Ezekre az alábbiakban szeretnénk olvasóink figyelmét felhívni.

Termesztési hibák, gyakori fejlődési rendellenességek

A kiültetett palántának – független a talaj tápanyag-ellátottságától – kiültetés után a levele sárgul, a tápanyaghiány jellegzetes tüneteit mutatja. Ez különösen a szálas vagy a kisebb földlabdával kiültetett palántákra jellemző, ami abból adódik, hogy a palánták hajszálgyökerei a felszedéskor vagy az ültetéskor megsérülnek, nem képesek olyan ütemben a talaj tápanyagainak hasznosítására, mint ahogy azt a levélzet igényelné.

Ilyen esetben valamilyen gyorsan ható, komplex műtrágya 0,3-0,5%-os oldatával permetezzük le a leveleket, hatására a lombozat visszazöldülése néhány nap alatt megtörténik.

A paradicsomon gyakran tapasztalható levélpödrődése meglehetősen csúnya látvány és ijesztő, de a gyakorló kertészek tudják, hogy nem jár számottevő termésveszteséggel és minőségromlással, ennek ellenére érdemes elkerülni. Több kártevő, gombás betegség és vírus mellett fiziológiai tényezők (élettani okok) is kiválthatják, ebből adódóan a levéldeformáció megjelenési formája különböző lehet.

Így megkülönböztetünk a fonák és a levél színe irányába tartó pödrődést, a levél főtengelye mentén vagy arra merőleges görbülést, illetve a levéllemez körbekanalasodását (levélszélpödrődés). Leggyakoribb a levél színe irányában történő levélszélpödrődés (1. kép), amelyet fertőző betegségek, környezeti tényezők is okozhatnak, de legtöbbször valamilyen ápolási hibából (pl. túllevelezés, oldalhajtások későn történő eltávolítása) kialakuló stresszhatásra, illetve szárazságra, alacsony páratartalomra vezethető vissza.

paradicsom

Levélpödrődés paradicsomon. A bal oldali képen az alacsony páratartalom, az intenzív levelezés és az oldalhajtások kései eltávolítása a kiváltó ok, a jobb oldali képen gyomirtó szer károsító hatása látható – fotó: dr. Terbe István

Ritkábban előforduló ok a növénytoxikus anyagok (gyomirtó szer, hormonális anyag) által kiváltott levélpödrődés-tünet (2. kép), amikor öntözővízbe, permetlébe vagy tápoldatba kerül gyomirtószer-szennyezés a nem kellően tisztán tartott eszközök miatt. Ilyen esetben a levéldeformáció rendszerint más tünettel is jár, például színelváltozás (haragos zöld levélszín, márványozottság), egyéb szervek deformált növekedése (szalagos vagy összenőtt szár, abnormális fürt és bogyónövekedés stb.). Az így mérgezett növény a levélpödrődést rendszerint nem képes túlnőni, az állományt okosabb felszámolni.

A levélpödrődés adódhat tápanyaghiányból is, azonban a gyakorlatban ritka esetnek számít. Ugyanis a réznek – ami okozója lehetne – a hiánya nagyon ritka, azt a kis mennyiséget (1-2 kg/ha), amit a növény igényel, általában a talajban megtalálja, nem is beszélve a réztartamú növényvédő szerek használatáról.

A primőrök esetében, így a paradicsomnál is a tetszetős küllem, mindenekelőtt a szép színeződés alapvető elvárása a termesztőnek és a fogyasztónak a fajtával szemben. Ugyan a színanyagok kialakulása (összetétel, mennyiség) alapvetően a fajtához kötődő tulajdonság, de kifejlődésükre egyes környezeti tényezők is hatással vannak, amelyek jó esetben elősegítik, de akadályozhatják is.

Általában télen a fóliák alatt vagy az üvegházakban a fényhiány miatt rosszabb a bogyók színminősége, de a nyári melegben is tömegesen találkozhattunk színhibás termésekkel, aminek két oka lehet:

• a káliumnak mint színképzésért elsősorban felelős tápanyagnak a hiánya és
• a nagy meleg.

