A legelők és rétek boronálására a Laacke-féle művelő elemmel rendelkező csuklós rétboronák a legalkalmasabbak – fotó: saphir-maschinenbau.de
Erre a munkára még az évtizedekkel korábban kialakított és elterjedt Laacke-féle művelő elemmel rendelkező csuklós rétboronák a legalkalmasabbak. A rétboronák művelőelem-kialakítás szerint többféle változatban is elérhetők. A normál kivitelnél mindkét oldalon fogak vannak, amely a rét talaját a fogak nagyságától függően lazítják, ezeket általában egy simító lap előzi meg az eszközön. A kombinált kivitelnél a láncon megfordítva szántóföldi simítóként is használhatjuk.
A rétboronák művelő elem kialakítás szerint többféle változatban is elérhetők – fotó: saphir-maschinenbau.de
A legelők, de főként a gyepek, rétek ápolására a hagyományos rétboronákon kívül nagyon modern gyepápolók is elérhetők már a hazai kínálatban, honi gyártóktól. A Greenmaster elnevezésű moduláris felépítésű gyepápoló például korszerű, kombinálható elemeivel a bakhátak, vakondtúrások eltüntetése és a talajegyengetés mellett – egy aprómagvető egységgel kiegészítve – a helyenként meggyérült területek felülvetésére is kiválóan alkalmas.
A párhuzamosan két sorban elhelyezkedő rugósfogakkal kombinált simító egysége a fűfélék bokrosítása, és az agresszív gyomnövények kiirtása mellett az elhalt gyepréteg eltávolítására és műtrágya bedolgozására is alkalmas.
A legelők talajának tömörítésére általában ritkán van szükség, elsősorban rétek esetében jön szóba az alkalmazása. Fiatal gyepeknél felfagyás esetén kora tavasszal is ajánlott a használata. A réteken a nehéz henger javítja a vízgazdálkodást és egyenletesebb talajfelszínt képez, laza talajú homok- és láptalajos gyepeken még legelőhasználat esetén is szóba jön a simahengerekkel történő hengerezés.
Homoktalajokon a simahenger mélyre süllyed, torlasztja a homokot, ezért itt legalább 700-900 mm átmérőjű simahengert célszerű alkalmazni. A kötöttebb talajszerkezetű réteknél a simahengerrel történő hengerezés egyik fő feladata a gyep talajának egyengetése, ami annál hatásosabb lesz, minél nagyobb a henger felfekvő felülete, így célszerű minél nagyobb átmérőjű hengert alkalmazni. A legnagyobb átmérőjű hengereket tőzegtalajokon, lápterületeken célszerű bevetni, mivel itt a henger besüllyedését kell a nagy felfekvő felülettel megakadályozni.
A kötöttebb talajszerkezetű réteknél a simahengerrel történő hengerezés egyik fő feladata a gyep talajának egyengetése – fotó: lomma-sachsen.de
A simahengerek palástja szegecselt vagy hegesztett lemezből készül, és a hengeralakúra hajlított lemez mindkét vége le van zárva. A henger csapjai az idomacélból kialakított hengerkeret csapágyaiba vannak ágyazva. A simahengerek belseje többnyire vízzel vagy homokkal feltölthető, ezzel a hengerek ideális terhelését lehet biztosítani, de vannak olyan hengerek melyeknél a keretre csavarozott terhelő tálcákra helyezhetők pótsúlyokkal történik a terhelés változtatása.
A simahengerek vonóerőszükséglete alacsony, ezért többnyire egy könnyű univerzális erőgéppel egy három tagú hengerkapcsolat jól vontatható. A hengertagok összekapcsolása laposvas vagy gömbvas vonószerkezettel történik, minden esetben csuklós csatlakozással, hogy az egyes hengertagok egymástól függetlenül követhessék a talaj felszínét. A simahenger-tagokat úgy kapcsolják össze, hogy az egymást követő tagok között legalább 5 cm túlfedés biztosítva legyen, így minimalizálva annak lehetőségét, hogy hengerezetlen terület maradjon hátra.
A víztöltésű hengerben a víz egyenletesen helyezkedik el, de ha a vízzel töltött henger nem síkon, hanem lejtőn, arra keresztirányban halad, akkor a víz a henger egyik oldalára folyik, és a henger talpnyomása szélességben nem lesz egyenletes. A hengerek vontatásánál ügyelni kell arra, hogy a vonólánc vagy vonórúd vízszintes legyen, tehát bekötési pontját jól kell megválasztani. Ha ugyanis a traktor vonópontja magasabban van a henger sugaránál, akkor az első hengerek a vonóerő hatására kissé megemelkednek. A hengerek tömörítő hatása annál kedvezőbb, minél alacsonyabb a munkasebesség, 3 - 4 km/h sebességnél gyorsabban ezért nem érdemes hengerezni.
A legelők, rétek agresszív gyomok magszórása előtti, a szezonális hasznosítástól mentes időpontban végzett tisztítása meghatározó fontosságú. Az elgyomosodott gyepek, legelők zöld, vagy már száraz növényeinek levágására alkalmas gépekből nagy a választék, de érdemes ezek közül a kifejezetten legelőtisztásra kialakított zúzógépet választani erre a munkára.
A szekrényes vázszerkezetű gépek általában a traktor hátsó hárompont-függesztő szerkezetéhez függesztve, vagy vontatott kivitelben csatlakoznak az üzemeltető traktorhoz, de vannak típusok, melyek az erőgép mellső részére is egyaránt függeszthetők. A működő részek meghajtása szabadonfutós kardántengellyel történik, a gép vágószervét vagy vízszintes tengelyű, kalapácsos rendszerű zúzótengely, vagy pedig rotációs forgórendszerű, vágókésekkel szerelt, függőleges zúzótengely alkotja.
A levágott anyag egyenletes elterítését a forgórészek között elválasztó bordák segítik. A középső forgórészt általában a TLT tengely kúpkerekes szöghajtóművön keresztül közvetlenül hajtja meg. A vágás magassága vagy csúszó talpak helyzetével vagy pedig a hátsó támasztó görgő magasságával szabályozható típustól és konstrukciótól függően.
Az állattenyésztés mennyiség és minőségi eredményeinek növeléséhez alapvető feltétel a legeltetéshez és a réti széna termesztéséhez használt területek hozamainak intenzívebb fokozása, minőségének fenntartása és a káros gyomnövények folyamatos irtása. Az előbb említett feladatokhoz elengedhetetlen, hogy legalapvetőbb mechanikai ápoláshoz a fentebb bemutatott szükséges eszközöket rendszeresen alkalmazzuk a területünkön.