Ma már állandó és megszokott téma, hogy a mezőgazdasági célú drónok piaca évről évre dinamikusan növekszik, újabb és újabb típusok jelennek meg, de a korábbiakat is folyamatosan továbbfejlesztik a gyártók. A PREGA "Légi kijuttatás, felmérés: drónok és műholdak" szekciójának előadásai azonban a gazdálkodók számára sokkal fontosabb témákat feszegettek, mint például a jogszabályi háttér rendeződése, a képzési tematikák kialakítása, valamint a légi úton kijuttatható készítmények fejlesztése és engedélyezése.
Keczer Máté, az ABZ Drón Kft. UAS műveleti igazgatója a jogszabályi megfelelésről tartott előadást. Elsőként a sok pozitív jogszabályi változást említette, amelyek jelentősen megkönnyítik a drónok alkalmazását.
Keczer Máté, az ABZ Drón Kft. UAS műveleti igazgatója – fotó: Agroinform.hu
Eddig is tudtuk, hogy a legszigorúbb (közlekedési) előírások a légi közlekedésre vonatkoznak. Tény és való, hogy több túlzóan szigorúnak tűnik a mezőgazdasági permetezési feladatok tekintetében, hiszen ezen eszközök eleve nem fognak lakott terület vagy más létesítmények fölött repülni, és rendeltetésükből adódóan legfeljebb néhány méteres repülési magasságról beszélhetünk. Ehhez azonban elengedhetetlen a gyakorlott használat és a képzés, s természetesen a jogszabályi ismeretek.
A jogszabályok nem tesznek különbséget, aszerint, hogy milyen magasra akarjuk reptetni a drónt (vagyis talajszinttől számít), ellenben a permeteződrónt az A2 speciális kategóriába sorolják, mivel mind földi, mind légi kockázatot jelent a különböző szerek kijuttatása miatt. Ezért műveleti és üzembentartói engedélyre egyaránt szükség van, és egy alkalmazásra is, hiszen a műveleti területeket nyilván kell tartani, és a drón csak ott használható. A LUC-engedély főleg a vállalkozók számára fontos, akik drónos szolgáltatást kívánnak végezni, amikor előre nem tudható, hogy hol és mikor fognak dolgozni, vagy ő, vagy a drónpilóta alkalmazottak.
Az általános szolgáltatói engedély nagy könnyebbség, mert ez mind saját, mind szolgáltatói (vállalkozói) tevékenységre használható, és itt sem szükséges előre meghatározni a műveleti koordinátákat.
Növényvédelmi oldalról lényeges a 2022-ben meghozott 4/2022 (II.8)A/1 rendelet, amely konkrétan meghatározza, hogy ma Magyarországon ki végezhet permeteződrónnal bármilyen tevékenységet.
A fentiektől függetlenül azonban csak azon személyek végezhetnek növényvédelmi munkákat drónokkal, akik szerepelnek a Nébih növényvédelmi drónpilóták névsorában (ma már 240 fő van regisztrálva), és a drón szintén rendelkezik a szükséges típusminősítéssel. Továbbá csak olyan szerek használhatók, amelyek szintén rendelkeznek drónnal (is) végezhető kijuttatási engedéllyel.
Csak olyan szerek használhatók, amelyek rendelkeznek drónnal (is) végezhető kijuttatási engedéllyel – fotó: Shutterstock
A drónhasználat gyakorlati tapasztalatairól és alternatív alkalmazásairól, valamint gazdasági vonatkozásairól tartott előadást Gyovai Szabolcs, a PlantaDrone Kft. ügyvezető igazgatója, aki elmondta, hogy 2017-2018 körül, az első drónok megjelenésekor még csak találgatni lehetett, hogyan, miként lehetne a drónokat használni és alkalmazni szabályosan. De a jogszabályok inkább csak követni próbálták az eseményeket.
Ugyanakkor az eltelt évek jó alapot szolgáltak a jogszabályok és oktatási tematika precíz kidolgozására, miközben a dróntechnika is rohamosan fejlődött és fejlődik ma is. Közben a cég a DJI szakmai partnere is lett, ami szintén elősegítette és segíti mind a drónok célirányos fejlesztéseit, mind a jogszabályok megalkotását, pontosítását.
