A kék fadongó (Xylocopa violacea) – merthogy az a böcsületes neve – ártalmatlan, félni nem kell tőle, de persze, nagyon macerálni se érdemes, mert szúrni azért tud. Általában a fűtési szezonban, favágás, fahasogatás közben találkozhatunk vele, mikor előbújik a fából és hangosan "sír".

Az ilyenkor téli álmát alvó, kékesfekete színű rovar kiszáradt fákban, régi, kevésbé háborgatott faépületekben él. Beporzó rovar, akárcsak a méh (hiszen a kék fadongó Európa legnagyobb méhfaja), ezért fontos szerepet tölt be életünkben.

Európa-szerte védett rovar, jelenleg a kihalás veszélyezteti, nagysága 20-25 mm. A tavasszal megtermékenyített nőstény fadongók nekiállnak bölcsőt készíteni az utódoknak, ehhez pedig valamilyen nem élő fát keresnek. Ha korhadt fa, vagy faanyag mellett, alatt fűrészporszerű morzsalékot látunk, akkor azt nagy valószínűséggel a fadongó szemelte ki magának.

kék fadongó

Gyönyörű, nagy rovar a kék fadongó – fotó: Facebook/Boros Tibor méhrajbefogó


Az elég hosszú, akár 30 centiméteres, függőlegesen kialakított lárvajáratokba helyezi el petéit és mindegyik mellé tesz egy virágpor és nektár keverékéből álló pogácsát is, melyből az utód táplálkozhat.