A nyár az igazán lelkes kertész számára folyamatos vetéssel és ültetéssel telik, majd örömmel gyűjtjük be a finomságokat, mígnem észrevesszük, hogy szeptemberre egyre üresebbek az ágyásaink, és így a kertünk is. Pedig ilyenkor sem kell és nem is szabad lemondani a kertészkedésről.

Nagyon sok olyan zöldséget lehet ugyanis ilyenkor vetni, amelyek gyorsan fejlődnek és jövő tavasszal már korán szedhetők. Jó választás lehet a spenót, a különféle saláták és a sóska is. Ráadásul ilyenkor már nincs olyan erős napsugárzás, és olyan hőség, mint nyáron, és a szárazság helyett jóval több csapadék jut a magoknak, de még a talaj hőmérséklete is kellően meleg a vetéshez.

Ha pedig mindez nem lenne elég, a gaz is lassabban tud csak növekedni, így minden ideális ahhoz, hogy egy kicsit meghosszabbítsuk a vetési szezont. Készítsük hát elő az ágyásokat, és vetésre fel!

sóska kertben

A spenót és a sóska magjait is érdemes még ősszel elvetni. Fotó: Shutterstock

Mi a különbség az őszi és a tél alá vetés között?

A tél alá vetés elnevezés a vetés elvégzésének időpontjából származik, hiszen a vetés folyamata az ősz utolsó szakaszában történik, általában november vége és december eleje között. A magvakat szabadföldbe vetjük, ezért is nevezik tél alá vetésnek, vagy hó alá vetésnek. Azért kell a magvakat ősszel vagy tél végén elvetni, mert amikor a hőmérséklet 2-3 Celsius-fok körülire hűl, a magok ezen a hőmérsékleten már nem indulnak csírázásnak.


Viszont tavasszal már a korai időszakban elkezdenek fejlődni, hiszen a természet adta hideg segíti őket a korai csírázásban. Így tavasszal vetett társaikhoz képest jó nagy, legalább 2-3 hét előnnyel indulnak, és náluk jóval hamarabb, egészséges növényként bújnak elő a tavaszi földből.

A tél alá vetés nem ugyanaz, mint az őszi vetés, mert ősszel úgy vetünk, hogy a telet már át tudja vészelni a növény, tél alá vetéskor viszont olyan magot vetünk, ami bírja a hideget, és korán kezd csírázni. Míg az őszi vetés kitűnő választás a hidegtűrő zöldségfajok esetében, a tél alá vetésre leginkább a rövid tenyészidejű, korai zöldségek alkalmasak.

Így vesd el a sóskát és a spenótot ősszel

Fontos, hogy a  spenót és a sóska nem a tél alá vetéskor, hanem ősszel vethető. Ekkor a növény még a tél beállta előtt kikel és megerősödik. Csak így tudja túlélni a téli fagyokat, és csak így válik szedhetővé már a tavasz első napjaiban.

A vetés előtt először is tegyük rendbe az ágyásokat, ahova vetni fogjuk a sóskát és a spenótot. Távolítsuk el a gyomokat, a tarackot, alaposan ássuk fel a talajt, majd egyengessük el. Ha igazán jót akarunk a spenót és a sóska magjainak, akkor megajándékozzuk őket egy kis nitrogén tartalmú műtrágyával.

A vetés mélysége 2-4 cm legyen, a tőtávolság pedig 3-5 cm. Ne ijedjünk meg attól, ha a vetést követő héten nem látunk még semmiféle mozgolódást. Ezek a magoncok ugyanis elég ráérősek. Szívesen töltik az idejüket a puha földben, így mindenféle ijedt kapkodástól mentesen, ráérősen mutatják csak meg magukat. Figyeljünk oda az öntözésre, a gyomtalanításra, a talajlazításra és a tápoldatozásra, mert ezek nélkül nem lesz bőséges a termés tavasszal.

A spenótot olyan könnyű termeszteni, hogy a gyakorlat nélküli, kezdő kertészkedők is bátran elkezdhetik. Ráadásul a spenót csupa erő és egészség, nem véletlenül lett tőle Popeye is annyira izmos. A spenót bővelkedik vasban, folsavban és magnéziumban. Közel 30%-a fehérje, és szinte teljesen zsírmentes. Gazdag antioxidánsokban és magas a K, A, B2, B6, E és C-vitamin tartalma.

Magas karotinoid- és klorofill-tartalma segít a különféle rákos megbetegedések megelőzésében. Ezen kívül – alacsony energiatartalmának köszönhetően – jó szolgálatot tesz a fogyókúrázóknak. Segíti a gyomorműködést és az emésztést. A benne lévő fitonutriensek segítenek a szemünk egészségének megőrzésében, és gyulladáscsökkentő, daganatellenes, csonterősítő és immunrendszert támogató hatásuk is van. Magas oxalát tartama miatt azonban nem ajánlott nyersen fogyasztani. Szintén emiatt ne fogyasszák azok, akik hajlamosak vesekő képződésre.

spenót és főzelék

A spenótból nem csak főzelék készülhet. Fotó: Shutterstock

A sóska savanyú ízét a benne lévő oxálsavnak köszönheti. Szintén ennek köszönheti étvágyserkentő hatását is. Viszont sajnos emiatt okozhat vese- és húgyhólyagkövet az arra érzékenyeknek. Magas C-vitamin tartalmának köszönhetően a skorbut ellen is nagyon hatásos.

Sok ásványi sót, meszet, foszfort, vasat, magnéziumot és A-vitamint tartalmaz. Régen vértisztítóként használták. Erősíti az immunrendszert, de emellett vizelethajtó és nyákoldó hatása is jelentős. Márciustól egészen késő őszig szedhető. Magas gyümölcssav tartalmának köszönhetően igazán frissítő, élénkítő hatású. Sok helyen fűszernövényként is használják. A hűvösebb, esősebb időben leszedett sóska íze enyhébb, mint a száraz időszakban begyűjtötté. Kitűnő főzelékek és szószok készíthetők belőle, de levesek és omlettek készítéséhez is gyakran felhasználják.

Bőséges sóska- és spenót termést kívánunk!