Ha van kertünk, akkor remélhetőleg van veteményesünk, gyümölcsfáink és virágaink. A növényeinket pedig szeretettel és odafigyeléssel halmozzuk el, hogy minél szebbek, egészségesebbek, bőségesen termők legyenek. Azonban sokszor pontosan azok a növények érzik magukat a legjobban, amelyekkel nem hogy egyáltalán nem törődünk, de örülnénk, ha nem is lennének a kertben. Ezek a gyomnövények. Azonban az ő megjelenésük is hasznos lehet a számunkra.

A kertben ugyanis semmi sem történik véletlenül. Ha bizonyos növények vagy gyomnövények megjelennek, annak bizony oka van, és ahelyett, hogy minél gyorsabban meg akarnánk tőlük szabadulni, érdemes odafigyelni rájuk, mert sok mindent elárulhatnak a kertünk talajáról.

A csalán és a boglárka is ilyen, de rajtuk kívül számos olyan növény vagy gyomnövény van, amelyik jelzi, ha valamelyik tápanyagból túl kevés, vagy éppen túl sok van a kertben. Márpedig a kertünk talajának állapota nagyon fontos, hiszen ez mindennek az alapja.

A jó minőségű kerti talaj lélegzik, dúskál ásványi anyagokban, és nagyon sok hasznos élőlény lakik benne. Azonban, ha a földet sok vegyi anyaggal szennyezzük, vagy egyszerűen csak nem gondoskodunk megfelelően a tápanyag utánpótlásáról, a természetes körforgás megszűnik, a növényeink pedig nem fognak úgy teremni, mint régen, és jóval fogékonyabbak lesznek a különféle megbetegedésekre, kártevőkre. Így hát érdemes nyitott szemmel járnunk, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy milyen talaj áll rendelkezésünkre a kertben.

Intő jelek

1. A lóheréből a négylevelűnek nagyon tudunk örülni, hiszen szerencsét hoz. Azonban annyira ne legyünk boldogok, ha a kertünk tele van lóherével, hiszen ez azt jelzi, hogy a talajnak alacsony a nitrogéntartalma. Ilyenkor pedig trágyázással kell pótolni a nitrogént.

boglárka

A boglárka jelzi, ha a talaj túlságosan agyagos. Fotó: Shutterstock

2. A moha nagyon gyorsan képes elterjedni a kertben, és elnyomni például a fűszálakat. Ha pedig megjelenik, akkor annak az az oka, hogy szereti az alacsony pH-értékű talajt, a savas föld miatt pedig sokkal nehezebben nő a fű. A fű esetében ilyenkor megoldást jelenthet a gyepszellőztetés.

3. A boglárka alapvetően egy nagyon szép virág, azonban ne örüljünk neki túlságosan, ha ellepte a kertet. Jelenléte ugyanis arra utal, hogy a talaj túlságosan nedves és agyagos.


A csalánt nagyon is csíphetjük a kertben

Habár a csalánt a legtöbben nem poztívumként élik meg a kertben, nagyon is fontos jelentőséggel bír a megjelenése. A csalán ugyanis nitrofrekvens növény, vagyis kedveli a nitrogénben gazdag talajt. Így lessük meg, hol nő a legtöbb csalán a kertben, mert ott a talaj dúskál nitrogénben, így telepítsük oda a veteményest.

De ez még nem minden. A katicabogarak imádják, így ha sok a csalán a kertben, azzal oda tudjuk csalogatni a katicákat, amelyek nagy mennyiségben pusztítják a levéltetveket. Habár a csalán közelségének hatására a gyógynövények több illóolajat termelnek, néhány növényt teljesen képes elnyomni, így nem szabad hagyni, hogy a saját elképzelése szerint terjedjen a kertünkben.

Egy részét nyugodtan távolítsuk el, és kerüljön a komposztba, hiszen a csalán levelei és szárai igazán értékes anyagokat tartalmaznak a kerti növényeink számára. Rengeteg káliumot, magnéziumot, nitrogént, foszfort, vasat tartalmaznak, emellett dúskálnak A-, B-, C- és K- vitaminokban és szerves savakban, így kiváló részét képezik a komposztnak.

A belőle készült csalánlé kiváló permetezőszer. Az elkészítése nagyon egyszerű, azonban a sok előny mellett tudnunk kell, hogy van egy hátránya is, mert mérhetetlenül büdös. A csalánról még a virágzás előtt szedjük le a leveleket és a szárral együtt aprítsuk fel. Egy kilogramm csalánhoz adjunk 10 liter vizet. Tegyük egy hordóba, vagy egyéb edénybe, azonban ez ne fém legyen, mert az erjedés során az oldat reakcióba léphet vele. Mivel nem kellemes az illata, a háztól távolra tegyük az edényt.