A káliumot elsősorban ősszel adjuk alaptrágya formájában, de az olyan hosszú kultúra esetében, mint a támrendszeres paradicsom, fejtrágyaként is kell használni káliumszulfátot vagy káliumnitrátot (3. kép). A nitrogénnel együtt 10-14 naponként egy-egy dkg/m2 mennyiséggel fedezni lehet a növény igényét.

paradicsom

Káliumhiány okozta színhiba, azaz zöldtalpasság – fotó: dr. Terbe István

A színhibát kiváltó ok lehet a bogyó túlzott felmelegedése is. A 35 0C feletti, nem egy esetben 40 0C fölé emelkedett hőmérsékleten szabályosan „megfőnek" a bogyók. Az ilyen melegben fakó piros, sárgásfehér foltos termések képződnek, a kocsány körül sárgás barna gyűrű alakul ki, nagymértékben rontva a bogyó megjelenését, a püré és más paradicsomból készült ételek minőségét.

Az idén többször is tapasztalhattuk a magas hőmérséklet, a kánikula, a légköri szárazság kedvezőtlen hatását. Talán még ennél is feltűnőbb volt június végén, július elején az említett hőséggel párosuló napégésbetegségek jelentkezése.

A sugárzás két formában, direkt sugárzás és szórt fény formájában érkezik a földre. A szórt fényt jobban tudják a növények hasznosítani, veszélyt nem jelent, szemben a sugárzó fénnyel, ami erős intenzitás esetén a növényi szövetek roncsolódását eredményezi, az úgynevezett napégésbetegséget váltja ki.

A napégési tünetek a mindig aszimmetrikusan, a növénynek, a termésnek a nap felőli oldalán mutatkoznak, többnyire besüppedt, száraz és világos szövetelhalás formájában (4-5. kép). A termés belseje mindig egészséges. Tekintettel arra, hogy a vízzel jól ellátott növények jobban képesek magukat hűteni, a rendszeres öntözésnek, a folyamatos vízellátásnak is nagy szerepe van a betegség megelőzésében.

paradicsom

Napégés tünetei – fotó: dr. Terbe István

Az intenzív szabadföldi zöldségtermesztésben jelentős kutatás és fejlesztés indult el a különböző árnyékoló hálók felkutatására. A raschel hálók alkalmazásának lehetőségét vizsgálva sikerült a napégésből eredő terméskiesést csökkenteni.

Az árnyékoló hatás a színtől, a szálvastagságtól (szövéstől) függően eltérő, a sárga és a narancsszínű kedvezőbbek. A háló rétegezését (hajtogatását) úgy kell végezni, hogy 20-30 000 luxnál nagyobb sugárzási érték ne érje a növényeket, amihez legalább 2-3-szoros raschelháló-rétegre van szükség.

Célszerű az öntözési normát úgy megválasztani, hogy a talaj nedvesítése mindig azonos mélységben történjen, a gyökérzetnek – a különböző mélységű talajnedvesség miatt – ne kelljen átrendeződni, ami a növény részéről jelentős energiaveszteséggel jár.

„Kicsit" nem lehet a talajt nedvesíteni, csak 100%-os vízkapacitásig. Ha kevés vizet adunk, az átnedvesedés csak sekélyen történik meg, de ott teljes mértékben, a mélyebb rétegek szárazak maradnak. Mindig a 100%-os feltöltődés után van a következő réteg nedvesedése, és ha az is elérte a 100%-os vízkapacitást, csak ezt követően tart mélyebbre az átnedvesedés.

Általános szabály, amit az öntözésnél tudni kell! 1 mm-es öntözés, azaz 1 liter/m2 víz 1-2 cm mélységben áztatja át a talajt, kötött talajokat kisebb mértékben, laza talajokat mélyebben. Ha ismerjük az öntözőrendszer teljesítőképességét és az öntözendő terület nagyságát, könnyen kiszámíthatjuk, hogy egy-egy perces üzemeltetéssel mennyire nedvesedik át a talaj.

Takarással a talajnedvesség párolgása mérsékelhető, illetve meg is szüntethető. Ilyen célra kiválóak a fekete (füst) színű fóliák, amelyek a gyomok fejlődését is visszatartják.

Indexkép: Pixabay