A petrezselyemgyökér sosem volt fehérrépa

A zöldségárakon nem is szeretnénk most ismét külön borongani, mindenki tapasztalja, mit mennyiért árulnak az üzletekben - és a legtöbbhöz nincs díszdoboz vagy ajándékkártya sem, amit az ilyen árfekvésnél azért már keresgél az ember.

Cikkünk írásakor a petrezselyemgyökér, vagy ahogy sokan tévesen hívják, a fehérrépa petrezselyemzöld nélkül 1100 forintba kerül kilónként, de volt ez már 1400 forint is a 2022-es évben.

Petrezselyemgyökeret nem kifejezetten egyszerű termeszteni, mélyrétegű, laza szerkezetű, meszet tartalmazó talajra van szükség hozzá, és persze öntözésre. Ez a talajtípus hazánkban nem túl gyakori, zömmel a nyugati határ környékén találunk ilyen földeket. A növény kézimunkaigénye ráadásul jelentős, a magvetés, az egyelés, a gyomirtás, a felszedés, a kötegelés mind ilyennek számít, és hát az ágazatban tombol a munkaerőhiány.

Petrezselyemgyökeret nem kifejezetten egyszerű termeszteni, mélyrétegű, laza szerkezetű, meszet tartalmazó talajra van szükség hozzá, és persze öntözésre.

Petrezselyemgyökeret nem kifejezetten egyszerű termeszteni, mélyrétegű, laza szerkezetű, meszet tartalmazó talajra van szükség hozzá, és persze öntözésre. Kép: Pixabay

Jöjjön hát az igazi fehérrépa: a pasztinák avagy paszternák

És akkor itt van ez a zöldségfajta, amivel ráadásul rendszeresen összekeverik a petrezselyemgyökeret, és nem mellékesen olcsóbb. A jó hírünk az, hogy aki esetleg pasztinákot (Pastinaca sativa) avagy paszternákot termesztene, ugyan július közepéről már lecsúszott, de talán van még egy-két napja gyorsan-gyorsan elvetni a magokat. Ha az őszi időjárás kedvező lesz, addigra ki is alakulnak majd az egyenletes felületű, vastag és édes ízű gyökerek.

Ősszel van a pasztinák igazi szezonja, később ugyanis fás lesz, és a cukrok is erősen feldúsulnak benne. A növénynek ráadásul van kimutatott gyógyhatása is - ebben is a petrezselyemgyökérre hajazva - enyhe vizelethajtónak, görcsoldónak számít, vese, epe, vagy gyomorbántalmak esetén vehetjük hasznát. A petrezselyem zöldje ezért mindebben erőteljesebb hatásokat képes elérni.

A zöldséget már az ókorban ismerték, és csak a burgonya érkezése után szorult vissza a használata, a magyar konyhának is régi vendége, sőt inkább talán elfeledett régi vendége, hiszen mielőtt a krumpli megérkezett volna hozzánk, helyette pasztinákot használtunk. Egytálételként levesekhez, pürésítve vadhúsokhoz, a szegényesebb konyhákban pedig csak a parázsra vetve, kevés sóval készült - elevenítette fel a világgazdaság.

Manapság különösen a babételek készítésénél javasolt a használata, a gyökérből nyert anyagokat pedig a likőriparban használják ízesítőként. A gyökér keményítőt, fehérjét, pektint és C-vitamint tartalmaz.

Ha az őszi időjárás jól alakul, addigra ki is alakulnak majd az egyenletes felületű, vastag és édes ízű gyökerek.

Ha az őszi időjárás jól alakul, addigra ki is alakulnak majd az egyenletes felületű, vastag és édes ízű gyökerek. Kép: Pixabay

Hogyan vessük

Ha vetőbarázdába vetünk, ne sajnáljuk az öntözővizet, a magvetés előtt és tegyünk ugyanígy, ha már betakartuk a magokat földdel. A magok ideális mélysége 2 centiméter körül van, a tőtávolságot vegyük 10 centiméteresre, a sortávolságot pedig állítsuk be 40 centiméteresre. Az öntözéssel ne hagyjunk fel ezek után sem, tartsuk megfelelően nedvesen a talajt, és ügyeljünk a gyomirtásra is. Ma a kánikulában ez talán még elképzelhetetlen, de ha korán érkeznének meg az őszi fagyok, avaros, szalmás, nyers komposztos feltakarással a pasztinákunk akár a telet is túlélheti, és már kora tavasszal új életre kel.


A pasztináknál ügyeljünk rá, hogy a hajtások és levelek sem emberi fogyasztásra, sem pedig a háziállatok takarmányozására nem használhatóak, csak a gyökér az, ami élelmiszernek is alkalmas!

(Forrás: Balintgazda)