A műszaki paraméterek alapvetően meghatározzák a precíziós gazdálkodásban használt gépek pontosságát. Azonban ezeken a feltételeken túl az üzemeltetőnek is komoly felelőssége van a munkavégzés minőségére. Nem árt, ha a tulajdonos vagy a vezető tisztában van a fent említett műszaki lehetőségekkel és a személyzetre háruló beállítások, a kezelői feladatok fontosságával.

Azonban van néhány „apróság”, amit figyelembe kell venned! Csak annyira lesz pontos a munkavégzés, amennyire az eszközök pontossága és a beállítások lehetővé teszik. Ha tudod, hogy az eszköz mire képes valójában, akkor megkíméled magadat a csalódástól!

Először is kezdeném a helymeghatározásra használt antennákkal. A forgalmazók szeretik hangoztatni, hogy a gép 2 cm pontossággal képes dolgozni. Azonban aki ezt komolyan veszi, az csalódni és bosszankodni fog. A jelenleg használt RTK-jel vételére alkalmas antennák a differenciáljel minőségétől függően a saját helyzetüket ± 2,5 cm pontossággal, tehát egy 5 cm átmérőjű körön belül képesek meghatározni. Ebből következik az, hogy kedvezőtlen esetben már az antenna is tévedhet 4-5 cm-t.

Ha a gép mozog, márpedig munka közben mozognia kell, akkor az irányító rendszer reakcióideje és a kormányzás holtjátéka is eltéréseket fog eredményezni. Ehhez hozzáadódik a talajviszonyokból adódó elcsúszás.

Tapasztalatom szerint akár 4-5 cm sodródást is okozhat egy egyszerű kis homokdomb, ami olyan alacsony, hogy még sík vidéken sem feltűnő. Egyszerűen lecsúszik róla a gép. Természetesen az irányító rendszer érzékelni fogja, hogy eltért a nyomvonaltól, de időbe telik, amíg korrigál. Lejtős területeken pedig különösen érdekes helyzetet tud teremteni a talaj változatossága.

Kiemelten fontos a dőléskompenzáló modul megfelelő kalibrációja. Már egészen kis eltérés, akár 1 mm az antennatartónál, a gép magasságától függően, 3-4 cm eltérést eredményezhet a talajon. Ez persze hozzáadódhat az előző eltérésekhez.

mezőgazdasági gép

Dombos vagy mélyen fekvő területen meghatározó az antenna helyzete – fotó: Fecsó Gábor

Az antenna pontosságát befolyásoló tényezők

Az antenna pontosságát alapjaiban határozza meg a befogott műholdak száma és a differenciáljel minősége. Az alföldi körülmények között ezzel általában nem szokott probléma adódni. A dombosabb vidékeken viszont már problémát okozhat, mivel a műholdak jellemzően déli irányban, viszonylag alacsonyan látszanak az égbolton. Nyilván a kisebb pontosságot adó, műholdról sugárzott differenciáljel vétele ezeken a helyeken nem mindig biztosított.

Hasonló problémát jelenthetnek az alacsonyan fekvő ártéri területek. Ebben az esetben a jel minőségének romlását általában még az ártéri erdők is fokozhatják. A mélyen fekvő területeken sokszor már a gépre szerelt antenna magasságának is jelentősége van. Találkoztam olyan táblákkal, ahol az önjáró permetező 4,2 m magasan elhelyezett antennája még képes volt használható jelet fogni, a vetéshez használt traktor 2,7 m magasan rögzített antennája már nem.

GPS helymeghatározás

A vételi viszonyokat meghatározó tereptárgy – fotó: Fecsó Gábor

Néhány helyen előfordul még egy tárgy, ami jelentősen rombolja a GPS-antennák használhatóságát. A magasfeszültségű villamosvezeték-hálózatnak jeltorzító hatása van. A műholdak által sugárzott jelet zavarhatja. Ez a hatás nem terjed ki a differenciáljelre, de alapok nélkül az sem fog működni, amelyet jelen körülmények között nem lehet vagy nagyon nehéz áthidalni.

Interferenciát okozhatnak még fémből készült tárgyak, amelyekről a GPS-jel visszaverődik. Ilyenkor az antenna nem képes saját helyzetét pontosan meghatározni. Ezt a jelenséget előidézheti nagy fémtető, mint a magtárak, színek héjazata, vagy akár a traktor fülkéjének fémből készült fedele.

PREGA Gyakorlati Nap – 2021. július 21.

Ismerd meg a gyakorlatban a már itthon is elérhető csúcstechnológiákat!

Mentsd el a dátumot!

A nyomvonalak megadása

Arisztotelész már bizonyítani is tudta, én pedig elhiszem, hogy a Föld gömbölyű. Egy alkalommal elkeseredetten hívott a gépkezelő, aki a vetőgépet húzta. Valami nem jó, a gép rávet az előző fordulóra. Minden rendben, de mégse jó. Aztán kint a gépnél mindent ellenőriztem. Nyomvonaltérköz: rendben, a gép szélességi méretei: rendben, eltolódások: korrekt. Mégis ráhúzza az előző fordulóra! Hosszas keresgélés után jöttem rá a probléma eredetére.

A táblához tartozó nyomvonalat és az irányt kézzel adtuk meg. Az irányszög pontos, a kezdőpont koordinátái is 5 tizedesig azonosak a máshol tárolt adatokkal. Egyetlen apró probléma csúszott a műveletbe: a koordinátákat felcserélte, aki az irányító rendszerbe az adatokat beírta. Ebből következően az „A” pont mint kiindulási alap ”átugrott” Szaúd-Arábiába, a forró sivatag közepére. Ebből a távolságból megadva a párhuzamos nyomvonalak (a Föld gömb alakjának köszönhetően) a megadott 9 méter helyett már csak 6 m távolságra voltak egymástól. Mert ezek a párhuzamos egyenesek nem a végtelenben metszik egymást, hanem az Északi-sarkpont közelében.

A különböző műveletekhez szükséges differenciáljel pontossága

Az RTK-pontosságú jel nem szükséges minden művelethez! Ha csak a műtrágya vagy a vegyszer kijuttatásának a vezérléséhez, az automata szakaszvezérléshez használod a helymeghatározást, akkor ahhoz elegendő egy kisebb pontosságú differenciáljel is, ami sok esetben ingyenesen elérhető. A talajmunkák elvégzéséhez is általában elegendő a műholdakról elérhető differenciáljel. A vetéshez azonban mindig RTK-jelet használj. Ezzel csökkentheted a költségeidet úgy, hogy a munkavégzés pontossága mégis megfelelő marad.

Összefoglalva:

● Mindig a valóságos elérhető pontossággal számolj, a túlzott elvárások csak elégedetlenné tesznek.
● Vedd figyelembe, hogy a helymeghatározó eszközök működését befolyásolhatja a domborzat, a differenciáljel elérhetősége.