Az éjjel soha nem érhet véget. És bizony, a kertben éjjel sem áll meg az élet. Ugyanis vannak olyan virágok, amelyek nappal inkább pihennek, de éjszaka teljes pompájukban mutatkoznak meg, csodás illattal lengve be a kertünket. De éjjel nem igazán vagyunk kint a kertben, gondolhatnánk. Akkor miért is jó az nekünk, ha éjjel illatoznak?
Ez azért is nagyon praktikus, hiszen a nyári nagy hőség idején inkább az esti időszakokban merészkedünk ki a kertbe, így akkor sem kell nélkülöznünk a finom virágillatot és a csodálatos látványt. Ha pedig esti, kerti sütögetést tervezünk, a dekoráció lehet természetes, ha ilyen gyönyörű virágokkal vesszük körbe magunkat. Ha pedig a nagy nyári hőségben nyitva marad az ablakunk éjszakára, csodálatos virágillat teheti még szebbé az álmunkat. Így hát ne mondjunk le egyikükről sem. Sőt, ajándékozzuk bátran másoknak is ezeket a csodálatos növényeket, hálásak lesznek érte.
1. Gardénia
A gardéniának gyönyörű, illatos, viaszos, fehér virágai és fényes, zöld levelei vannak, és éjszaka csodás illatával teszi még kellemesebbé a kertben töltött időt. Azonban nem egy igénytelen növény, így oda kell figyelni rá, hogy sokáig gyönyörködhessünk szépségében.
A gardénia nem csak szép, de illatos is. Még éjjel is. Fotó: Pixabay
Japánban és Kínában őshonos. A gardénia legjobban a jó vízelvezető, savas talajt kedveli. Nagyon fényigényes növény, hiszen naponta legalább 8 órán át szüksége van napfényre. Nagyon ügyelni kell rá, nehogy túlöntözzük, ezért érdemes akkor öntözni, amikor a talajának felső része kezd kiszáradni. Kéthetente szüksége van tápoldatozásra a virágzása alatt, viszont ősszel és télen elég havonta kapnia. Az ideális hőmérséklet számára a 18-21 Celsius-fok. Azonban az éjszakai hűvösebb időjárás elengedhetetlen a rügyek kialakulásához.
_fill_540x300_0.jpg)
Nagyon fontos számára a magas páratartalom. A gardénia csak akkor fog virágozni, ha a fény-, víz-, táp- és talaj igénye teljesítve van. Ezen kívül meg kell védenünk a pajzstetvektől, a takácsatkáktól, a molytetvektől, a tripszektől és a levéltetvektől. Mivel szereti a magas páratartalmat, sajnos a gombás és bakteriális betegségeket is nagyon nehéz megelőzni az esetében.
Nagyon fontos, hogy ne feledkezzünk meg a metszésről, hiszen csak az új növekedéseken jelennek meg a rügyek és virágok, ahhoz pedig, hogy új ágak fejlődjenek rajta, a régi, fás szárakat el kell távolítani. A gardéniát dugványokkal lehet szaporítani. Tavasszal és nyáron vágjunk le róla egy 12-15 cm-es ágat, majd ültessük el és hagyjuk gyökerezni.
A gardénia esetében is igaz, hogy mindent a szemnek, semmit a kéznek, hiszen ha megérintjük a virágát, akkor az sajnos meg fog barnulni. Ha pedig sárgulnak a levelei, akkor nem kap megfelelő tápanyagot. Amennyiben minden igényét kielégítjük, úgy egészen biztosan sokáig gyönyörködhetünk virágaiban. A csodálatos, fehér virágai éjjel még intenzívebben árasztják kellemes illatukat, mint nappal, mely fantasztikus hangulatot teremt a kertünkben.
2. Lángvirág
Nagyon sok parkban és kertben találkozhatunk ezzel a kedves virággal. Lágyszárú, magasra törő és terjeszkedő évelő növényfaj, virága általában fehér, lila, vörös vagy rózsaszín. A lángvirág nyáron kezd virágozni és a virágzása egészen őszig tart. Bugavirágzatba tömörülnek virágai és csodás, erős illatuk nappal és éjjel is belengi a kertet.
