A klímaváltozás okozta felmelegedés féléves nemzetközi előrejelzéseit januárban is óvatosan kell kezelni, de a következő nyári évszakra már ősszel érdemes talajtakarással készülni.

A valaha mért legmelegebb nyáron vagyunk túl 2024-ben globálisan, Európában és hazánkban is. Az elmúlt 124 évet figyelembe véve, ugyanis 1901 óta van jó minőségű hőmérsékletmérés itthon

– mondta Szabó Péter klímakutató az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza a Világgazdaságnak.

"A 2024 júniustól augusztusig tartó nyári időszak adatainak pontos és részletes feldolgozását a HungaroMet hozza nyilvánosságra, de a gyors elemzések alapján már egy ideje nyilvánvaló, hogy

  • június – az 5. legmelegebb
  • július – a valaha mért legmelegebb
  • augusztus – a 2. legmelegebb

hónap volt az elmúlt 124 évben, amióta mérik hazánkban a hőmérsékletet" – tette hozzá Szabó Péter.

Az augusztusi hőmérséklet a HungaroMet szerint csupán 0,01 Celsius fokkal maradt le az 1992-es évben mért legmelegebb augusztusi hőmérséklettől. Nem csak Magyarországon, hanem Európában és globálisan is 2024-ben volt a legmelegebb nyár.

A molyhos madárhúr kiváló talajtakaró növény – fotó: pixabay.com

A felmelegedés és a csapadékhiány következménye a levegő és a talaj szárazsága, amely a kertek is érintette. Sokszor, sok helyen felhívták már a kerttulajdonosok figyelmét arra, hogy talajtakarással védjék a kertjeiket a vízpárolgástól vagy alkalmazzanak természetes talajtakarókat.

"A locsolás és az árnyékolás akkor működik jól, ha talajtakarókat ültetünk a kertekbe" – mondta Megyeri Szabolcs dísznövénykertész, hozzátéve, hogy szerinte hosszú távon a természetes talajtakarás a legoptimálisabb, ami a későbbiekben is megfelelő talajvédelmet ad a növényeknek.

Ha a kertünkben állva mi magunk is látjuk a talajt, az nem jó, mert akkor a nap is látja. Úgy kell takarni, hogy ne lehessen szabad szemmel látni a talajt

– fogalmazott Megyeri Szabolcs.

Bár a cserjék és a fák is adnak árnyékot, de minél alacsonyabb egy takarás, azaz minél közelebb van a földhöz, annál biztonságosabban teríti be azt.


A természetes talajtakaróknak 3 fő csoportja van

  • Az örökzöld – fásszárú és virág nélküli – tiszakürt
  • A lomblevelű vagy lombhullató – fásszárú – madárbirs
  • Az évelő – lágyszárú – tarackoló kékgyökér, vinkák, kőtörőfű, varjúháj, molyhos madárhúr

Magyarországon nagyon jól megélnek az örökzöld talajtakaró borókák, a tiszakürt, más néven nehéz szagú boróka az alföldi temetőkben tenyészik, szárazságtűrő, egy tő 3-6 év alatt 4-6 méteres szélességben is kiterjed. Hasonló adottságokkal rendelkezik a lomblevelűek közül a madárbirs, köztük van olyan amelyik csak a talajon kúszik, de létezik olyan is, ami fél méter magasra is megnőhet.

Rendkívül nagy a választék az évelő takarókból, de ami kifejezetten szárazságtűrő és talajra lapuló, az a tarackoló kékgyökér, a vinkák, kőtörőfű, a varjúháj, a molyhos madárhúr pedig 1-2 év alatt befut egy négyzetmétert. Sokan talajtakarásra használják a szellőrózsát, de érdemes tudni róla, hogy kevésbé tűri a szárazságot és magasabbra is nő.

Érdemes arra is figyelni, hogy úgy válogassuk össze a talajtakarókat, hogy azok nyár végén, ősszel is virágozzanak – jegyezte meg a dísznövénykertész. Az őszi ültetés a legjobb, mert locsolni sem kell a növényeket.

tarackoló kékgyökér

Tarackoló kékgyökér – fotó: pixabay.com

A nagy nemzetközi meteorológiai központok: pl. EU-s központok, USA, Németország, Franciaország és Japán a következő, 2025-ös nyár szezonális előrejelzéseit majd csak januárban publikálják. Hazánkban ezek a 6 hónapos előrejelzések nem mindig pontosak, inkább csak az óceánok mentén jobbak az előrejelzések – hangsúlyozta a klímakutató.

Pillanatnyilag a nemzetközi modellek alapján annyit lehet látni, hogy az ősz vége és a tél, a tavalyi extrém melegtől elmaradva csak kissé lesz melegebb a klímaátlagnál. "Természetesen ezeket az adatokat is óvatosan kell kezelni" – tette hozzá Szabó Péter.