A Bihari-sík a Berettyó és a Sebes-Körös folyása közötti hordalékkúp, amelyet főként az egykori gazdag mocsár- és lápvidék helyén kialakított mesterséges csatornák szelnek át. Ezek a kisvízfolyások jellemzően lassú folyásúak, többnyire állóvíz jellegűek, és elsősorban euritóp és stagnofil faunaelemeknek adnak otthont; az áramláskedvelő, reofil halak rendkívül ritkák bennük.
Ezért okozott meglepetést, hogy a Csente-szakáli alsó csatorna körösszegapáti szakaszán egy védett nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus) került elő.
A nyúldomolykót korábban csupán a Bihari-sík két határát jelentő folyókból, a Berettyóból és a Sebes-Körösből, valamint a Berettyó jobb oldali mellékvizei közül az Ér-főcsatornából mutatták ki, a bal oldali mellékvizekből eddig nem volt adat.
A fogott példány valószínűleg a Sebes-Körösből érkezhetett, mivel Körösszakál térségében a két víztér egy csatornán keresztül összeköttetésben áll. Kérdés azonban, hogy kialakult-e egy önfenntartó állománya, vagy csupán egy egyedi, ritka esetről van szó.
A nyúldomolykó Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint. Európa és Szibéria vizeiben egyaránt honos. Főként a közepes és nagyobb folyóink felsőbb szakaszain, jellemzően a paduc- és márnazónában fordul elő, de a kisebb patakokba is felhatol. Szaporodása márciustól májusig is eltarthat, a vízfolyások kavicsos-sóderes aljzatú részein ívik, de ennek hiányában növényzetre is lerakja ikráit. Kistermetű faj, testhossza ritkán éri el a 25 centimétert.
Forrás: pecaverzum.hu
Indexkép: Pixabay