Gyovai Szabolcs, a PlantaDrone Kft. ügyvezető igazgatója – fotó: Agroinform.hu
A drónok gazdasági értéke, haszna szintén felértékelődött, mint a gyors, célzott (akár foltszerű), környezetbarát és költséghatékony kijuttatási mód. Ennek egyik fő tényezője a földi permetezőgépeket felülmúló cseppméret és eloszlás, valamint a kijuttatott mennyiség, a növényeken való megtapadás és földre hulló veszteség aránya.
A növényvédelem csak egy lehetőség a sok közül, hiszen a kisebb, egyszerűbb drónok kiválóan alkalmazhatók például a növények fejlődésének nyomon követésére, növényegészségügyi felmérésre, vadkárok, belvízkárok vagy időjárásból eredő terméskárok felmérésére is, akárcsak a kijuttatás műveleti területének meghatározásához. Érdemes megemlíteni még az erdőgazdálkodást is a felmérés, nyomon követés szempontjából.
A kijuttató drónok egyik fő fejlesztési iránya manapság a változó mértékű kijuttatás precíz, de rugalmas szabályozására irányul, finomhangolva a már meglévő megoldásokat. Ez az, ami szemmel nem látható, de mennyiségben és pénzben igenis mérhető, másrészt az egyenetlenül fejlődött növényállományhoz is igazítható. Sőt, az úgynevezett sodródási veszteségtől, szennyeződéstől sem kell tartani. Természetesen drónos kijuttatáskor szintén figyelembe kell venni az aktuális időjárási körülményeket!
A drónkínálat már most is széles, típustól, alkalmazástól függően (eddigi tapasztalatok alapján) 2-3 hektárt lehet kezelni egy felszállással, és legalább 15 hektárt óránként.
A permeteződrónok egy új, úttörő alkalmazása (még kísérleti jelleggel) az üvegházak úgynevezett árnyékoló „lefestése", majd ennek eltávolítása, amire már most nagy az érdeklődés.
Fendrik Ármin, a WohnderDrone Kft. vezető fejlesztője a szabályozott cseppmérettel optimalizált drónos permetezésről tartott előadást. A drónoknál sokkal nagyobb kihívás a megköté méret és súly szempontjából, hogy hogyan is tudjuk könnyű, egyszerű és megbízható módon szabályozni a kijuttatandó mennyiségeket és egyben megakadályozni az imént említett elsodródást. Az elsodródás 100 mikron méretű cseppektől kezd jelentős mértékűvé válni.
• A klasszikus hidraulikus cseppképzés előnye, hogy egyszerű és olcsó műszakilag, ellenben nagy hátránya, hogy a rendszer kopása, dugulása esetén jelentősen leromlik a cseppképzés minősége.
• A mechanikus cseppképzés elsőre bonyolult és drága megoldásnak tűnik, de nagy előnye, hogy a cseppek mérete egy szűk tartományon belül tartható. Ugyanakkor a tömegáram és a cseppméret egymástól függetlenül is állíthatók, ha jól kalibrált a rendszer.
• Az ultrahangos és elektrosztatikus cseppképzés technológiája bonyolult és drága, ezért nem valósultak meg mezőgazdasági alkalmazásokhoz, továbbá a létrehozható cseppméretspektrum sem előnyös.
A szabályozott cseppméret komoly előnyökkel jár – fotó: Shutterstock
A mechanikus cseppképzés lényege, hogy a folyadékszálak, amint leválnak egy forgótárcsáról, közel azonos méretűek, egyenletesek lesznek. Itt a kulcskérdés az egyenletes folyadékhártya biztosítása volt. A legújabb Agro A10 típusú drónon is ezt alkalmazzák, amely ráadásul 100 százalékban magyar fejlesztés, beleértve a hozzá kapcsolódó kijuttatási útvonaltervező szoftvert is!
