A legendás csehszlovák márka konstruktőrei a hatvanas években alkották meg az Agromobil koncepcióját.

A Škoda járművei mindig is sokoldalúak voltak, a huszadik század elején stabilmotorok, generátorok is a cég portfóliójába tartoztak, a pilseni anyacégnél pedig traktorokat és mezőgazdasági gépeket is gyártottak a jól ismert szárnyas emblémával. A márka nagyon mobilis volt tehát, azt gyártott, amire éppen szükség volt. Az ötvenes-hatvanas években épp egy jól manőverezhető, sokoldalú könnyű terepjáróra mutatkozott igény, elkezdtek hát ezen dolgozni a tervezőmérnökök.

A földművelésügyi minisztérium kérte egy olyan jármű fejlesztését a Mladá Boleslav-i cégtől, amely a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás követelményeinek is megfelel, de ha kell, a bányákban is hasznát vehetik. Meg a hadseregnél, ami a hidegháborúban egyenesen magától értetődőnek számított. 1961-ben így indult az Agromobil fejlesztése – írja a player.hu.

Skoda Agromobil

Az Agromobilt nagyon kemény teszteknek vetették alá – fotó: Škoda

Mivel az autógyártónak akkorra már elfogytak a szabad kapacitásai, együttműködésre lépett a ČZ márkanévvel kerékpárokat, motorkerékpárokat és kézifegyvereket gyártó céggel. Az új modellt ott gyártották volna, de a prototípusa még a Škodánál, Mladá Boleslavban készült, amihez számos alkatrészt felhasználtak a személyautókból.

Első pillantásra is világos, hogy az Agromobil tervezése során a funkció sokkal fontosabb volt, mint a design.

3,47 méteres hosszával és csupán 1,7 méteres szélességével az Agromobil valóban kompakt jármű volt, melynek vezetőterét és platóját ponyva fedte. A ponyva alá majdnem 4 köbméternyi rakomány fért, s ha éppen nem azt vitt, két, hosszában elhelyezett padon akár nyolc személy is le tudott ülni hátul.

Motorja az 1961 és 1973 között gyártott Škoda 1202-esből származott, a hátsó kihajtáson keresztül külső munkagépeket is meg tudott hajtani, ami nagy előnye lett volna a mezőgazdaságban.

Skoda Agromobil

A funkció láthatóan fontosabb volt, mint a design – fotó: Škoda

A három prototípust kemény teszteknek vetették alá, egyikükkel mindössze 79 nap alatt csaknem 30 ezer kilométert tettek meg. A katonai tesztekhez további tíz példány építettek, és a csehszlovák haderő jobbnak ítélte a GAZ–69-nél is, ami akkoriban a varsói szerződés országaiban rendszeresített katonai járműként szolgált.

A rendkívül pozitív tapasztalatok ellenére mégsem indult meg az Agromobil sorozatgyártása, aminek oka elsősorban a kommunista államok tervgazdálkodásának sajátosságaiban keresendő.

Az elkészült tizenhárom példány egyike ma a Mladá Boleslav-i múzeumban található.