Magyarországon a tuják, azok közül is a nyugati életfa népszerű örökzöld a házi kertekben. Ez nem véletlen, hiszen ezek az örökzöld dísznövények viszonylag igénytelenek, mégis nagyon dekoratívak, emellett kiváló térelválasztók. Azonban az elmúlt években szomorúan tapasztaljuk, hogy egyre több tuja szárad, majd pusztul el. Ennek pedig számos oka lehet.

A tuják nem őshonosak Európában, de igen jól alkalmazkodtak az itteni klímához. Csakhogy a Magyarországon egyre gyakrabban előforduló meleg és száraz időszakok nem kedveznek a tujáknak, a kártevőknek és a kórokozóknak viszont annál inkább. A klímaváltozás és az ezzel járó stressztényezők a kelleténél jobban megviselik ezeket az örökzöldeket, és nemcsak az időjárási anomáliák fordulnak elő egyre gyakrabban, hanem az egyre sokasodó kártevők is fokozottan terjeszkednek és pusztítanak.


A tujákat pusztító kártevők

• A tujaszú a fák belsejében fejlődő kártevő, így a jelenlétét általában a telelő járatai árulják el. Kárképe az ágelhalás, amit előbb-utóbb a teljes faelhalás követ a fertőzés mértékétől függően. Kizárólag ciprusféléken él, fő tápnövényei közé tartozik a boróka, a tuja és a hamisciprus. A védekezés ellene nem egyszerű elhúzódó rajzása miatt. Ezért a hangsúly a megelőzésen van. Igyekezzünk jó kondícióban tartani a tujáinkat, illetve végezzük el az elhalt ágak mielőbbi eltávolítását.

• A boróka-tarkadíszbogár terjedése az utóbbi időben Közép-Európa országaiban, így hazánkban is felgyorsult. Kártétele egyre jelentősebb a ciprusfélék közkedvelt nemes fajtáin. A kártevő számára kedvező a meleg és száraz időjárás, és elsősorban a legyengült növényeket támadja meg. Jelenlétét barna levelek, hajtás- és ágelhalások, valamint a törzsön látható apró lyukak jelzik. A bogár lárvái befúrják magukat a növény fás részébe, ezzel akadályozva a nedvkeringést, melynek következtében a száradásos tünetek egyre súlyosabbá válnak. Végezetül a növény teljesen elszárad.

A boróka-tarkadíszbogár sárga színű ragacsos rovarcsapdával előre jelezhető, gyéríthető. Sajnos azonban igazán hatékony növényvédő szer jelenleg nincs ellene, ezért ez esetben is a megelőzésre, a tuja egészséges állapotban tartására kell törekednünk. A megtámadott növényi részt mielőbb el kell távolítanunk és megsemmisítenünk.

tuja

Általában a megelőzésre, a tuja egészséges állapotban tartására kell törekednünk – fotó: Shutterstock

• E mellett a két veszélyes kártevő mellett okozhatnak még problémát a pajzstetvek. Megjelenésük esetén gyengülnek, torzulnak a hajtások, végül pedig elhalnak. Védekezni nehéz ellenük, pajzsuk miatt. A tavaszi lemosó permetezés a pajzs nélküli áttelelő lárvák ellen hatékony.

• A takácsatkák pókhálószerű szövedékben a levelek fonákján vannak jelen. Szívogatásuk helyén fehéres-sárgás pontok keletkeznek. A tavaszi lemosó permetezés ellenük is hatásos, de a későbbiekben érdemes atkaölő szerrel permetezni a tujákat 2-3 hetente.

• A tujafúró aranymoly megjelenésekor a hajtáscsúcsok sárgulnak, barnulnak, majd lehullnak. Az aranymoly lárvája a csúcs felől az ágvégeken kezd aknázni a pikkely leveleken. Ahogy halad előre, az aknázott rész mögött lévő rész elszáradása mutatkozik. Ezeket az elszáradt részeket vágjuk le és semmisítsük meg.

A tuja betegségei

A leggyakoribb gombás betegség a tuja didimaszcellás pikkelylevél-barnulása. A tünetek a legfiatalabb hajtásokon jelentkeznek, melyek elkezdenek barnulni, kifakulni, és száradni. A kórokozó gomba a megfertőződött hajtásokon telel át, majd kora tavasszal innen fertőz újra. A fertőzött leveleken apró, ovális, fekete termőtesteket jelennek meg. A fertőzés miatt elhalt hajtások idővel lehullnak, az ágak csupaszon maradnak. Ekkor mindenképpen vágjuk vissza erősen a fertőzött részeket, és permetezzünk visszavágás és esős időszak után.

A kabatinás gombabetegség hajtáselhalást, ágpusztulást okoz. Tünetei közé tartozik, hogy a hajtáscsúcs és az egyéves ág besárgul, és a növényen teljesen elkülönül az egészséges és a beteg rész. A kórokozó a sebzéseken keresztül jut be a növénybe. Védekezésként szintén el kell távolítani a fertőzött részeket. Jelentősebb fertőzés bekövetkeztekor pedig 1-2 hetente permetezzünk réztartalmú gombaölő szerrel.

A pestalotiopsisos betegség leginkább az idősebb növényeken jelentkezik. A fertőzés következtében először a pikkelylevelek a hajtáscsúcsoktól indulva elkezdenek barnulni, majd fokozatosan kezdenek elszáradni. Súlyos esetben akár teljes ágak is felkopaszodhatnak. A gomba megtelepedését a szárazság, a meleg, a tápanyaghiány, és a nem ideális élőhely elősegíti. Védekezési lehetőség még nincs kidolgozva, ezért a megelőzés itt is létfontosságú. Kerülni kell a sűrű térállást, csökkenteni kell a stressztényezőket, a fertőzés észlelésekor pedig távolítsuk el a beteg részeket és semmisítsük meg azokat.

tuja

A tuja legyengülését okozhatja a nem elegendő víz, a nem megfelelő talaj, a túl kevés tápanyag vagy a túl árnyékos hely is– fotó: Shutterstock

Továbbá a tuja legyengülését okozhatja az, hogy nem kap elegendő vizet, nem megfelelő számára a talaj, nem jut elegendő tápanyaghoz vagy túl árnyékos helyre ültettük.

A leírt kártevők jellemzéséből felismerhető, hogy a tuja esetében nagyon fontos a megelőzés. Tavasszal ne hagyjuk ki a lemosó permetezést réztartalmú növényvédő szerrel, mihamarabb vágjuk le az elhalt növényi részeket, illetve ezt a rezes permetezést egy-két havonta elvégezhetjük, így megelőzve a gombás megbetegedéseket. A beteg tujáktól szabaduljunk meg minél hamarabb, mivel ezekről átterjedhet a fertőzés a többi tujára is.