A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének szakmai rendezvénysorozatának második állomásán Kaposváron és Gyomaendrődön a külkereskedelem alakulása mellett a hazai támogatás- és szabályozáspolitikai változások, illetve a jövedelmezőséghez szorosan kapcsolódó állatbetegségek kezelése került górcső alá – írja az alattenyesztok.hu.

Dr. Somogyi Zoltán egyetemi tanársegéd, az Állatorvostudományi Egyetem Gyógyszertani és Méregtani Tanszékéről két témával is készült, melyek közül a Legfontosabb antibakteriális terápiák a sertésegészségügyben című előadása nyitotta meg a szakmai napot.

Elhangzott: az állattartó gazdaságokban az antibiotikumokat sokáig teljesítményfokozóként használták, ami rezisztenciához vezetett. 2019-ben az antibiotikum-rezisztencia 4 millió ember halálában játszott közre, ezen belül pedig 1,3 millió ember közvetlenül ezek miatt a rezisztens baktériumok miatt halt meg. Ezek a számok folyamatosan nőnek. Bár Európában már elindult a csökkenés az antibiotikum-felhasználásban és a rezisztens baktériumok számában is, de még nagyon sok a tennivaló.

Antibiotikum-alternatívák

E. coli fertőzés ellen nem hatásosak a makrolidok, a linkózamidok és a pleuromutilinek. Az amoxicillin/klavulánsavak csak gyors felszívódással hatnak, a neomicin és a gentamicin pedig vízben jól oldódnak. Ezek az antibiotikumok szükség esetén használhatók, de fontos, hogy az adott jószágnak 3-5 napig kell adni, nagy odafigyeléssel.

Az enrofloxacint és a marbofloxacint a one shot elv szerint és érzékenységvizsgálat mellett lehet alkalmazni. Empirikus úton használhatjuk a potenciált szulfonamidokat, az aminoglikozidokat (neomicin, gentamicin) és a 3-4. generációs cefalosporinokat (ceftiofur, cefkvinom) – olvasható a cikkben.

sertés

Az állattartó gazdaságokban az antibiotikumokat sokáig teljesítményfokozóként használták, ami rezisztenciához vezetett – fotó: pixabay.com

Makrogazdasági kereslet

A rendezvény második előadója dr. Potori Norbert igazgató volt az Agrárközgazdasági Intézettől. Sertés- és takarmánypiaci kitekintés 2025 című vetítésének kezdőképe egy hullámvasút volt, szimbolizálva az előttünk álló évet.

A szakember a kereslet oldaláról kezdte a makrogazdasági környezet bemutatását. A poszt-Covid óta a globális reál GDP növekedési üteme gyengült. A középosztály konvergenciája megtört – a legnagyobb kereskedelmi volument képviselő réteg csökkent, de a fogyasztási struktúrájában robbanásszerű változás nem várható. Alacsonyabb ára miatt az egész amerikai kontinensen a sertés irányába tolódik a kereslet a marha rovására. Kínában a baromfifogyasztás kerül előtérbe. Az országban alapvető probléma a demográfia, az elöregedő társadalom miatt szűkül a piac. Ezzel egyidőben az eurozónában a magánfogyasztás mellett a beruházásokban és az exportban sem várható növekedés – írja az allattenyesztok.hu.

Az energiaárak csökkenése serkentené a gazdaságot, de annak volatilitása gondot okoz. A dollár várhatóan tovább erősödik, ami összességében senkinek sem jó. A kereskedelempolitika kedvezőtlen hatásai kihatnak a beruházásokra, ami a hatékonyságra, és végül az áruáramlásokon keresztül az ellátási láncokon csapódik le. A szakember szerint bármilyen esetleges USA által generált kereskedelmi háborúnak Brazília lesz a nyertese. Globálisan 4,2, az eurozónában 2,1%-os infláció várható.


Nőtt az állattenyésztés kibocsátása

Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár Kormányzati intézkedések és támogatások a sertéságazatban című előadása során a hallgatóság betekintést nyert a 2025-ös év őket érintő változásaiba.

2024-ben a mezőgazdaság teljes kibocsátása 4 ezer milliárd forint felett alakult, az előző évitől 8%-kal maradt el. A mérséklődéshez a teljes termelési volumen 4,4 és az árszínvonal 3,8%-os együttes szűkülése vezetett. A növénytermesztés volumene 11%-kal kisebb, az állattenyésztésé 4,9%-kal nagyobb volt. A termelés mérséklődése szinte minden termékcsoportot érintett (elsősorban az aszály és az aflatoxin okán), kivéve a burgonyát, az élő állatokat és az állati termékeket. Az élő állatok termelése + 5,8%, az állati termékeké +2,9%, de ezek nem kompenzálták az ágazat mérséklődő termelőiár-színvonalának hatását – hangzott el.

Féregellenes szerek

A nyitás után a rendezvény zárása is dr. Somogyi Zoltán feladata volt, melynek Féregellenes szerek alkalmazása sertéseknél című előadásával tett eleget. Egy jó féreghajtási protokollal nemcsak javíthatjuk a mutatókat, de jelentősen csökkenthetjük a telep antibiotikum-felhasználását is. A féregellenes kezelések fontosságát már bizonyították, például a vakcinázott és nem vakcinázott állományok tüdőállapotának vizsgálatával.

Nagyon biztonságos a benzimidazolok használata, melyek gátolják a mikrotubulusok felépülését. A szakember legalább 3 napos kezelést javasol, a szer a férgeket „bénítja meg", amíg az immunrendszer teszi a dolgát. Vemhes kocáknak a fialás előtt 14 nappal érdemes beadni. Ez az egyetlen olyan féreghajtó csoport, melynek ovicid hatása van, azaz a vastag burkú petét képes elpusztítani, így hiába ürül a pete, nem fogja megfertőzni a malacokat – írja az allattenyesztok.hu.

Indexkép: pixabay.com