A spárga sajnos még mindig nem került be a mindennap fogyasztandó ételek közé, pedig csodás íze és rengeteg egészséges tulajdonsága miatt ott lenne a helye. Bár nem fogjuk azt állítani, hogy nagyon egyszerű otthon termeszteni, de megéri a fáradtságot, hiszen óriási büszkeséget és nagyon sok finomságot köszönhetünk majd neki. Így hát, ha még nem spárgázol, akkor ideje minél előbb belekezdened, és nem máshol, mint a kertedben! Különösen azért, mert a legtöbb vitamin a friss spárgában van. Ne maradj le róla!
Ismerd meg a spárgát
A spárga Európában és Ázsiában is őshonos. Már az ógörögök is fogyasztották, akik az "asparagos", vagyis fiatal hajtás nevet adták neki. Akkoriban gyógyhatása miatt tartották, nem a gasztronómia volt a fő szempont. Európában a spárga több évszázados múltra tekint vissza. Még a keresztes hadjáratokból visszatérők is hoztak magukkal spárgamagokat., de termesztett növényként csak a 16. században jelent meg. Bár hazánkban is őshonos a spárga, csak a 15–16. században kezdték el termeszteni. Elsősorban itthon is gyógynövényként tekintettek rá.
A spárga egy bojtos gyökérzettel rendelkező növény, melynek gyökérzete raktározó és szívógyökerekből áll. A spárga gyöktörzse megvastagodott földbeli hajtás, amelynek oldalából képződnek a húsos, hengeres gyökerek, amelyeket tárológyökereknek is neveznek. A tárológyökereken vékony, rostos szívógyökerek képződnek. Ezek feladata a tápanyagfelvétel.
A legtöbb vitamin a friss spárgában található. Fotó: Shutterstock
A szár magassága 100–160 cm lehet, a tövenkénti hajtásainak száma 10–12. A vegetációs időszakban megvastagodó hajtások elfásodnak, elágaznak, melyeket spárgaszárnak nevezünk. Az elágazó szárakon található tűszerű képződmények, a kladofilumok, szintén szárak, bár a levél szerepét töltik be.
A spárga kétlaki növény, egy növényen vagy hím vagy nővirágok képződnek. A virágok harang formájúak. A spárgának a zsenge, megvastagodott hajtásait fogyasztjuk. Színe alapján megkülönböztetünk fehér, lila és zöld spárgát.
A lila spárga fehér rokonánál erősebb aromákkal rendelkezik. Színét annak köszönheti, hogy növekedés közben csúcsai kissé kibújnak a földből.
A zöld spárga a föld felett növekszik, ennek köszönheti élénkzöld színét. Íze nagyon lágy, megjelenésében ez a típus emlékeztet leginkább ősére, a vadspárgára. A zöld spárga karotin- és rutintartalma igen jelentős. Fogyasztás előtt nem kell teljesen meghámozni, elegendő a szár alsó harmadát megtisztítani. Viszont a frissen szedett, zsenge példányoknál ezt el is lehet hagyni. Fontos azonban, hogy a szár alsó részét hajlítsuk meg, és ahol elpattan, onnantól a csúcsig élvezhető.
A legjobb ízű spárga a friss spárga. Figyeljünk rá, hogy mindig vékony, egészséges sípokat válasszunk. Ahhoz, hogy biztosan tudjuk, friss a spárga, mélyesszük a körmünket a sípba, és ha éles, roppanó hangot hallunk, nyugodtan megvehetjük. De persze az a legjobb, ha mi magunk termesszük a kertünkben.
Így termeszd a spárgát
A spárga kedveli a meleget, így a kert napos részét válasszuk ki számára. Hosszú éveken keresztül nem igényel átültetést, így olyan helyet keressünk neki, ahol sokáig tábort verhet. A spárga igényli a jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag talajt, de akár magaságyásban is kiválóan érzi magát.
A magról nevelt spárga sajnos három évig várat magára, amíg szüretelni lehet, mégis, ez a legolcsóbb módja termesztésének. Azonban, ha nem szeretnénk ennyit várni, be lehet szerezni spárgatermesztőktől előnevelt növényt, így fel tudjuk gyorsítani a folyamatot. Egy család számára körülbelül 10 tővel számoljunk.
