A petrezselyemgyökér sosem volt fehérrépa
A zöldségárakon nem is szeretnénk most ismét külön borongani, mindenki tapasztalja, mit mennyiért árulnak az üzletekben - és a legtöbbhöz nincs díszdoboz vagy ajándékkártya sem, amit az ilyen árfekvésnél azért már keresgél az ember.
Cikkünk írásakor a petrezselyemgyökér, vagy ahogy sokan tévesen hívják, a fehérrépa petrezselyemzöld nélkül 1100 forintba kerül kilónként, de volt ez már 1400 forint is a 2022-es évben.
Petrezselyemgyökeret nem kifejezetten egyszerű termeszteni, mélyrétegű, laza szerkezetű, meszet tartalmazó talajra van szükség hozzá, és persze öntözésre. Ez a talajtípus hazánkban nem túl gyakori, zömmel a nyugati határ környékén találunk ilyen földeket. A növény kézimunkaigénye ráadásul jelentős, a magvetés, az egyelés, a gyomirtás, a felszedés, a kötegelés mind ilyennek számít, és hát az ágazatban tombol a munkaerőhiány.
Petrezselyemgyökeret nem kifejezetten egyszerű termeszteni, mélyrétegű, laza szerkezetű, meszet tartalmazó talajra van szükség hozzá, és persze öntözésre. Kép: Pixabay
Jöjjön hát az igazi fehérrépa: a pasztinák avagy paszternák
És akkor itt van ez a zöldségfajta, amivel ráadásul rendszeresen összekeverik a petrezselyemgyökeret, és nem mellékesen olcsóbb. A jó hírünk az, hogy aki esetleg pasztinákot (Pastinaca sativa) avagy paszternákot termesztene, ugyan július közepéről már lecsúszott, de talán van még egy-két napja gyorsan-gyorsan elvetni a magokat. Ha az őszi időjárás kedvező lesz, addigra ki is alakulnak majd az egyenletes felületű, vastag és édes ízű gyökerek.
Ősszel van a pasztinák igazi szezonja, később ugyanis fás lesz, és a cukrok is erősen feldúsulnak benne. A növénynek ráadásul van kimutatott gyógyhatása is - ebben is a petrezselyemgyökérre hajazva - enyhe vizelethajtónak, görcsoldónak számít, vese, epe, vagy gyomorbántalmak esetén vehetjük hasznát. A petrezselyem zöldje ezért mindebben erőteljesebb hatásokat képes elérni.
A zöldséget már az ókorban ismerték, és csak a burgonya érkezése után szorult vissza a használata, a magyar konyhának is régi vendége, sőt inkább talán elfeledett régi vendége, hiszen mielőtt a krumpli megérkezett volna hozzánk, helyette pasztinákot használtunk. Egytálételként levesekhez, pürésítve vadhúsokhoz, a szegényesebb konyhákban pedig csak a parázsra vetve, kevés sóval készült - elevenítette fel a világgazdaság.
Manapság különösen a babételek készítésénél javasolt a használata, a gyökérből nyert anyagokat pedig a likőriparban használják ízesítőként. A gyökér keményítőt, fehérjét, pektint és C-vitamint tartalmaz.
Ha az őszi időjárás jól alakul, addigra ki is alakulnak majd az egyenletes felületű, vastag és édes ízű gyökerek. Kép: Pixabay
Hogyan vessük
Ha vetőbarázdába vetünk, ne sajnáljuk az öntözővizet, a magvetés előtt és tegyünk ugyanígy, ha már betakartuk a magokat földdel. A magok ideális mélysége 2 centiméter körül van, a tőtávolságot vegyük 10 centiméteresre, a sortávolságot pedig állítsuk be 40 centiméteresre. Az öntözéssel ne hagyjunk fel ezek után sem, tartsuk megfelelően nedvesen a talajt, és ügyeljünk a gyomirtásra is. Ma a kánikulában ez talán még elképzelhetetlen, de ha korán érkeznének meg az őszi fagyok, avaros, szalmás, nyers komposztos feltakarással a pasztinákunk akár a telet is túlélheti, és már kora tavasszal új életre kel.
A pasztináknál ügyeljünk rá, hogy a hajtások és levelek sem emberi fogyasztásra, sem pedig a háziállatok takarmányozására nem használhatóak, csak a gyökér az, ami élelmiszernek is alkalmas!
(Forrás: Balintgazda)
