben, szinte gördülőellenállás nélkül mozog. Az ekenád-görgő úgy van elhelyezve, hogy síkja a talajjal 40o-nál kisebb szöget zárjon be, ez megakadályozza azt, hogy az eke a barázdából kilépjen. A későbbiekben a feladat bővült azzal, hogy a magágykészítés – a talaj fajtájától, állapotától függetlenül – egy munkamenetben legyen elvégezhető. Ebben a megoldásban az eke kormánylemezét szabadon forgó, két vagy három görgő helyettesíti: az egyik sima felületű, rugalmas, öntisztító anyaggal van bevonva, ez végzi a talaj forgatását, míg a további görgő vagy görgők ugyancsak szabadon forgó, tárcsák és küllős kerekek közötti bordákból, illetve csillag alakú, éles elemekből kialakított munkaelemek, amelyek különösen a nagyon száraz, vagy nagyon nedves lösz-, illetve kötött talajok megfelelő porhanyítását segítik.
Telkes Máriának a napenergia hasznosítását köszönhetjük, és az ehhez kapcsolódó eszközöket is, mint a napelem, a napkemence, és a napelemes vízlepárló. Egyre több gazdaság ismeri fel szükségességét, és alkalmazza a napelemeket, mint természetes energiaforrást.
Kühne Ede: a magyar mezőgazdasági gépgyártás megteremtője
Számtalan mezőgazdasági gép szabadalmaztatásával szerzett magának hírnevet Kühne Ede, akit a magyar mezőgazdasági gépgyártás megteremtőjének tartanak. Az európai szinten elismert gépész 1839. május 16-án egy hamburgi kereskedőcsalád gyermekeként született. Apja Németországban a második legnagyobb acélgyárral rendelkezett. Ede Kölnben elkezdett egyetemi tanulmányait az apja elszegényedése miatt nem tudta befejezni, így kénytelen volt műszaki rajzolóként elhelyezkedni.
Olyan kiváló szakember lett belőle, hogy nem sokkal később Odesszában kapott állásajánlatot, ahol a munkaadója arra kérte, hogy néhány hónapot töltsön el Magyarországon és bővítse meglévő ismereteit a mezőgazdasági gépekről. A mosoni Pabst és Krauss-féle gépgyárban annyira megtetszett a munka Kühne Edének, hogy Magyarországon telepedett le.
Miután 1863-ban Krauss bezárta a műhelyt, Kühne egy német tőkés segítségével megvásárolta azt, majd ismertté tette Európa-szerte. Ezzel nem csak a gépész anyagi gondjai oldódtak meg, hanem a neve is fogalommá vált az agrárszférában, köszönhetően az általa szabadalmaztatott mezőgazdasági találmányoknak. Sikereit mi sem mutatja jobban, mint az, hogy az új típusú sorvetőgép és annak összes tartozékának gyártásával 1869-re a gépgyár egyedüli tulajdonosává lépett elő.
.jpg)
Galamb József 1915-től együttműködve Farkas Jenővel elkészítette az első sorozatgyártású mezőgazdasági jármű, a Fordson-traktor terveit – fotó: pixabay.com
Az első sorozatgyártású mezőgazdasági jármű, a Fordson-traktor
Ebben a korban született Galamb József is, akinek a nevéhez fűződik a bolygókerekes sebességváltó, a villamos gyújtóberendezés vagy a levehető hengerfejű motor. Henry Forddal történt találkozása után ő volt az, aki megszervezte a híres T-modell gépkocsik futószalagon való gyártását.
Galamb József 1915-től Farkas Jenővel együttműködve elkészítette az első sorozatgyártású mezőgazdasági jármű, a Fordson-traktor terveit. Két év kísérlet után 1917-ben kezdődött meg a tömeggyártás, ami új korszakot nyitott a traktorok világában.
Műszaki újdonság volt, hogy a gép vázát az erőátvitel öntvényháza és a forgattyúsház együttesen alkotta, amivel kialakult az önhordóváz szerkezet. A konstrukciót kormányzott kisméretű mellső kerék és nagyméretű hajtott hátsó kerék jellemezte. A haladási irányba elhelyezett soros motor, a tengelykapcsoló, a váltómű, és a hátsó hídban elhelyezett csigahajtás és differenciálmű, szintén az erőgép újdonsága volt.
