Debrecenben, az ország egyik agrártudományi központjában tartották meg az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) Ágazati Szakmai Napját, ahol a hazai ökológiai gazdálkodás helyzete, eredményei és kihívásai kerültek napirendre. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán közel harminc előadásban tárgyalták a fenntartható mezőgazdaság jövőjét.

Az elmúlt években dinamikusan bővült az ökológiai gazdálkodók száma és a hasznosított területek nagysága. Mára már közel 350 ezer hektáron zajlik ökogazdálkodás Magyarországon. Mindezek ellenére a hazai boltokban kapható élelmiszerek csupán 0,8 százaléka származik ilyen gazdaságokból. A megtermelt biotermékek 90 százaléka ugyanis feldolgozatlanul elhagyja az országot, így azok társadalmi és egészségügyi hasznossága nem itthon jelentkezik.

A szakmai nap megnyitóján Stündl László dékán kiemelte: a Debreceni Egyetem kiemelt célja, hogy az élelmiszerlánc minden szereplője számára tudást és támogatást nyújtson. A kar oktatási és kutatási portfóliója a biológiai alapoktól kezdve a növény- és állatgenetikán, talajéleten és növényvédelmen át az élelmiszer-feldolgozásig lefedi az ökogazdálkodás teljes spektrumát.

Ennek jegyében hozták létre az Ökológiai Gazdálkodási Kooperatív Kutatási és Tudástranszfer Központot, amely az egyetem három szervezeti egysége, a Hajdú-Bihar Vármegyei Agrárkamara és Hajdúnánás Önkormányzata közös kezdeményezése.


Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke szerint a közétkeztetés kiaknázatlan lehetőség az ökogazdálkodás számára. Dániában például az iskolai és közintézményi étkeztetésben döntő részben bioalapanyagokat használnak, ami évente fejenként 300 euró egészségügyi megtakarítást jelent. Hasonló törekvésekre itthon is szükség lenne, hogy ne külföldön hasznosuljanak a hazai ökoértékek.

Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője rámutatott: 2024-ben 38,7 milliárd forintot tett ki a hazai bioélelmiszerek forgalma, ami még mindig csak 0,6 százalékát jelenti a teljes élelmiszerpiacnak. Bár a növekedés biztató – 15 százalékos éves bővülés –, a bioélelmiszerek fogyasztása itthon továbbra is alacsony. Az egy főre jutó évi 10 eurós költés eltörpül a nyugat-európai 66 eurós átlag mellett.

A rendezvényen kitértek az öko szőlő- és gyümölcstermesztés, a fajtaszelekció, a zöldségtermesztés tápanyag-utánpótlása és az öko-élelmiszerek kereskedelmi lehetőségeinek aktuális kérdéseire is – jelezve, hogy az ökogazdálkodás hazánkban is egyre komolyabb szakmai és gazdasági tényezővé válik.

Indexkép: