Milyen talajokon dolgoznak?

– Vegyesek a területi adottságok, a 4-től a 30 aranykoronásig minden megtalálható, az átlag 14 aranykorona körül van. A talajok között van homokos, de kőkemény agyag is, és viszonylag sok a barna erdőtalaj. Művelhetők ezek a területek, annyi gond van velük, hogy, ha viccesen akarnám mondani, akkor egy focipályánál nagyobb sík felület nem található a 2100 hektáron. A zalai dombok gyönyörűek, de művelés szempontjából nem a legegyszerűbbek.

Molnár István gazda Vaderstad vetőgéppel

Molnár István gazdálkodó Väderstad munkagépével – fotó: Väderstad

Mennyi vonulással jár a mindennapi munka?

– A legtávolabbi terület 35 km-re van a központtól, így régen előfordult olyan is, hogy elindult permetezni a kolléga, majd mire odaért, kiderült, hogy ott esik az eső – jöhetett vissza. Nyilván a mai meteorológiai előrejelzések és a mobiltelefonok világában ilyen melléfogás már nem történhet.

Mik a fő termesztett kultúrák, milyenek az idei eredmények?

– Csak szántóföldi kultúrákkal foglalkozunk, napraforgó, repce, kalászosok és kukorica. Nehezen indult az év, de az utolsó órákban mindig jött egy kis eső, ami lendített az állományokon. A repcénk 3,2 t/ha eredményt hozott, tavaly, optimális időjárásnál ez 3,6 t/ha volt. A tavaszi árpa 4,96 t/ha eredménnyel zárt, az előző évi 5,65 t/ha után. Az őszi árpánk már jó eredményt produkált, 6,94 t/hektárt, az őszi búza pedig 8,22 t/hektárt. Előző évben 7,87 t/ha és 7,51 t/ha volt a termés ugyanezekben a kultúrákban.

A napraforgóból idén 2,5 t termett hektáronként a tavalyi 3,34-gyel szemben, a kukoricát pedig 7,75 tonnás terméssel takarítottuk be hektáronként, a tavalyi 10,6 t/ha helyett. Ez utóbbi már a kelésnél is nehezen indult, de az augusztusi légköri aszály – pont a virágzásban – sem tett jót neki. A vadkár is egyre súlyosabb problémát jelent, nem véletlen, hogy 15 évvel ezelőtt nálunk 1000 hektár volt a kukorica, most már csak a negyede. A vadállomány legelése miatt egyszerűen már nem merünk többet tervezni.

Milyen Väderstad gépeket használnak a gazdaságban?

– Elsősorban a vetésnél számítunk rájuk. Van egy Väderstad Spirit 600-as gépünk, az elsőt ebből 2012-ben vásároltuk, idén cseréltük le újra. 4-5 éve dolgozik nálunk a 2 db nyolcsoros Tempo vetőgépünk, ezekkel a szemenkénti vetéseket végezzük. Van még egy Rexius és egy Rollex hengerünk is a svéd gyártótól.Az első Spirittel több mint 10 000 hektáron vetettünk az évek alatt, és nagyon elégedett voltam a munkájával, nem volt kérdés, hogy ugyanennél a típusnál maradunk a csere során.

A Tempo vetőgépek véleményem szerint a piac legjobbjai. Amióta ezekkel vetünk, nincs szükség plusz vetőmagra. Ezek szakaszolása nagyon jó, erre szükség is van, mert kivételesen szabálytalan alakú tábláink is vannak. Körben mindenhol erdő, ahogy éppen nőtt, olyan kiterjedéssel.

Használnak-e precíziós gazdálkodási módszereket?

– Nem mentünk ebbe az irányba. Jók az eszközeink, a műtrágyaszórók is mérlegesek – a gépeink tehát meglennének hozzá, de a számítások után egyelőre még nem éreztük, hogy nekünk megérné.

Fellépett-e bármilyen üzemzavar a gépeknél a korábbi években?

– Nem, semmi ilyen nem történt. Ha a kopó alkatrészekből valamire szükségünk van, egy telefonunkba kerül a rendelés, és már érkezik is. Nem szoktuk megvárni az utolsó pillanatot, többféle kopó alkatrész van nálunk is készleten. Szerviz tekintetében az egyik legjobb a Väderstad csapat, akivel dolgozunk. A szervizest a traktorosok hívják, ha valami kérdés van, sokszor egy beállítást már telefonon is el tudnak intézni. A gépek kezelését könnyű volt megtanulni. Tableten kell a műveleteket irányítani; ez a beüzemelésnél talán újdonság, aztán viszont mindent gyorsan, egy nap alatt megszoktunk.