A Fordson-traktor a mezőgazdaságban legnagyobb példányszámban használt erőgép volt. A ma gyártott traktorok többsége még ma is ezen a klasszikus traktor-építési elven épül.
Neumann János, a "számítógép atyja": nélküle nem lenne agrárdigitalizáció sem
Neumann János 1903. december 28-án született Budapesten. Iskolai tanulmányait 1913-ban kezdte meg az akkoriban a világ egyik legjobb középiskolájának tartott Fasori Evangélikus Gimnáziumban. Mire 1921-ben leérettségizett, már matematikusnak számított.
1921-ben a budapesti tudományegyetem bölcsészkarára iratkozott be, fő tárgya a matematika, melléktárgyai a kísérleti fizika és a kémia voltak. Járt a berlini egyetemre is, ahol filozófiát, matematikát, fizikát és kémiát tanult. 1924-től a zürichi egyetemen ipari kémia szakra járt, ott kapott vegyészmérnöki diplomát.
Neumann János – fotó: Wordpress.com
1930-ban vendégprofesszornak hívták a princetoni egyetemre, az Egyesült Államokba. Harmincéves korában kinevezték a princetoni Felsőfokú Tanulmányok Intézetének (IAS) matematikaprofesszorává. Családjával együtt Amerikába költözött, és 1937-ben amerikai állampolgár lett.
1944-ben a pennsylvaniai egyetemen meghatározó módon járult hozzá az első teljesen elektronikus, digitális számítógép, az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer) megépítéséhez, majd intézetükben nagy sebességű elektronikus számítógép fejlesztésére irányuló programot kezdeményezett.
A világ valamennyi számítógépe ma is az általa kialakított elven működik, enélkül a mai agrárdigitalizáció sem létezne.
Hol lennének manapság a mezőgazdasági drónok, vagy különböző agrárszoftverek, ha annak idején nincs Neumann János. Ő alkotta meg ugyanis az akkor még több szobányi méretű digitális számítógépet. Bizonyára már akkor sejtette, hogy később egy tenyérnyi eszköz is hasonló teljesítményre lesz képes, és a mezőgazdaságban is nagy hasznát veszik a számítógépes programoknak.
Érdemes szót ejteni az 1980-ban szintén a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen fejlesztett automatikus sorkövetésű sorkultivátor érzékelő és vezérlőegységről is, amely az első hazai mezőgazdaságú célú automatikus sorkövető technológiának számított. Sorkövetési pontossága plusz-mínusz 3 centiméter volt. Saját korát megelőző technikának számított a terhelésarányos üzemóra-számláló is, amelyet a mezőgazdasági gépek munkamennyiségének elemzéséhez fejlesztettek ki.
A Pioneer 3 – Fotó: Szent István Egyetem
Az információtechnológia adta lehetőségek kihasználásával egyre eredményesebb termelési tevékenységet folytatott az emberiség a pontosabb, gyorsabb információk rendelkezésre állásával. A fejlődés következő fázisában már egy-egy munkafolyamat automatizálása is megjelent, így a mezőgazdaságban óriási lehetőségek nyíltak a termelékenység javítására a robotika alkalmazásával. Érdemes itt megemlíteni, hogy a Pioneer 3 robotplatform mezőgazdasági alkalmazások kifejlesztésén a gödöllői egyetem oktatói, mérnökei jeleskedtek.
Az információtechnika mára részben kiváltotta az ember munkáját és fokozatosan haladunk abba az irányba, hogy a mesterséges intelligencia (MI) már az emberi tevékenység nagy részének, könnyen lehet, hogy akár egészének kiváltására képes lesz.
A magyar feltalálók és tudósok világhírű találmányaikkal hozzájárultak a természettudományokhoz és mai modern életünkhöz. Belegondolni is rémisztő, hogy mi lenne velünk, ha nem lennének – akár a munkáról, akár a magánéletünkről van szó.