A tesztek alapján mindössze a cseppek 1,3 százaléka haladta meg az elsodródásra hajlamos 100 mikronos méretet. A repülési tervnél a költséghatékonyság fontos része, hogy a drón minél nagyobb távolságot tegyen meg munka közben, és a lehető legrövidebb úton térjen vissza üres tartállyal a dokkolóhelyre. A hazai fejlesztés kapcsán ki kell emelni az előnyösebb úgynevezett after-sales szolgáltatásokat: szerviz, javítás, terméktámogatás stb., ami szintén előny.
A drónok hatékony munkavégzéséhez és megbízható üzemeltetéséhez számos kiegészítő és alternatív megoldás is kell, amelyeket Eigner Zsolt, a HRP Europe Kft. szakmai vezetője ismertetett.
Eigner Zsolt, a HRP Europe Kft. szakmai vezetője – fotó: Agroinform.hu
Mint a DJI mezőgazdasági drónok egyik európai forgalmazója, szintén megemlítette az egységes európai szabályozást, amelyet, úgy tűnik, hamarosan átadnak nemzeti hatáskörbe. Erre jó példa Franciaország, ahol egy 3 éves kísérleti programot újítottak meg, és áprilisban kívánnak egy új előterjesztést benyújtani az EU felé.
Németországban az eddigi 50 kg-os felszállótömeget szeretnék 80 kilogrammra növelni, és szilárd anyagokra is kiterjeszteni a kijuttatható anyagokat, valamint maximum 30 méterre emelni a repülési magasságot, aminek töredéke is elég a mezőgazdaság számára. Spanyolországban most jelentek meg az első típusengedélyek 10 és 30 literes drónokra.
A törvényi engedélyezések kiszélesedését jól jelzi, hogy olyan országokból is érkeztek és érkeznek már megrendelések, ahol eddig nem sikerült törvényi okok miatt értékesíteni, pl. Csehország, Lengyelország és a Baltikum. Más piacokon a keretrendszerek kialakulása hoz pozitív változásokat.
Hazai előrelépés, hogy összesen 4 egyetemmel – közülük egy hazai – közösen kezdenek kutatás-fejlesztési programokba, közös tapasztalatcserével. Egy amerikai partnerrel pedig globálisan fognak elsodródási teszteket végezni, szintén a könnyebb engedélyezések érdekében.
Közép-Kelet-Európában, ahol még nem engedélyezett a drónos kijuttatás, a tesztelési módszerekkel kívánják elősegíteni a mielőbbi engedélyezést, a dróntechnika mezőgazdasági alkalmazását. A teszteket már speciális, szórófejek vizsgálatára szolgáló szélcsatornák is elősegítik az elsodródás kapcsán.
Két új társcég szoftveresen támogatja a fejlesztéseket. Az AgroScout növény- és állapotfelismeréssel (20 ezer szál / 5 perc), betegségfelismerés terén a keléstől a betakarításig. Az Agrimo már 100 európai növényt tud kezelni, és vannak például kimondottan kukoricahozam-számlálásra vagy belvizesedésre alkalmazható programok, de van vegyes és tűlevelű faállomány felmérésére szolgáló változata is.
Dr. Zalai Mihály, az ISM Technology Kft. igazgatója előadásából megtudhattuk, merre is tart a drónos növényvédelem 2023-ban Magyarországon.
Dr. Zalai Mihály, az ISM Technology Kft. igazgatója – fotó: Agroinform.hu
A drónokkal kijuttatható készítmények szabályozási rendszere még nem az igazi, de összességben elég jól kidolgozott. A permeteződrónok engedélyezési rendszere megfelelő, az elvárások teljesíthetők, és az eszközök színvonalában sincs kifogásolható műszaki jellemző, sőt a kínálat is folyamatosan bővül.
Ugyanakkor szakképzésekben még van hova fejlődni, például a növényegészségügyi és növényvédelmi mérnöki területen, illetve ezek továbbképzésében. Az alapvető növény- és növényvédelmi szak hiányzik, ugyanúgy, mint a drónokhoz is nélkülözhetetlen precíziós gazdálkodás. Ellenben sikerült kialakítani egy drónokra alapozott, úgynevezett tápanyag-gazdálkodási rendszert tananyagként.
A következő fontos pillér a drónpilóta-képzés, amely az előbbi növényorvosi szakra támaszkodik. A nagyszámú és gyors drónpilótaképzés azonban sajnos nélkülözte ezt az egyébként fontos szakmai kapcsolatot.