Ha tápanyagként akarjuk a növényeknek adni, 1 adag csalánlét öntsünk fel 10 adag vízzel, és már használható is. Azonban, ha kártevők vagy betegségek ellen kívánjuk használni, szintén ezt az adagolást alkalmazzuk, de használat előtt szűrjük le, nehogy a permetező elduguljon.

A növények azért is hálásak lesznek a csalánlével történő kezelésnek, mert hatására jóval életerősebbé fognak válni, így ellenálóbbak lesznek a különféle kártevőkkel és megbetegedésekkel szemben. A rendszeres kezelés hatására ráadásul a bőrszövetük megvastagszik, így a gombabetegségek is sokkal nehezebben tudják megtámadni őket, és a kártevőknek is izmosodni kell, ha át akarnak jutni a leveleken.

A jó termőföld titkai

Ha a kertünk talajában sok a földigiliszta, az jót jelent. Legalábbis azon a részen, ahol éppen tömegesen fordulnak elő. De a kertünkre nem szabad egy egységként tekinteni. Lehet ugyanis, hogy egyes részein remek a talaj minősége, de máshol tápanyag utánpótlásra szorul. Így fontos, hogy megismerjük, milyen talaj is van a kertünkben.

csalán

A csalán nagyon sokat segít nekünk a kertben. Fotó: Shutterstock

A talaj összetétele számos tényezőtől függ, így például hatással van rá a földrajzi elhelyezkedés, és az is, hogy korábban mennyire és milyen módon volt művelve. Hazánkban három talajtípus a leggyakoribb, ezek a mezőségi (csernozjom) talajok, a barna erdőtalajok, és az öntés- és lejtőhordalék talajok. A humuszban gazdagabb talajok színe általában sötétebb, mint az abban szegényebb talajoké.

A talaj fizikai tulajdonságait és a vízmegkötő képességét a gyúrópróbával lehet ellenőrizni. Vegyünk fel egy marék talajt, nedvesítsük be és próbáljunk hengert formálni belőle. Ha ez nem sikerül, és a talaj porlik, akkor homokos talajunk van. Ha egyben marad, formáljunk belőle kört. Ha az repedezik, esetleg szétesik, akkor vályogos a talaj, ha viszont könnyen gyurmázható, akkor agyagos talajjal állunk szemben. Emellett nagyon fontos még a talaj kémhatása is. Hazánk nagy részén semleges, meszes talajok vannak.

Így javítsunk a talajon

1. A talajjavítás előtt el kell távolítani mindent, ami nehezíti a talaj megmunkálását. Ki kell szedni a kavicsokat, gyomokat, és nagyon alapos, mélyreható ásással fel kell lazítani a talajt.

2. Ezután kerül sor a kéziszerszámos, vagy rotációs kapával történő munkára, amely során érett trágyát keverünk a talajba.

3. Mielőtt vetnénk, vagy palántáznánk, gereblyézzük el az ágyást. Ha ültetőgödröt készítünk, a belehelyezett trágyát minden esetben fedjük be egy réteg földdel, hogy a növény gyökerei ne tudjanak közvetlenül érintkezni a trágyával.

4. Ezután kerül sor a vetésre, illetve a csemete, vagy a palánta elültetésére. Azonban hiába volt gondos a talaj előkészítése, ha nem követi gondos munka az ültetést, vetést. Nagyon fontos, hogy ügyeljünk a növény igényeire, és biztosítsuk a számára megfelelő mennyiségű és gyakoriságú öntözést, a tápanyag utánpótlást, vagy éppen a metszést.

5. Fontos, hogy próbáljuk meg minimalizálni a vegyszerek használatát. Ebben sokat segíthet a szakszerű növénytársítás, és a vetésforgó alkalmazása. Szintén remek megoldás lehet a zöldtrágyanövények vetése, hiszen ha ezeket beforgatjuk a talajba, az nagyban javítani fogja annak szerkezetét.

6. A talajtakarás, vagyis a mulcsozás is nagyon jó eszköz annak érdekében, hogy növeljük a talaj vízmegtartó képességét, és vissza tudjuk szorítani a gyomokat. Ráadásul a mulcs idővel elbomlik, és beépülve a talajba, gazdagítja azt.

7. Ősszel és tavasszal is érdemes a talajt szellőztetni. Ekkor alaposan ássuk fel, majd gereblyézzük el. Fontos lépés a komposztálás, mely segítségével nagyon sok hasznos hulladékot juttathatunk később vissza, érett komposztként a talajba, javítva annak tápanyag ellátását.