Most, hogy lassan a szélkereket is villanymotor hajtja, jólesik a gépszerető fülnek egy őszinte dízelhang. Mi is lehetne őszintébb egy igazi, hamisítatlan Dutránál. Noha abban az időben nem kötötték a fejlesztők kezét a különféle környezetvédelmi előírások, a Dutrák igazi csúcstermékek voltak. Nemcsak megfeleltek a kor nemzetközi elvárásainak, hanem számtalan olyan újítást is felvonultattak, amik kiemelték a kortárs típusok közül őket.
Dutra U28, a kérészéletű traktorkiválóság
A Vörös Csillag főmérnöke az a Korbuly János volt, aki karrierjét 1919-ben a Weiss Manfréd Művekben kezdte. Tehetsége olyan kivételes, legendás típusok formájában öltött testet, mint a Dutra U28, amit Rhorer Emil főkonstruktőrrel közösen jegyeztek. A 28-as traktorcsalád állítható nyomtávú volt elől-hátul. Kiválósága ellenére csak két évig volt gyártásban, mert a Zetor hasonló célú típusaival az akkori piaci viszonyok között nem fért össze.
Dutra U28 műszerfala – fotó: VargaA/Wikipedia
UE-28, orral előre
Utóda az UE-28 traktor már elővetítette a későbbi konstrukciós irányokat is. Orrnehéz kialakítás, nagyméretű első kerekek. Kiválóan használható volt, összkerékhajtásának köszönhetően még a korábbi favoritnak számító lánctalpas típusokat is verte.
Dutra D4K, a Dutra
Az 1961-re gyártásba küldött D4K négykerékmeghajtású típust előszeretettel használták a mezőgazdaság mellett az erdészetekben is. A D4K traktor akkoriban is újdonságnak számító műszaki megoldásai, mint az orrnehéz kialakítás, vagy a négy egyforma méretű kerék mind előremutató elgondolások voltak. Korbuly sokat merített a korábban a Weiss Manfréd-nál készített Csaba harckocsijának megoldásaiból.
Dutra D4K traktor a 2012-es Traktormajálison – fotó: granada_turnier/Wikipedia
Dutra DR50, svájci bicska négy keréken
A traktorokon kívül nem mehetünk el szó nélkül a DR50-es dömper mellett sem, ami igazi sikermodellnek számít a Dutra történetében. Kialakítása nagyon egyszerű, mégis fifikás. Pontosan ez az egyszerűség volt az, amire akkoriban szükség volt.
Egy olcsón, könnyen és nagy számban gyártható szállítójármű volt, amit két kormánya és a kormányoszlop körül körbefordítható vezetőülése alkalmassá tett arra, hogy szűk helyeken megfordulás nélkül lehessen vele mindkét irányba könnyedén manőverezni. A billenőplató úgy volt kitalálva, hogy ha kioldották a rögzítőzárat, az a rakomány súlyától hátrabillent. A billentés után egy erős fékezéssel lehetett visszaejteni alapállapotba.
A konstrukciót később egy önrakodó szerkezettel egészítették ki, ami tényleg a szállítójárművek svájci bicskájává avatta a DR50-et. 1955-1966-ig gyártották, és Csepel dízelmotor hajtotta.
Dutra DR50 dömper – fotó: VargaA/Wikipedia
A Dutra végnapjai
A fenti típusok mind meghatározóak voltak a maguk korában. A D4K-val már tényleg olyan széleskörű elismerést szerzett magának a Dutra, hogy külön kategóriának számított a traktorokon belül. A Dutra Dutra volt, nem traktor.
A Dutra ma is Dutra, hazai gépgyártásunk kiemelkedő emlékei a gyűjtők által megmentett darabok. A gyártást 1974-ben végleg felszámolták, a Szovjet MTZ típusok mellett már nem fértek el a piacon a magyar traktorok.
Ha a te szíved is megdobbant a fentiek olvasása közben, nézegess Dutra-hirdetéseket a Piactéren!