Sokat tudunk műszakilag, drónkezelésben, azonban sokan jelentkeztek a drónpilóták közül is utólagos növényegészségügyi továbbképzésre, ami jól mutatja a hiányosságok egy részét. Másrészről nagyon szomorú, hogy a drónos képzésnek nem része a profi földi kiszolgálás – ha már légi jármű –, akkucsere, növényvédő szerek előkeverése, betöltése, utántöltése s végül a tisztítása munkavédelmi és környezetvédelmi szempontokból! Vagyis kellene a high-tech mobil dokkolóállomás is a drónokhoz, „pancsolás", vödrözés, kannázás stb. helyett. Ennek hiánya a minőségi és költséghatékony munkavégzésre szintén csak negatívan hat. Ezek alapján nagy eséllyel azt fogják mondani, hogy rossz.
Ezért kulcsfontosságú volt egy megfelelő kiszolgálóállomás megtervezése, létrehozása a tavalyi évben, amelyben a cég szintén élen jár.
ArcGIS térinformatikai modellek a dróntechnológiában és agráriumban témakörben Vízhányó József GIS/GPS-szakértő a GDi Esri Magyarország Kft. részéről tartott előadást.
Vízhányó József, GDi Esri Magyarország Kft. – fotó: Agroinform.hu
A precíziós gazdálkodás két fő tényezője a növekvő népesség és a környezetvédelmi törekvések. Ezért nélkülözhetetlenek az intelligens és innovatív megoldások, ugyanakkor a harmadik nagy kihívás a klímaváltozás.
A cég döntéshozatali rendszereket kínál az agrárium számára a termelési oldalra. Ennek egyik lehetősége a távérzékeléssel begyűjtött adatok (pl. drónok, szántóföldi meteorológiai állomások, talajnedvesség-mérők stb.) feldolgozása. Azonban mindig tudni kell, mi a probléma és pontosan hol van. Az első megoldásokat a műholdas technológiák kínálták, amelyek csak ideális légköri körülmények (felhőzet, időjárás) esetén működtek 100 százalékig tökéletesen.
Az úgynevezett földközeli érzékelés jóval precízebb és megbízhatóbb kis magasságból úgynevezett UAS-technológiával, merev szárnyú eszközökkel, amely a forgószárnyas drónokkal ellentétben gyorsabban és jóval nagyobb területekről képes adatokat szolgáltatni. Igaz, vannak hátrányai is: sík és viszonylag nagy felszállópálya kell, nem tud lebegni, ellenben jóval nagyobb a hatótávja, gyorsabb, és nagy területeket képes lefedni egy felszállással, akár 1000 hektárt egy munkanap. Majd egy előzetes elemzéssel kijelölhetők a kérdéses területek, ahová már célzott küldetéssel mehetnek ki a forgószárnyas eszközök a célzott beavatkozás végrehajtására.
Tehát a két rendszer inkább kiegészíti és erősíti egymást, segítve a döntéshozatalt. Ugyanakkor akár káresemények kapcsán egy biztosítási kárigényhez kapcsolódó, hiteles felméréshez, dokumentáláshoz szintén nagy segítséget nyújthat. A rendszer pontossága +/- 1 százalék.
Dr. Sisák István az Agro-Way Agricultural Multirotor Kft. nevében a mezőgazdasági szakképzés, a növényvédelmi drónpilótaképzés és a precíziós szakmérnökképzés egymásra épüléséről tartott előadást az eddigi tapasztalatok alapján.
Dr. Sisák István, Agro-Way Agricultural Multirotor Kft. – fotó: Agroinform.hu
Az első kutatási projekt már 2001-2004 között zajlott a precíziós növénytermesztésről. 2016-2020 között már egy hatalmas projekt zajlott a KITE vezetésével a rendszer kialakításáról. Közben 2017-ben már elindult az első precíziós mezőgazdasági szakmérnökképzés, drónpilótaképzés 2019 óta létezik. Sajnos nagyon sok kutatás-fejlesztés csak jelentős késéssel megy át a mindennapos gyakorlatba, és az oktatási tematikában szintén jelentős késés tapasztalható. Természetesen nemcsak csapat és jó ötletek, de nem kevés pénz is szükséges a dolgok ideális előremeneteléhez.