A magokat tavasszal kel elültetni. Ne közvetlenül a szabadba vessük, hanem cserépbe. Az 5 cm nagyságú cserépbe két magot vessünk. Ahogy a palánták növekednek, ültessük őket egyre nagyobb cserépbe, majd egy év elteltével ültessük csak ki őket tavasszal a szabadba.
Szabadföldön 40 cm sortávolságra, egymástól 5-6 cm távolságba vessük a magokat, 3-4 cm mélységben. Mivel szüksége van a rendszeres tápanyag utánpótlásra, érdemes humusszal feltölteni a földjét. Ügyeljünk rá, hogy folyamatosan gyomtalanítsuk, és mulcsozzuk.
A spárga részére bakhátat kell készíteni. Ez 25-30 cm magas és ugyanilyen széles kell, hogy legyen, majd a betakarítás után húzzuk szét a bakhátat, hogy a növény új energiához juthasson. A spárga a szedés időszakában és az azt követő vegetációs időszakban is sok vizet kíván, így fontos, hogy rendszeres legyen az öntözés.
A spárgát akár a kertünkben is termeszthetjük. Fotó: Shutterstock
Kedveli a bazsalikom, a körömvirág, a petrezselyem és a paradicsom társaságát is, így bátran ültethetjük a szomszédságukba. A spárga szedése sok feladattal ját. A betakarítás áprilisban kezdődik, és egészen június közepéig tart.
Először a zöldspárga szedésének ideje jön el. A halványító, vagy fehér spárgánál azokat a sípokat szedjük le, amelyek a bakhát tetejét elérték. A sípok hossza körülbelül 22 cm. A sípokat tőből törjük ki, különben a visszamaradt csonk miatt a tő elpusztulhat. A zöldspárga esetében a még zárt pikkelyű sípokat kell betakarítani, melyek hossza körülbelül 27 cm.
Ezért egyél spárgát
A növény szárát jól emészthető rostok alkotják, a hajtások pedig nagyon egészségesek, hiszen A-, B1-, B2-, C- és E vitaminban gazdagok, de nagyon jelentős a spárga folsav tartalma is. Sok értékes aminosavat is tartalmaz, kalóriatartalma pedig nagyon csekély, így nyugodtan fogyaszthatják azok is, akik vigyáznak a súlyukra.
Tartalmaz még kalciumot, vasat, foszfort és káliumot is. A zöld spárga klorofillban gazdag, és a C-vitamin tartalma is magasabb, mint a fehér vagy a lila társáé. A spárgát először gyógynövényként termesztették, hiszen vízhajtó és vesekő-eltávolító hatása mellett a keringésre is jótékony hatással van. Kiválóan alkalmas tehát méregtelenítésre is.
A belőle készült port fogfájás ellen használják, de enyhe hashajtó hatása is van. Nem csak a növény, hanem a belőle készült nyers spárgalé is egészséges. Azonban túlzott fogyasztása nem javasolt köszvényben szenvedő és vesekővel rendelkező betegeknek.
Rengeteg finomságot készíthetünk spárgából. Érdemes kipróbálni. Fotó: Shutterstock
A spárga nagyon finom saláta alapanyag. Koktélparadicsommal igazán csodás finomság. A titka, hogy mindig friss spárgát használjunk. A spárga remekül tűri a mélyhűtést, így a szezonján kívül is hozzá tudunk jutni. Azonban, ha minden ásványi anyaghoz és vitaminhoz szeretnénk hozzájutni, fogyasszuk nyersen, vagy lé formájában. A spárgát mindig magasfalú edényben főzzük, hogy a zöldség „állva maradjon" a fazékban. Így a spárgacsúcsok a felszálló gőzben megpárolódnak, míg a szár 12-18 perc alatt fő meg. Akár háztartási zsinórral lazán össze is köthetjük a szálakat.
A spárga főzővízébe a só mellé célszerű kevés cukrot is tenni, de néhány csepp citromlé teszi tökéletessé az ízeket. Vannak, akik vajjal gazdagítják ízeit. A főzőlevet ne öntsük ki, mert kitűnő leves készülhet belőle.