A lángvirág folyamatos öntözést igényel. Fotó: Pixabay
A lángvirág nagyon kedveli a meleg napfényes helyeket. Kiváló önálló növényként is a virágágyásba, de remek szegélynövényként is. Sőt, még vágott virágként is megállja a helyét. Magvetéssel szaporítható, melyeket már nagyon korán elültethetünk, a magjai pedig tíz nap alatt kicsíráznak. Amint elmúlnak a fagyok, ültethetjük is ki a kertbe.
A bugás lángvirág kissé érzékenyebb növény a társainál, mert sajnos a lisztharmat elég gyakori vendég nála. Tetszetős buga virágai és szára magasra nő, így akár egy méteres is lehet. A többi lángvirághoz hasonlóan a laza, jó vízáteresztő képességű talajt kedveli. Kedveli a napfényt. Érdemes ültetés előtt trágyázással vagy komposzttal feljavítani a talajt. Azért, hogy megvédjük a lisztharmattól, ne ültessük túl közel egymáshoz a töveket, hogy tudjon szellőzni a növény.
Úgy öntözzük, hogy levele ne legyen vizes, de a talaj folyamatosan nedves legyen, viszont ne álljon a lángvirág a pangó vízben. Elvirágzás után távolítsuk el a növényt, ne hagyjuk, hogy felmagozzon, hiszen a magjai a kikelés után nem fognak hasonlítani az anyanövényre.
Ehelyett tőosztással és dugványozással szaporítsuk. A tőosztást ősszel, virágzás után végezzük. Ássuk ki a tövet, és annyi részre szedjük, ahány tövet akarunk ültetni. A dugványozást tavasszal végezzük el. Vágjunk tíz centiméteres hajtásokat a növényről, majd ezek alsó leveleit távolítsuk el, és dugjuk az előkészített földbe. Biztosítsunk számára párás környezetet.
3. Holdvirág
A holdvirág akár 60-100 cm magasra is meg tud nőni, de nem csak méretével hívja fel magára a figyelmet, hanem fantasztikus illatával is, melyet nevéhez méltó módon éjszaka sem sajnál tőlünk.
Már nagyon régóta kedvelt növénye a kiskerteknek. A nevét a magházának formájáról kapta. A nagy magszemek jól láthatók a kerek becőtermések falain keresztül, és ha a külső falakat eltávolítjuk, az ezüstös válaszfalat találjuk meg, amelynek tapintása a pergamenhez hasonló. A holdvirág kedvelt díszítőeleme a szárazvirágból készült csokroknak is. Nagyon szereti a fák árnyékát. Akár egy-, akár kétnyáriként is tartható. Virágai fürtökben nyílnak, színük fehér, rózsaszín vagy lila. Főleg éjjel ontja csodás illatát, ezért is nevezik holdvirágnak, holdviolának.
Egynyári nevelés esetében áprilistól vethetjük magjait a virágágyba, kétnyári neveléshez májustól júniusig vessük cserepekbe, vagy közvetlen az ágyásba. A magokat csak gyengén hintsük be földdel, majd öntözzük meg. A holdvirág magjai 2 hét alatt kicsíráznak, ezután kerülhet sor az egyelésre úgy, hogy 10 cm távolságra legyenek egymástól a növények.
A holdvirág kedveli az árnyékos helyeket. Fotó: Pixabay
Ha túl sok napsütés éri, hamar el fog hervadni. Fontos, hogy ne hagyjuk kiszáradni, hanem mindig nyirkos legyen a földje. Mivel az általa kedvelt, laza, homokos talaj viszonylag gyorsan kiszárad, érdemes mulccsal takarni, hogy folyamatosan nedvesen legyen tartva a talaj. Kedveli a meszes talajt, a tőzeges savanyú talajt azonban nem.
