Az Agrárgazdasági Kutató Intézet márciusban közzétette a tavalyi év immár teljes összefoglaló jelentését a mezőgazdasági gépek 2016-os hazai forgalmáról. Mivel a folyamatokat már év közben is figyelemmel kísértük, így túl sok meglepetést nem okoztak a lesújtó eredmények. Az viszont jól látszik, hogy a beruházási kedv folyamatos csökkenése nem csak az erőgépeket érinti, hanem a mezőgazdasági munkagépek piacát is.
A nagytraktorok iránt nőtt a kereslet – fotó: Agroinform.hu
A magyar mezőgazdaságigép-piac 11 százalékkal csökkent 2016-ban az előző évhez képest. Az év közben tapasztalható gyengébb kereslet után az év végi felfutásnak köszönhetően 2016-ban a gazdálkodók 127 milliárd forint értékben vásároltak mezőgazdasági gépeket.
A támogatási források rendelkezésre állásától függő és ezért hullámzó új gépértékesítés mellett az alkatrészek értékesítése viszont az elmúlt években lassú, de folyamatos emelkedést mutat.
A traktorpiac alakulása:
|
Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet, Főbb mezőgazdasági gépek forgalma XXVI. évfolyam 1. szám, 2016.
A jelentés részletes adatait elemezve teljesítménybontásban kitűnik, hogy az összességében csökkenő traktoreladásban a legnagyobb zuhanást a 60-140 lóerő közötti kategória szenvedte el; míg a 140-190 lóerős középnehéz univerzális erőgépekből a tavalyi szinten került értékesítésre, addig a 190 lóerő feletti nehézuniverzális típusokból jóval több új traktor állt munkába, mint a korábbi két évben.
A 300 LE alatti teljesítményű betakarítógépek forgalma a felére esett vissza – fotó: Agroinform.hu
Így bár eladott darabszámban további csökkenés érzékelhető, de beruházási értékben az előző évihez képest kismértékű a zuhanás. Természetesen ennek leginkább azok a gépforgalmazók örülnek, akik a 190 LE feletti kategóriában jól tudtak teljesíteni a múlt évben, vagy egyáltalán szerepel a kínálatukban ez a szegmens.
Gabonakombájnok esetében viszont már mindenféleképpen a gazdaságok pénztárcája szabott határt a beruházásoknak. A 300 LE alatti teljesítményű betakarítógépek forgalma a szélesedő kínálat ellenére a felére esett vissza, míg a 300 lóerő feletti választékban csak stagnált a piac. Az 50 százalékos csökkenés jól mutatja, hogy a kisebb gazdaságok számára a mai új kombájnárak szinte megfizethetetlenek.
Új bálázókból tavaly több állt munkába, mint 2015-ben – fotó: Agroinform.hu
Mezőgazdasági munkagépek terén egyedül a szálastakarmány-betakarító gépeket, bálázókat forgalmazó cégek könyvelhettek el emelkedést a tavalyi évhez képest. Ezekből az eszközökből jelentős volt a növekedés, pl. új hengeres bálázókból közel 100 darabbal több állt munkába, fűkaszákból pedig közel 300 darab új gép gyarapította a gazdaságok gépparkját.
A szemenkénti vetőgépek forgalma a felére esett vissza – fotó: Agroinform.hu
Fokozatos a zuhanás a mezőgazdasági pótkocsik terén, de drámai a csökkenés például a szemenkénti vetőgépeknél, az ültetvénypermetezőknél és a szervestrágya-szóróknál, ezek forgalma a felére esett vissza.
Az Európai Unió több tagállamában, így nálunk is megfigyelhető, hogy az újgép-eladások visszaesése mellett nőtt az érdeklődés a használt gépek iránt. Valószínű, hogy ez a tendencia a következő időszakban még tovább fog erősödni, legalábbis nagy csodának kell történnie az ágazatban, hogy tartósan és látványosan megforduljon trend.
Az adatok forrása: Agrárgazdasági Kutató Intézet, Főbb mezőgazdasági gépek forgalma XXVI. évfolyam 1. szám, 2016.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_360x200_0.jpg "Ezt tudják élesben a Väderstad gépei")
