Az újra emelkedő élelmiszer-infláció felerősítette a gazdasági bizonytalanságot, amire a kormány gyors reakcióval válaszolt: ismét szóba került az árstop visszavezetése - írja cikkében a Világgazdaság.
Eközben a tojás termelői ára hazánkban mérséklődni kezdett, ami a boltok polcain is érezhető lett. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) pedig szigorúan figyeli a piaci szereplők lépéseit, különösen az élelmiszeripari érdekképviseletek tevékenységét, mivel azok áremelést szorgalmazó nyilatkozatai torzíthatják a piaci versenyt és tovább fokozhatják az inflációs nyomást.
GVH: szigorú fellépés a tiszta piacért
Január óta a tojáspiacon továbbra is csökkenő tendenciát mutatnak a termelői árak, amit az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) hivatalos statisztikái is megerősítettek. A piaci szereplők egyelőre nem reagáltak a kormány által belengetett árstopra, főként a GVH szigorú fellépése miatt. A versenyhatóság szerint a szakmai szervezetek rendszeres áremelési közleményei akadályozhatják a tisztességes piaci versenyt, sőt, inflációs hatásuk is jelentős lehet.
A GVH elnöke, Rigó Csaba Balázs, levélben figyelmeztette az élelmiszerpiaci érdekképviseleteket, hogy az áremeléseket indokoló közleményeik és az alapvető élelmiszerek drágulása között "feltételezett ok-okozati összefüggés" állhat fenn, ami felveti a versenytörvénybe ütköző összehangolt piaci magatartás gyanúját.
Visszatérhet a tojásár-stop?
A januári váratlanul magas inflációs adatok – különösen az élelmiszerek esetében – ismét napirendre tűzték az árstop intézményének visszavezetését. A tojás különösen a figyelem középpontjába került, mivel az év eleji áremelkedés miatt a kormány potenciális beavatkozási célpontként tekint rá.
A piaci szakértők szerint a tojás drágulásának egyik fő oka a madárinfluenza-járvány volt, amely jelentős zavarokat okozott a termelésben. Magyarországon a járvány miatt mintegy 400 ezer tojótyúkot kellett levágni, ami a hazai tojóállomány mintegy 10 százalékának kiesését jelentette – ráadásul a karácsonyi szezon előtt, amikor a kereslet egyébként is jelentősen megugrik. Ezt tetézte a toxinos kukoricatermés, valamint a termelési költségek emelkedése.
Zavar a nemzetközi piacon
A tojáspiaci zavarok nem csupán Magyarországot érintették. Az Egyesült Államokban például továbbra is tombol a madárinfluenza, ami miatt a tyúkok tömeges elpusztítása következtében drámaian megcsappant a tojáskínálat, és emiatt az árak is jelentősen emelkedtek. Egyes amerikai boltokban már korlátozták is a megvásárolható tojás mennyiségét, és divatba jött a tyúkbérlés mint alternatív megoldás.
A magyarországi piacra is hatással van a nemzetközi helyzet: az AKI jelentése szerint az európai tojásárak is emelkedtek. Például Csehországban 25,7 százalékkal, Belgiumban pedig 13,5 százalékkal nőttek az árak egyetlen hét alatt. Az Európai Unió átlagában 1,3 százalékos volt az áremelkedés, míg Magyarországon ugyanebben az időszakban 2,5 százalékkal csökkent a tojás termelői ára.
Hazai és uniós ármozgások
Bár heti szinten csökkentek a hazai termelői árak, éves alapon továbbra is erőteljesebb volt a drágulás itthon, mint az uniós átlag. Magyarországon az előző év azonos időszakához képest 14 százalékkal emelkedtek a tojásárak, míg az EU-ban átlagosan 7,3 százalékos drágulást mértek.
Ez a kettősség jól mutatja a magyar tojáspiac jelenlegi ellentmondásos helyzetét: miközben rövid távon csökkenő árakat látunk, a hosszabb távú trend még mindig az áremelkedés felé mutat. A kormány és a GVH szoros figyelme mellett azonban kérdéses, hogy milyen irányba mozdulnak el a piacok a közeljövőben.