Szerencsére az említett precíziós szakmérnökképzés rohamléptekkel terjedt el idehaza az oktatási intézmények között. Már több százan végeztek ezen a szakon, ugyanakkor a középfokú képzésű technikusok, akiknek a gyakorlatban is végre kell, kellene hajtaniuk a műveleteket, még nagyon is hiányoznak! Reményeik szerint a fenti sikertörténet folytatódik a jövőben is.
Ennek szomorú ellenpontja az a felmérés, amelyből kiderül, hogy hány mezőgazdasági üzemben alkalmazzák ma Magyarországon ténylegesen a mindennapos gyakorlatban a precíziós gazdálkodást. Ebben sajnos a sor végén kullogunk, amin részben nincs mit csodálkoznunk, másrészt erre is igénybe lehet venni az állami támogatásokat.
Ami kevésbé érthető, hogy azon gazdaságokban is csak töredékarányban használják ki a precíziós gazdálkodásra alkalmas technikai lehetőségeket, ahol valóban rendelkezésre állnak. Sajnos itt felmerül az a kérdés is, hogy akik használjak, valóban szakszerűen használják-e, különben csak kidobott pénz. Itt jön be a képbe a szemléletformálás és az oktatás kiemelt szerepe.
Az Alföldi Agrárszakképzési Centrum a középfokú agrárszakoktatás területén tevékenykedik, 10 iskolában. A cél, hogy a gépész és gépésztechnikus hallgatóknak a képzési tematikáját a precíziós mezőgazdaság és drónhasználat terén jelentősen erősítsék. Itt kerülhetne képbe a duális képzés fontossága az agrárszektorban is, különböző vállalatokkal együttműködve. Az ágazati központot egy tudásközponttá kívánják fejleszteni, hogy a képzést ne csak közép-, hanem felsőfokon is megvalósítsák a Szegedi Tudomány Egyetemmel közösen. A precíziós agrárgazdálkodási szakmérnökképzés az egyetlen, ahol az órarendben szerepel a drónpilótaképzés is.
Végezetül megemlítette, hogy a jövő mezőgazdasága adatalapú döntésekre fog épülni a termelés minden fázisában. Ez futurisztikus, amikor a hazai mezőgazdaságban mindössze 1-5 százalékot jelent a precíziós gazdálkodás.
Azonban a mezőgazdaság gyökeres átalakulásokon megy keresztül, a sok kisebb (autonóm) gép a nagyok helyett és akár a kistáblás gazdálkodás is egyforma hatékonysággal és színvonalon működhet, mint a nagyok. A vegyszeres védekezést pedig átveszi az ökoszisztéma-alapú, akár vegyszermentes gazdálkodás, nagy hozzáadott értékkel.
Gombás Kristóf, a Duplitec Kft. stratégiai igazgatója a műveleti engedély LUC megszerzésének lehetőségeit ismertette.
Gombás Kristóf, a Duplitec Kft. stratégiai igazgatója – fotó: Agroinform.hu
A dróntechnológia rohamosan fejlődött és fejlődik ma is, helyi és globális szinten is. Az első, már meglévő jogszabályok a légi közlekedés világából nehezen voltak értelmezhetők és ma is gyakran azok a mezőgazdasági és ipari drónfelhasználók körében. A lényeg a kockázatok minimalizálása. Ehhez már kalkulációs táblázat, program is rendelkezésre áll. Az egyik egy egyszerű módszer, miszerint a földterületen kihelyezünk táblákat „Drónos permetezés" felirattal, mert előfordulhat, hogy valaki – nagy eséllyel pont kíváncsiságból – arra fog menni és lepermetezzük akaratunk ellenére.
Nagy segítségként vannak előre definiált kockázatok táblázatban, a SALE 2 szintet ne lépjük túl a mezőgazdasági célú drónhasználattal. Más szóval, a műveleti tervünket kell leírni és kategorizálni. A kockázat mindig függ a helyszíntől és a művelettől is.
Várunk mindenkit jövőre is a PREGA Konferencia és Kiállításon!
