Nincs lehetetlenség, csak tehetetlenség – harc a fenyércirok ellen

Először 2015-ben vettünk részt egy, a gyomirtás hatékonyságát vizsgáló kísérletben. A Busa Bt. szerepe az volt, hogy eszközt szolgáltasson a mechanikus gyomirtáshoz, és mi mást is adhattunk volna, mint a forgókapás kultivátort?

De nézzük az eredményeket! A kísérlet leírását Anik Júlia, Gyulai Balázs és Kocsis László (Fejér Megyei Kormányhivatal, Növény- és Talajvédelmi Osztály) készítette.

A gyomirtás hatékonyságát vizsgáló kísérletben a Busa Bt. is részt vett – fotó: Busa Bt.

„Intézményünkben a 2016-os évben is nagy figyelmet fordítottunk a fenyércirok elleni védekezési lehetőségek kidolgozására. Alkalmazkodva az integrált termesztéstechnológia előírásaihoz, nemcsak a vegyszeres védekezést, hanem a sorközművelésben rejlő lehetőségeket is vizsgáltuk, illetve a két technológia kombinálását is górcső alá vettük. A forgókapás sorközművelő kultivátor hatékonyságát Fejér megyében, Nadapon egy szántóföldi kísérlet keretein belül vizsgáltuk."

A területre Alexxandra Duo fajtájú kukoricát vetettek 2016.05.02-án. Előveteménye őszi búza volt, amelyen a betakarítás után tarlókezelést alkalmaztak Roundup Classic 5,0 l/ha adagjával. A kísérletben domináns gyomfajok a fenyércirok, a parlagfű, a vadkender és a később megjelenő zöldmuhar voltak. Fenyércirokból az állomány döntő többsége magról kelő volt, tehát az előző évi glifozátos kezeléssel a rizómás alakot jelentősen csökkentették.

Az elmúlt években sajnos a glifozáttal kapcsolatban több probléma is felmerült. Egyrészt e hatóanyaggal szemben is kialakulhat rezisztencia, amire már több, főleg argentin, brazil, ausztrál és USA-beli példa van. Másrészt pedig már vizekben, élelmiszerekben is kimutatható a szermaradéka, sőt humán-egészségügyi oldalról vizsgálva az emberi vizeletben és vérben is megjelenhet a glifozát bomlásterméke. Előfordulhat, hogy az Európai Unióban korlátozni fogják felhasználását.

Mechanikai gyomirtással csökkenthetjük a felhasznált vegyszermennyiséget – fotó: Busa Bt.

A hosszú távú megoldási lehetőségek közé tartozik a kemikáliák használata mellett a mechanikai gyomirtás alkalmazása.

A vizsgálat beállításakor a fenyércirok nagy része 8 leveles, kisebb hányada pedig a rizóma képzési állapotban volt. A parlagfű 4-6, a vadkender kissé fejlettebb 6-8 leveles, a zöldmuhar pedig 3-5 leveles állapotú volt. A kezeléseket 2016.05.22-én végeztük, a kultivátorozás pedig 2016.06.06-án és 2016.06.28-án történt. A kísérleti parcellák területének 1/3-án (6 sor) csak növényvédő szeres, a következő 1/3-on pedig növényvédő szer + egyszer kultivátorozott, az utolsó 1/3-on pedig növényvédő szer + kétszer kultivátorozott kezelések voltak. Az első értékelést közvetlenül az első kultivátorozás után végeztük el, következő értékelés pedig a második kultivátorozás után történt.

A fenyércirok ellen integráltan, a kémiai és mechanikai módszerek kombinálásával érdemes védekezni – fotó: Busa Bt.

Az eredményekből megállapítható, hogy a csak kultivátorozott kontroll parcellához képest az alkalmazott nikoszulfuron hatóanyagú kezelés kb. 10%-kal javította a fenyércirok elleni hatékonyságot. A kétszeri kultivátorozás hatására a fenyércirok elleni hatékonyság már 98%-os lett. A kétszeri kultivátorozás a vegyszeres alapkezelés eredményeit csak néhány százalékban javította az egyszer kultivátorozotthoz viszonyítva. Ez részben azzal magyarázható, hogy az egyszer kultivátorozott területen is a fenyércirok elleni hatékonyság jó volt, a tenyészidőszak végére is csupán 90%-ra csökkent. A két kultivátorozás időpontja között 22 nap telt el. Ebben az időszakban nagy gyomosodást nem tapasztaltunk.

A vizsgálatból megállapítható, hogy a csak mechanikai kezelés a tenyészidőszakban nem nyújtott megfelelő hatékonyságot. Ezzel a módszerrel csak a sorközök tarthatók gyommentesen a sorok nem. Az itt található egyedek a víz- és tápanyagfogyasztásuk miatt konkurenciái a kultúrnövénynek. Ilyen helyzetekre megoldás lehet a sorközművelő eszközre szerelt szórófejekkel végzett vegyszertakarékos sorpermetezési eljárás. Természetesen ebben az eljárásban a pontosságra, a beállításokra nagy figyelmet kell fordítani.

A forgókapás sorközművelő kultivátorral közelebb lehet menni a növényhez, mint a merev szerszámokkal – fotó: Busa Bt.

Megállapítható volt, hogy a rezisztens fenyércirok ellen integráltan, tehát kémiai és mechanikai eljárások kombinálásával lehet hatékonyan védekezni. Ennek a módszernek jó eszköze a forgókapás sorközművelő kultivátor. Előnye a merev szerszámokhoz képest, hogy nem tömődik, nem dobálja a talajt, a forgó művelő eszközökkel közelebb lehet menni a növényhez, mert a kapák nem a kukorica irányába kapálnak, így nagy sebességgel, felügyelet nélkül lehet vele dolgozni.

Az egyre inkább terjedő GPS-el, illetve vetésellenőrző monitorral felszerelt vetőgép használata esetén a forgókapás kultivátorral végzett munkával sokkal jobb eredmény érhető el a gyomok irtásában, hiszen a sorvezető automatika nagy pontosságot tesz lehetővé, lecsökkentve a mechanikailag nem művelt terület nagyságát. Előző cikkünkben erre mutattunk megoldást. Sorvezető kameránkkal, valamint sorvédő tárcsáinkkal még pontosabbá tehetjük a Busa forgókapás kultivátort, így kíméletlen fegyverrel indulhatunk a gyomok elleni harcba!

További információ: www.busabt.hu

További képek a kísérletről itt találhatók.