A meggörbült testű, nagy rágókkal és három pár lábbal rendelkező, csontszínű pajorforma egy igen sikeres és elterjedt evolúciós „konstrukció", hiszen a lárvakorukban így fejlődő bogárfajok száma világszerte meghaladja a 35 ezret – írja a greendex.hu.

Hazánkban több mint 100 ilyen faj fordul elő, köztük a védett pompás virágbogár, az óriás galacsinhajtó, továbbá Európa legnagyobb bogara, a nagy szarvasbogár és az orrszarvúbogár. Ezen fajok mind pajorként élnek lárvakorukban, néhányukkal a kertünkben is találkozhatunk, és könnyen összetéveszthetők a cserebogár lárváival.

A pajorok jelentős része nyirkos avarréteg mélyén él, és növényi anyagokkal táplálkozik. Egyes fajok elhalt fák törzsében, tuskójában vagy odvában fejlődnek, vagy a talajban elpusztult gyökereket fogyasztanak, nélkülözhetetlen lebontó szervezetként segítve a termékeny, élő talaj gyarapodását, az anyagkörforgást a természetben. Ha a kertünk változatos, ökológiai szempontból értékes terület, akkor ezek a jótékony bogárfajok nálunk is megtelepedhetnek.


Számukra ideális hely a komposzthalom, amelyben megjelenhetnek például a virágbogarak, melyek komposztgyártó tehetsége a gilisztákéval vetekszik. A tápanyagdús virágföldben, balkonládákban is előfordulhatnak, de soha nem az élő gyökereket fogyasztják.

Közismert és gyakori az aranyos rózsabogár, de akadnak védett fajok is, például a smaragdzöld virágbogár, mely jellemzően korhadó faanyagban fejlődik. Az egyébként korhadó, elhalt faanyaggal táplálkozó orrszarvúbogár is rákényszerülhet a kerti komposztra, hiszen a földben hagyott tuskók, öreg tölgyesek nagyon megfogyatkoztak napjainkra.

Ha segíteni akarjuk az orrszarvúbogár fennmaradását, ne távolítsuk el a földből a kivágott fák tuskóit, vagy létesítsünk egy kis dombot számukra a kertünkben faforgácsból vagy ágaprítékból. (Elsősorban tölgyet vagy egyéb lombos fafajt használva.)

A kis szarvasbogárral is találkozhatunk a kertünkben, melynek pajorja szintén korhadó, halott faanyaggal táplálkozik. Például a bomló ágyásszegélyek is táplálékot jelenthetnek a lárvák számára. A kertben meghagyott holtfa jó hatással lehet az állományukra, ahogy a nagy szarvasbogáréra is, mely szintén előfordulhat a kertünkben. Kimondottan a korhadó faanyagot kedveli, elsősorban a tölgyfát, de elpusztult gyümölcsfák tuskóját is fogyasztja.

A szarvasbogár esetében is igaz, hogy a lárvák évekig nem nőnek nagyobbra, mint a cserebogárpajorok, így a méretük alapján ilyenkor könnyen összetéveszthetők velük!

A komposztban, a korhadó faanyagban és az ezek környezetében lévő talajban tehát általában a fenti, lebontást végző fajok, például a védett orrszarvúbogár vagy az aranyos rózsabogár egyedei munkálkodnak! Óvjuk ezeket az állatokat!

pajor

Ártalmatlan és akár védett bogárfajok lárvái is a kertészek áldozataivá válhatnak, ha tévesen cserebogárpajorként azonosítják őket – fotó: Pixabay

A holt növényi anyaggal táplálkozó szarvas-, orrszarvú- és virágbogarakkal szemben a cserebogarak lárvái főleg élő növényi részeket fogyasztanak, így a laza talajban ásva szinte bárhol találkozhatunk egy-egy példányukkal; és ezek bizony megrághatják a haszonnövényeink gyökereit is.

Fontos lenne tudni azonban, hogy az általunk kártevőnek tartott cserebogárfajok tökéletes összhangban élnek a természeti környezettel, és egy fajgazdag, változatos élőhelyre nem jelentenek veszélyt. Amikor azonban mi felborítjuk az ökológiai egyensúlyt, csökkentjük a biológiai sokféleséget, az addig a természettel összhangban élő fajok egy részéből „kártevőket" kreálunk.

Nem szabadna elfeledkeznünk arról, hogy a cserebogarak lárva- és kifejlett korban egyaránt fontos elemei az ökológiai rendszereknek; például a búbosbanka fiókái számára kiváló táplálék egy kövér lárva, vagy a denevéreknek a májusi cserebogár.

Indexkép: Pixabay