Ezt Németh Zoltán, a Baki Agrárcsoport növénytermesztési vezetője, a PREGA X egyik előadója mondta az Agroinformnak a precíziós technológia és a szántóföldi növénytermesztés (kukorica, kalászosok, takarmányborsó, szójabab és őszi káposztarepce) kapcsolatáról, lehetőségeit elemezve.
Mint azt elöljáróban megtudhattuk tőle, a Zala vármegyei cégcsoport integrátora a Baki Agrocentrum, mely immár 30 éve működik és 15 évvel ezelőtt elkezdett befektetni a szántóföldi növénytermesztésbe. A tulajdonosi kör 2009-2010 óta nagyon tudatos építő munkába fogott, ennek köszönhetően ma már 2600 hektárnyi bérelt területen gazdálkodnak. 2015-re összeállt a struktúra, s abban az időben született meg a gondolat: újítsák meg a gépparkot a helyspecifikus kijuttatásra is alkalmas eszközökkel. Ekkor vásároltak hozammérős kombájnokat, olyan erő- és munkagépeket, melyekkel gyakorlatilag két centiméteres pontossággal lehetett dolgozni az RTK-jel segítségével, legyen szó talajmunkáról vagy növényvédelemről. A permetezőgépek is 3 méteres szakaszolási szélességgel dolgoztak.
Németh Zoltán, a Baki Agrárcsoport növénytermesztési vezetője – forrás: Baki Agrocentrum
– Akkor jött be a gondolat, hogy mi lenne, ha a tavaszi növények közül elsőként a kukorica esetében alkalmaznák a differenciált vetést, illetve ugyanezt az elvet követő tápanyagkijuttatást, gondolok itt a makroelemekre (nitrogén-foszfor-kálium) és a mészkijuttatásra – mondta Németh Zoltán. – 2015-16-17-ben ezt első körben csak mintegy 50-100-150 hektáron vezették be az elődeim, de akkor még nagyon nagy elemzés nem volt mögötte. 2017-ben kerültem át a termelő cégcsoporthoz, azt megelőzően az akkor még integrációs tevékenységet folytató Baki Agrocentrumban voltam szaktanácsadó, területi képviselő. Ebből a munkakörből érkeztem a növénytermesztési vezető pozícióba és akkor indult el az a gondolatmenet, aminek eredményeként ma már minden tavaszi növényt, a napraforgót és a kukoricát is differenciált vetőmag- és tápanyagkijuttatással vetünk. 2020-ban elindult az ehhez a szemlélethez illeszkedő legújabb gépbeszerzésünk, aminek köszönhetően ma már szinte minden egyes munkafolyamatot differenciálunk, mérünk, tehát a precíziós mezőgazdaság elvei alapján végzünk. Gondolok itt például a precíziós talajmintavételre, amelyet 10-15 éves adatok alapján történő zónameghatározás alapján végzünk.
A precíziós technológiának köszönhetően a műtrágyafelhasználás 30-40 százalékkal csökkent – forrás: Baki Agrocentrum
– Mindennek köszönhetően a műtrágyafelhasználásunk 30-40 százalékkal csökkent – folytatta. – A régi, konvencionális technológia szerint gazdálkodók átlagosan három mázsa komplex műtrágyát, illetve három mázsa meszet, meg szintén 3 mázsa komplexet a repce alá. Ehhez képes a precíziós technológiának köszönhetően jelenleg 100-120 kilogrammnyi DAP-ot és 80-100 kiló kálisót szórunk ki hektáronként, helyspecifikusan. Az alaptrágyán kívül az utolsó szilárd nitrogén fejtrágya kerül még a biomasszatömeg függvényében differenciálásra ezeknél a növényeknél. A tavaszi növényeknél gyakorlatilag ugyanezt az elvet követjük: differenciált tőszám és differenciált alaptrágya. Azt azonban tudni kell, hogy a gazdaságosság elve alapján meghúztunk egy határt 5 hektáros táblaméretnél, amely táblákat zöldugar és szálas fehérjenövény kultúrákkal telepítettünk/telepítünk el.
_fill_540x300_0.jpg)
Kérdésünkre a szakember azt mondta: alapvetően eddig 18 és 24 méter széles művelősávokban dolgoztak a különféle műveleteknél, gondolok itt a permetezésre, műtrágyaszórásra. 2020-21-ben pedig 30 méterre emelték ezt fel.
Az fog a következő időszakból győztesen kikerülni, aki nem pusztán cégszinten, hanem kultúra-, táblaszinten nézi az eredményeit, sőt, ma már zónaszinten ismerni kell minden adatot – forrás: Baki Agrocentrum
– Az a baj, hogy az 5 hektárnál kisebb földterületeknél egyrészt ez a szélesség a hatékonyság rovására megy, bonyolultabbak a munkaműveletek, nagyobb a gázolajfelhasználás, több a vonulási költség, tehát oly mértékben növekednének a költségek, hogy az akkora deficitet okozna, amit már nem lehetne kigazdálkodni – fogalmazott Németh Zoltán. – Azt gondolom, ezzel a jelenséggel találkoznak a kisgazdaságokban is a termelők, ami kényszerítő erővel hat rájuk, de sajnos, nem feltétlen pozitív előjellel. Az fog a következő időszakból győztesen kikerülni, aki nem pusztán cégszinten, hanem kultúra-, táblaszinten nézi az eredményeit, sőt, ma már azt mondanám, hogy zónaszinten ismerni kell minden adatot. Ez kell ahhoz, hogy valaki tudjon dönteni akár egy AKG-ről is, például azzal kapcsolatban, hogy melyik területet veszi ki művelés alól, vagy melyik területet nem akarja bérelni további a földtulajdonostól és így tovább. Most nincs oly mértékű túlkereslet a földbérletek iránt, mint volt mondjuk 10 évvel ezelőtt. Sokan szeretnének bérelni területet, de egyre kevesebben biztosak abban, hogy öt év múlva is ki tudják gazdálkodni napjaink magas földbérleti díjait. Nekünk is az a problémánk, hogy nem tudunk egy ötéves olyan üzleti tervet, vagy vetésszerkezetet összeállítani, ami rentábilis, mert nem tudjuk előre megmondani a termények árát, nem tudjuk megmondani az inputanyag árát, nem tudjuk megmondani a gázolaj árát, tehát annyi változó van ebben a képletben, hogy ez sajnos, egyszerűen nem tervezhető jelen körülmények között.
Bizonyos üzemméret ahhoz, hogy ki tudja termelni magát egy nagyobb beruházás, de senki ne a támogatás miatt akarjon váltani, hanem inkább azért, mert úgy gondolja, hogy ezt teljes elhivatottsággal tudja csinálni – forrás: Baki Agrocentrum
Németh Zoltán végül hozzátette: mióta áttértek a precíziós tápanyagutánpótlásra és ebben a szemléletben folyik a gazdálkodás egésze is, drasztikusan nőttek az üzemi átlagaik, közgazdasági és szakmai szempontból nagyon sokat léptek előre.
– Idén az üzemi átlagunk például őszi káposztarepcében 4 tonna, őszi búzában pedig 9 tonna volt, amire az ember azt mondja, hogy nem olyan rossz átlag. S ezeket meg tudjuk is tartani, még úgy is, hogy az adottságaink gyengébbek az átlagosnál. Tehát megéri mindenkinek váltani, igazából a megtérülés ideje a kulcs. Nyilván, kell bizonyos üzemméret ahhoz, hogy ki tudja termelni magát egy nagyobb beruházás, de senki ne a támogatás miatt akarjon váltani, hanem inkább azért, mert úgy gondolja, hogy ezt teljes elhivatottsággal tudja csinálni. Ugyanis éppen a támogatás tudja nagyon eltorzítani az egészet. Úgy gondolom ezért, nagyon fontos dolog, hogy valaki ki tudjon állni teljes mellszélességgel emellett, mert ha erre nem képes és csak a támogatás motiválja, akkor az szerintem a legnagyobb öngól – szögezte le végül.
Indexkép: Baki Agrocentrum
|
_fill_540x300_0.jpg)
_jpg_fill_540x300_0.webp "Egyre kevesebb mezőgazdasági pótkocsi talál gazdára")
_fill_540x300_0.jpg)