4. Japán lilaakác
A japán lilaakác nem adja könnyen magát, de megéri türelmesnek lennünk vele kapcsolatban. A fásszárú kúszócserje esetében ugyanis akár évekig is eltarthat, mire megjelennek illatos virágai. Azonban igazán látványos, és csodás illatával az egész kertet betölti, még éjszaka is. Közel 10 méter magasra is felfuthat, így gyönyörűen mutat a pergolákra, lugasokra futtatva.
A Japánban őshonos lilaakác az egyik legszebb futónövényként ültetett növényünk. A fagyra sem érzékeny, szívós cserje. Fontos, hogy biztosítsunk számára támrendszert, de akár a kerítésre is felfuttathatjuk, hiszen még a legkevésbé dekoratív területet is csodaszéppé tudja varázsolni. Nagyon jól bírja a metszést, így könnyedén tudjuk szabályozni a növekedését, ezért akkor sem szabad és kell lemondanunk róla, ha kis helyünk van számára.
A lilaakácot ráadásul nem szükséges tápoldatozni vagy trágyázni, hiszen ezzel nem a virágok számát, hanem a hajtásokat fogjuk megnövelni. Viszont rendszeresen kell öntözni, hogy kellő mennyiségű virágot tudjon hozni. A napfényre is nagy szüksége van.
Miután kiválasztottuk számára a megfelelő helyet, ahol kellő támaszték is a rendelkezésére áll, forgassuk át a talajt, hogy minél porhanyósabb talajba kerülhessen. Az ültetőgödör legyen kétszer olyan mély és széles, mint a növény gyökérzete. Fontos, hogy tápanyagban dús és jó vízáteresztő képességű talajba kerüljön. A lilaakácot érdemes egy méterenként ültetni. Fiatal korában fagyérzékeny, ezért fontos takarni az alsó részét, 30-40 cm-es magasságig szalmával, felaprított levelekkel.
A japán lilaakác nappal és éjjel is ontja csodás illatát. Fotó: Pixabay
A lilaakácot zölddugványozással és fás-dugványozással is lehet szaporítani. Magról való szaporítással nem érdemes próbálkozni, hiszen nagyon sok évbe kerül, amíg virágozni kezd. A zölddugványozáshoz tavasszal és nyáron lehet begyűjteni a levágott, 10-15 cm-es hajtásokat. Ebből készítsünk 10 cm hosszú dugványt, amelyen hagyunk két vagy három levelet.
A dugványokat tőzeg és homokkeverékébe kell állítani, majd alaposan meg kell öntözni. Érdemes zacskóval körbevenni, hiszen a pára nagyon jó hatással van rá. Ezután helyezzük hideg helyre, majd 6-8 hét múlva virágkezdemények jelennek meg rajta, mely bíztató jel, hiszen ezek szerint megjelentek a gyökerek. Ne hagyjuk, hogy kiszáradjon, majd óvatosan szoktassuk hozzá a kinti környezethez és ültessük el.
A fásdugványozás során késő ősszel, vagy kora télen vágjunk le egy 15-20 cm-es növényi részt úgy, hogy a levélkezdemény felett legyen elvágva az ág. Tegyük növényi hormonokba, kötözzük össze majd ássuk el tavaszig. Tavasszal elő lehet őket ásni, és cserépbe ültetni. Pár hét múlva, mikor már elég erős a gyökere, kikerülhet a végleges helyére.
Fontos, hogy rendszeresen metsszük meg, hiszen nagyon gyorsan terjeszkedik. Virágzás után, nyár elején végezzük el a túl hosszú hajtások metszését. Így nem csak a lilaakác túlzott növekedését tudjuk kordában tartani, de meg is fiatalítjuk a növényt, és a betegségek ellen is tudjuk védeni. Akár kisebb fát is nevelhetünk belőle, amelyhez a növény hajtásait egy oszlopra tekerve tudjuk kialakítani a fa törzsét, amely idővel megerősödik.
Mind a négy növény illatossá fogja varázsolni a kertünket, így igazán hangulatosan tudjuk kipihenni a nap fáradalmait.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
