Az ingatlanhirdetéseket böngészve szembeötlő, mennyire megnőtt azok száma, melyekben gazdáik szőlőültetvényeiket kínálják eladásra. S nemcsak kis, hobbi területekről van szó, hanem több, esetenként 30-50 hektáros birtokokról is, mint ahogy azzal például az Agroinform Piacterén is szembesültünk.

Azzal tisztában van/lehet mindenki, még a laikus közönség is, hogy egyre nehezebb helyzetben van a szőlő- és bortermelő szektor, alacsonyak a szőlőárak, a borfogyasztás csökken, hiszen híreket hallani erről. Kíváncsiak voltunk autentikus szakmai véleményekre is, ezért a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) tisztségviselőihez fordultunk, ők hogy látják ezt a folyamatot, a tendenciát és merrefelé halad a magyar szőlőtermelés és borászat?

pince, bor

Egyre több a magára hagyott pince a szőlőtermő területeken – forrás: Pixabay

– Ha az utolsó három évet vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy nagyon alacsony termésátlagot produkált a szektor – mondta Molnár Ákos, a HNT szőlészeti szekció elnöke. –Tehát mennyiségben sem tudjuk hozni azt a szintet, ami rentábilissá tenné a termelést. Ha az eredményeket összehasonlítjuk a többi európai országgal, elég rosszul állunk. Amíg a németek termelnek százezer hektáron 8,8-9 millió hektolitert, mi a 60 ezer hektáron jó esetben hárommillió hektolitert. Hogy ennek mi az oka? A tőkehiány, ami Magyarországon igen nagy méreteket öltött. Régi ültetvényeken dolgozunk, melyek kevésbé gépesíthetők. Ez párosul azzal, hogy a szőlő ára az említett időszakban csak minimális mértékben emelkedett és messze nem tudta követni az inputanyagok árának növekedését. A következő nagy gond a munkaerő hiánya, sajnos, egyre világosabb, hogy a gépesítés irányába kell haladnunk, mert egyszerűen nincs ember, aki hajlandó lenne a szőlőben dolgozni. Akit esetleg mégis el tudunk csábítani, az az én tanulóéveim, a nyolcvanas évek normáinak csak a felét képes teljesíteni, például egy szüreten. Mindezek szintén a szőlőtermelés eredményességét rontják, ez nyilvánvaló.

A szakember szerint a hazai ültetvényfelületet kellene nagyon erősen megújítani, ami viszont rögtön felvetné a következő kérdést: ha így megtermelnénk az 5 millió hektolitert, akkor azzal mit kezdenénk, hiszen a 3 millióval is küzdünk? A borászatok is bajban vannak, hiszen a boraink nagy részét belföldön értékesítjük, ahol hiányzik a fizetőképes kereslet. Az exportpiacunk pedig Csehország és Szlovákia, illetve Németország – 250 forintos literenkénti áron. A szőlőtermés felvásárlási ára idén nettó 130 forint körül alakult – ebből látszik, hogy a borászatok oldaláról sem túl rózsaszín a történet. Így már mindenki számára érthető, hogy egyre több szőlőterület, sőt, komplett pincészet kerül eladósorba.

pince, bor

A borászok is bajban vannak, itthon hiányzik a fizetőképes kereslet – forrás: Pixabay

Kollégája, Borbély Tamás, a HNT elnökségi tagja (aki a Balatoni borrégió területén, Badacsonyban termel), úgy véli: a kis-közepes nagyságú termelők, akik maguk termelik meg a szőlőt, vagy kis mennyiséget vásárolnak, illetve értékesítik boraikat, meg tudnak élni minden nehézség ellenére, de csak akkor, ha biztos helyi piacuk van. A Balatoni borrégió erre éppen jó példa, itt van annyira jelentős a turizmus, hogy a jó minőséget el tudják adni. A miniparcellákon, gépesítés nélkül, minimális ráfordítással termelők (ők jellemzően a hobbiszőlészek) viszont valóban egyre nagyobb számban hagynak fel a termeléssel és ha tudják, értékesítik területeiket. Ezeken gyakran nyaralók épülnek, s habár a Balaton-törvény alapján a terület 80 százalékán újra kell telepíteni a szőlőt, ezek nem feltétlen maradnak fenn hosszú ideig.


– Azt gondolom, a nagyok még egy ideig bírják a gyűrődést, emelkedtek a szőlőfelvásárlási árak is, de ez még nem jelenti azt, hogy a termelés ezekkel az árakkal is optimális mértékben kifizetődő lenne – fogalmazott Borbély Tamás. – Az új ültetvényeken már másfélszer, kétszer nagyobb tőkeszámmal folyik a termelés, úgy vélem, igazán ez a jövedelmezőség kulcsa. Ugyanakkor tagadhatatlan, elindult itt, az északi parton is egy pince- és szőlőterület-értékesítési tendencia, ami gyakran annak tudható be, hogy a gazdák kiöregednek és nincs elég fiatal, aki folytatná a termelést. Ezért a felszámolás helyett inkább eladják a komplett pincészetet, s a vásárlók általában a nagyobb gazdák.

Schmidt Győző, a HNT borászati szekció elnöke szerint világtendencia az alkoholfogyasztás csökkenése, azonban a szakember szerint a közvélekedéssel ellentétben nem ez az oka a termelés szűkülésének.

pince, bor

Jó lenne a fiatalokat megnyerni úgy a fogyasztásnak, mint a termelésnek – forrás: Pixabay

– Ezt én nem látom káros tendenciának, azt annál inkább, hogy a fogyasztói igény egyre inkább nem a bort preferálja. Annak ellenére, hogy az alkoholtartalmú italok közül a bor a legtisztább, legegészségesebb, egyben legkevésbé káros hatású – szögezte le. – Viszont a csökkenő alkoholfogyasztáson belül az égetett szeszek törnek előre. Az alkoholellenes lobbi, mely az alkoholfogyasztás káros hatásairól beszél, akarva-akaratlanul, de valahogy mindig a bort emeli ki, holott az a legkevésbé káros termék, sőt, mértékletes fogyasztással több az előnyös hatása, mint ami hátránnyal jár. Magyarországon 30 év alatt megfeleződött a fejenkénti borfogyasztás, az elmúlt 10 évben elveszítettünk egymillió borfogyasztót.

A borászati szekció elnöke szintén megerősítette: a hazai vásárlóerő meglehetősen gyenge, aminek következtében az olcsó borok népszerűek a piacon. A magasabb árú, jobb minőségű nedűk értékesítése egyre nehezebb a kiskereskedelemben és a vendéglátásban egyaránt.

– Rengeteg kihívással kell tehát szembenéznünk, s ki kell mondani: az amatőrök kora lejárt – szögezte le zárásként. – Nagyon kiszolgáltatott lett a szakma a felvásárlóknak, akik a piaci helyzetet kihasználva igyekeznek minél alacsonyabban tartani az árakat. Ennek az a következménye, hogy bár a legnagyobb ráfordítással termelünk bort, globálisan is a legolcsóbban értékesítjük. Aki jó ültetvényszerkezettel, nagyfokú automatizáltsággal nem tud költséghatékonyan termelni magas minőséget, s emellé nem tesz megfelelő marketinget és kitartó munkával nem találja meg a maga piacát, az valóban lehúzhatja a rolót.