Permetezőgépek felülvizsgálata: ezen buknak el a gépek!

2020. január 1-jétől már csak érvényes műszaki vizsgával rendelkező vagy műszaki vizsgára bejelentett permetező gépekkel lehet növényvédelmi munkát végezni.
A kötelezettségre a Kölcsönös Megfeleltetés rendszerben a gazdáknak kiemelten ügyelniük kell, a mulasztás esetükben akár az agrártámogatások csökkenésével is járhat.

Kevesen jelentkeztek be permetezőgép-felülvizsgálatra – Fotó: Horváth Nóra

A Nébih adatai szerint a vártnál alacsonyabb számban jelentkeztek a gazdák műszaki felülvizsgálatra, ezért felhívták a géptulajdonosok figyelmét, hogy „nem megfelelt” vizsgaeredménnyel, vagy ha nem rendelkeznek időponttal a felülvizsgálatra, a növényvédelmi gépek nem használhatóak. Ezekben az esetekben a szakemberek a hatósági eljárás megindítása mellett, a növényvédelmi gépek használatát is leállíttatják.

2020-ban még csak figyelmeztettek a kötelezettségre, de 2021-től anyagi szankció is társulhat a figyelmeztetés mellé.

Megkérdeztük az egyik nyugat-magyarországi felülvizsgálatot végző állomást, hogy hogyan zajlik a felülvizsgálat, és melyek a leggyakoribb problémák.

A felülvizsgálatra bejelentett gép tulajdonosát a felülvizsgáló állomás előzetesen tájékoztatja a felülvizsgálat időpontjáról. Természetesen a rendszerben van némi rugalmasság, műszaki hiba, vagy egyéb vis major ok miatt az időpont módosulhat. Azonban, ha a vizsga időpontjában nem jelenik meg a gép, azt a felülvizsgáló állomás köteles jelezni a Nébih felé, akárcsak a sikeres, vagy épp sikertelen vizsga tényét is.

A felülvizsgálat két részből áll

Az első lépésben történik a szemrevételezés:

• megnézik a tartály és a tömlők épségét, a fúvókák állását, egyformaságát, azok egymással bezárt szögét, a szórókeret egyenességét, a kézmosó tartály és a szűrők meglétét, tisztaságát, és hogy a szükséges alkatrészek cserélhetőek-e;
• ellenőrzik a leeresztő rendszert, a csepegésmentességet, az olajfolyásoktól való mentességet, a gép általános műszaki állapotát.

Ellenőrzik a szivattyú és a fúvókasor teljesítményét is – Fotó: Horváth Nóra

Második lépésben egy erre alkalmas szoftver segítségével a permetezőgép teljesítményét vizsgálják:

• A szivattyú teljesítménye: megfelel-e a szivattyú teljesítménye, van-e annyira erős, hogy ki tudja szolgálni a permetezőgépet a megfelelő lémennyiséggel, a keverés biztosított-e. A vizsgálat a szivattyú névleges teljesítményét veszi alapul, számol a fúvókák számával és a kijuttatandó lémennyiséggel is.

• A fúvókák teljesítménye: korábban a rendeletben csak az volt a kitétel, hogy a területre egyenletesen szükséges kijuttatni a mennyiséget. Most ennél szigorúbb szabályok vonatkoznak erre: a keret szélességében minden fúvóka egyenletesen kell, hogy kijuttassa a permetlevet – és itt szoktak „elbukni” a gépek.  A szivattyúkkal általában nincs komoly probléma, mivel a vizsgálatra már úgy kerülnek oda a gépek, hogy előtte a szükséges, mérés nélkül is észlelhető javításokat megtették. A fúvókánkénti teljesítményeltérések azonban nem láthatóak, egy 10-15 %-os eltérés a fúvókák között nem vehető észre a használat során. Erről a hitelesített gép adhat pontos információt.

Ilyen fúvóka-szórásképpel a permetezőgép nem alkalmas növényvédelmi munkára – Fotó: Horváth Nóra

Ha nem megfelelő a fúvókák szórásteljesítménye, akkor általában egy fúvókasor-csere megoldja a problémát, de a mérés után az is látható a szórásképből, ha ez nem elég, és a szűrő vagy a membrán cseréjére van szükség.

További, főként szervezési problémát jelent, hogy a permetezőgépek felülvizsgálata sokszor azért ütközik nehézségekbe, mert a vizsgálatot éppen akkor lehet elvégezni, amikor a permetezéshez is megfelel az időjárás, azaz szélcsend van, nem esik az eső, és forróság sincs.

A rendelet módosítása, és a kötelező permetezőgép felülvizsgálatok bevezetése régóta húzódik, a folyamatról és a nehézségekről korábban itt írtunk.

Nem csak a szabályok miatt fontos

A környezetterhelés, a kijuttatott növényvédő-szer mennyiségének csökkentése a cél: a rosszul beállított gépekkel akár 20-30 %-kal több vegyszer is kikerülhet a kezelt területekre, nem lesz egyenletes a dozírozás, és a nem megfelelő mennyiségben kijuttatott hatóanyag az egyes betegségekkel szembeni rezisztencia kialakulását is segítheti.

Pontos, precíz kijuttatással a környezet terhelése is csökken, az elsodródás mérséklésével pedig a felszíni vizek is védettebbé válnak. Kevesebb lesz a szermaradék, így biztonságosabb és egészségesebb termékek kerülnek a fogyasztókhoz.

Költséghatékonysági szempontból is lényeges kérdés: nem mindegy, hogy a rossz teljesítményű permetezőgépek miatt mennyi pénzt dobunk ki az ablakon a feleslegesen kijuttatott vegyszerekre.

A használt növényvédelmi gépeket a gazdálkodóknak tehát megéri bevizsgáltatni, a türelmi idő még tart, de nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni!

Kapcsolódó jogszabályok
43/2010 FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről
35/2019. (VII. 15.) AM rendelet a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet módosításáról
Az Európai Parlament és a Tanács a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2009/128/EK irányelve