„Az most egy csoda, hogy minket »csak« a levonuló árhullám érint, ezt még ki lehet védeni a megszokott módon, a töltések közt, a mederben. De mi lett volna, ha Boris legdurvább csapadékzónája minket kap el? Benne lehet ugyanis a pakliban, hogy a jövőben hozzánk érkezik meg az a 400-500 mm egyszerre... " – írja Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője Facebook-bejegyzésében.

A Csehországot, Lengyelországot, Ausztriát, Romániát és Magyarországot is elérő mediterrán ciklonról azt írja továbbá: "A hozzánk jutó csapadék töredéke annak, mint ami ezekben az országokban esett (Csehország most tart az elmúlt három napi összeget nézve 435 mm esőnél, míg nálunk a Dunántúlon a 100 mm-t sem nagyon értük el). Az olyan esőzések okozta áradások ellen, mint amit a cseh és osztrák barátaink most átélnek, nincs védekezés".

Úgy véli, "az ilyen extrémitások már nem oldhatók meg a szokásos módszerekkel, ennyi vizet a végletekig mélyített, csatornákká alakított patakmedrekben és árkokban, a fátlanná irtott folyómedrekben sem lehet elvezetni. Ráadásul két hónap kvázi csapadékmentes, aszályos időszakra zúdul rá a 10 havi eső."


Mivel véleménye szerint erre a kihívásra nincs egyszerű válasz, azt tanácsolja, vegyük komolyan az éghajlatváltozást és a klímaadaptációt. Ugyanis "Borisra számítani lehetett már rég. Tavaly is, tavalyelőtt is, azelőtt is – mindig, amikor 30 °C-ot közelítette a Földközi-tenger hőmérséklete, kellett volna számolni azzal, hogy ebből jöhet egy Boris-szerű ciklon. Jött is egyébként durva vihar, csak amíg egy görögországi településre zúdult le egyszerre 700 mm, addig nem érte el az ingerküszöbünket". Majd hozzáteszi:

"Az évszázad legmelegebb nyara valószínűleg az elkövetkező időszak leghűvösebbje is egyben."

Timár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára pedig a következőkre hívta fel azoknak a figyelmét, akik a következő napokban levonuló rekordárvíz visszatartását szorgalmazzák:

„A Duna Pestnél átlagosan 1800, a Tisza Szolnoknál 400-500, Szegednél a Körösökkel, Marossal olyan 800 köbméter másodpercenként. A köbméter az egy tonna víz, kicsit kevesebb, mint tíz fürdőkád. A csúcs árvízi hozam a Dunán Pestnél kicsit 10000 köbméter/másodperc alatt van (és csak remélni tudom, hogy most sem lesz több), a Tiszán olyan 3500 körül. A tízezer, az nagyon sok. Ha csontra szárítom a Balatont és ennyit vezetek bele, az kb. két nap alatt telik meg. Ennyi tározó a világon nincs. (...) A fő kérdés azonban az kell legyen, hogy Magyarország legnagyobb tározójába: a talajba hogy tudok ebből vagy akár a normál hozamból talajvízpótlásra minél többet bevinni".

Forrás: qubit.hu

Indexkép: Pixabay