Mondhatni, már gőzerővel halad a mezőgazdasági gépek egyre magasabb szintű automatizálása, az önvezető megoldások rohamos térhódítása. Joggal merül fel a kérdés, mi legyen majd a már meglévő, használatban lévő, egyébként kifogástalan állapotú traktorokkal vagy akár más önjáró mezőgazdasági gépekkel. A fejlesztők már erre is gondoltak: a Sabanto bemutatta első, utólag is felszerelhető autonóm egységét, elsőként a Kubota M5 traktorszériára.

Sabanto

A Sabanto rendszere a meglévő gépekre utólagosan felszerelhető, így a gazdálkodók már meglévő traktorjai autonóm gépekké válnak – fotó: www.sabantoag.com

Párbeszédben a gazdákkal

A történet 2019-ig nyúlik vissza, amikor Sabanto Inc. akkor még pilotprojektként indult autonóm (önvezető) programjával elnyerték a Chicago Innovation Awards díjat. A fejlesztések és a folyamatos gyakorlati tesztek elengedhetetlenek, ehhez pedig szántóföldre és gépekre is szükség van. Ez pedig jó alap a gazdákkal való kapcsolat kiépítésére, felkelteni kíváncsiságukat, meggyőzni őket a közeljövő fejlesztéseinek előnyeiről, sőt ők maguk próbálhatják ki elsőként és láthatják annak előnyeit. A fejlesztések egész biztos, hogy a gazdák igényeit fogják követni, vagyis azt kapják, amit szeretnének.

Első lépésben lehet, hogy olyan autonóm gépeket hoznak létre, amelyek még kevésbé intenzív munkát végezhetnek a gazdaságban – például a kombájn mögött végzett bálázást vagy talajművelést, miközben az betakarítja a termést. Az akár huszonnégy órás autonóm működés végül lehetővé teszi majd a vezetők számára, hogy az emberi erőforrásokat átcsoportosítsák a feladatigényesebb munkákra, ezáltal nagyobb hatékonyságot és termelékenységet eredményezve.

Az első lépések

A Sabanto nem árulta el, hogy az autonóm egységei hány hektárnyi területet műveltek meg eddig. Ellenben büszkén mondták, hogy a leghosszabb folyamatos üzem néha elérte a 40 órát is!

A Sabanto a Kubota 60 lóerős M5660-as és 90 lóerős M5-ös széria (könnyen szállítható) gépeit alkalmazta és alkalmazza a tesztekhez, természetesen éjszakai is dolgoztak a hitelesség és hatékonyság érdekében. A munkákat távolról felügyelték, de emberi beavatkozás, jelenlét nélkül a földeken. Az egyik gép egy teljes táblát művelt meg emberi beavatkozás nélkül. A szoftver és az útvonaltervezés egyre jobb, a problémákat a helyszínen, terepen oldják meg, nem csak íróasztal mögött.


Teendő van bőven: kommunikáció, navigáció – mint kétirányú adatátvitel –, hogyan befolyásolja a traktor pattogása a teljesítményt, míg az üzemanyag-felhasználás és optimalizálás egy újabb vizsgálati irány, akárcsak az, hogy egy autonóm gép hogyan dolgozik együtt és „kommunikál" például egy vetőgéppel.

Az autonóm talajművelés már ma is működik, de az autonóm betakarítás nagyobb kihívás, és bevezetése nem fog egyik napról a másikra történni általánosságban. Inkább a helyi gazdaságokban megy végbe először.

Hogyan tovább, „távművelés"?

• Joggal merül fel a kérdés, hogyan is fognak majd az autonóm traktorok és más gépek működni, kik fogják a szántóföldeken és ültetvényeken feltölteni üzemanyaggal, vetőmaggal és karbantartani munka közben.

• Jelenleg legalább egy embernek a helyszínen kell lennie, hogy kiszolgálja a berendezéseket, és egy embernek máshol, hogy felügyelje azokat. Nyilvánvalóan a készletek feltöltése is előbb-utóbb autonóm módon fog megtörténni.

• Hány emberre van szükség az egyes gépek felügyeletéhez, működtetéséhez?

• A cél a kiszolgáló és felügyelő létszámot minimálisra csökkenteni. Ma még több ember van a helyszínen és azon kívül is, akik a gépeket működtetik. A cél a teljes logisztika automatizálása, egy ember hozza a felszerelést és a készleteket a helyszínre, és egy ember távfelügyeli azt.

