A tesztek már 2021-ben elkezdődnek és a tervek szerint 2024-ben tervezik a piaci bevezetését. A fejlesztésben közösen vesznek részt agrár szakemberek és robotikai mérnökök, kutatók.

A 4 kerekű, négyzetes kialakítású, 172 x 172 cm méretű gép elektromos meghajtású, mindegyik kereke egymástól függetlenül kormányozható és külön-külön motorok hajtják. A független rugózás és szintállítás még 25 fokos lejtőn is vízszintben tartja a vizsgálóegységet és biztosítja a stabilitást.

A gyűjtött információkat azonnal, felhő alapú rendszerbe továbbítja, azok valós időben láthatók. Egy gépkezelő akár agronómus robot százait is tudja irányítani, felügyelni, akár egy irodaházból is. Egy gép percenként 1 hektárt képes pontosan felmérni, kielemezni, ami a feladattól függően napi 300-900 hektáros felmérést is jelenthet egyetlen robottal.

A precíz növényvizsgálattal, a fertőzöttség korai felderítésével és időben történő növényvédelemmel 10-30 százalékos terméshozam-kiesés is elkerülhető. A tesztüzem tapasztalatait más, agrár célú robotok fejlesztéséhez fogják felhasználni. Az érzékelők és az adattovábbítás energiaigényét napelemek segítik, megnövelve a hasznos üzemidőt.

A fejlesztés következő lépcsője a mozgások finomítása és az adatátvitel minőségének, biztonságának növelése. A technika mellett nem kerülhető el a szoftverek folyamatos fejlesztése sem: szóba jön egy folyamatosan bővíthető, öntanuló, minél több mindenre „figyelő” – a növények betegségei mellett, akár a kártevő és hasznos rovarok felismerésére is – szoftver kifejlesztése.

(Forrás: futurefarming.com)