• Hogyan fogja a vezető nélküli traktor kikerülni a terepen az akadályokat, például a feltérképezetlen vízmosásokat, a vezetékeket, gödröket, belvizes, dagonyás foltokat?

• A fedélzeten vannak különféle érzékelők, kamerák az akadályok kikerülésére. Kérdéses esetben a traktor megáll, jelzést ad. Ilyenkor a felügyelő személy látja a problémát és átveszi a távirányítást, kikerülve a kritikus területet. A biztonsági rendszerek eddig még nem hibáztak. Volt rá példa, hogy egy mezőn két új dréncsővezetéknek a GPS-koordinátáit kellett felvenni és kiegészíteni vele a munkatervet. Ettől függetlenül nagyon sok képet töltenek fel a gazdák a közösségi oldalakra, amikor a traktor autonóm üzemmódban beleragad a dagonyába vagy egyenesen nekimegy egy trágyakupacnak.

• Ki és hogyan fogja eldönteni, hogy az adott földterület alkalmas-e a munkavégzésre?

• Ez az a pont, amikor változatlanul szükség lesz a gazdák hozzáértésére, tapasztalatára. Igaz, egy kamerás drónt is ki lehet röptetni, de amikor a gazda megtapogatja a talajt vagy lép néhányat, az biztos többet mond számukra. Autonóm eszköz és robotok ide vagy oda, a döntés változatlanul a gazdák kezében van és lesz! Igaz, ez részben gép-, gépparkfüggő is, vannak kisebb, könnyebb és nagyobb, nehezebb gépek, ami inkább földterületméret- s egyben munkateljesítmény-függő is.

• Ha egy vontatott gép meghibásodik, vagy valami eltörik benne, esetleg egy jókora követ fog, mit tesz az autonóm traktor?

• A gazda vagy a gépet felügyelő kolléga ezt ugyanúgy azonnal látja, értesül a problémáról, mintha a fülkében ülne. A helyszíni munkatárs szinte azonnal be tud avatkozni vagy a hibát elhárítani.

• Az autonóm gépek képesek önállóan is bevetni egy teljes földterületet, beleértve a sorvégi visszafordulásokat, a legszélső sorokat és kikerülni például a vízelvezető árkokat vagy öntözőcsatornákat?

traktor

A cél minél több területet megművelni kevesebb költséggel – fotó: www.sabantoag.com

• A Sabanto technikája már félig autonóm a szélső sorokkal és a visszafordulásokkal, de a teljes önmálló munkavégzés is csak idő kérdése. A csatornákat és árkokat már most is fel lehet vezetni a munkatérképre.

• Hogyan fogják a berendezéseket mezőről mezőre mozgatni?

• Nagy előnye a technikának, hogy alapjaiban megmarad a megszokott traktor. Egyszerűen valaki bepattanhat az ülésbe, és vezethet egyik mezőről a másikra. Vagy a traktort és a vetőgépet trélerre teszik és átszállítják egy másik földterületre.

Gazdálkodás és gépesítés újragondolva

Nemcsak a szántóföldi műveletek, de még az automatizálás terén is jelentős előrelépésnek ígérkezik az előbb bemutatott, utólag is felszerelhető autonóm rendszer. Maradhat a még használt, megszokott technika, nem kell azonnal új, jelentős beruházásba fogni vagy a létszámot nagyobb és drágább gépekkel ellensúlyozni. Egy praktikus átmeneti megoldás lehet.

Az amerikai Sabanto Inc. technológiája lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy kisebb, könnyebb és olcsóbb gépeket használjanak, ami nemcsak kisebb talajtömörödést, de alacsonyabb fenntartási költségeket is eredményez. Az utólagos automatizálás lehetővé teszi az ágazat számára, hogy kevesebből több legyen, így fejlesztve a gazdaságot.

A Kubota M5 utángyártott autonóm rendszere a Sabanto első olyan megoldása, amely Észak-Amerikában elérhető a végfelhasználók számára. A további gyártók és traktormodellek rendszereit a későbbiekben teszik közzé.

Ez jelentősen át fogja alakítani nemcsak a gazdálkodók, de az iparágnak az autonóm berendezésekről alkotott képét is, és olyan partnereket von be a további fejlesztésekbe, akik osztoznak a fenti elképzelésben. A jövőt nagy eséllyel a kisebb, könnyebb, de intelligens és olcsón fenntartható autonóm berendezések rajainak jövőjében látják, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy minél több területet tudjanak megművelni, kevesebb költséggel.

Források: www.globalagtechinitiative.com, www.sabantoag.com