Az első állomás a must

Vannak állomások, mielőtt a szőlő elindul a borrá válás útján. Az első ilyen csodálatos állomása, amikor musttá válik. A must tulajdonképpen a szőlőből közvetlenül kipréselt gyümölcslé. A leszüretelt szőlőből préselik ki. A  must esetében még nem beszélhetünk borról. A must egy nagyon finom, alkoholmentes ital, amely emellett tápláló és egészséges is.

Igazán magas a tápanyagtartalma, ami nem is csoda, hiszen a szőlő levén kívül tartalmazza a héj és a mag vegyületeit is. Tele van K-, B- és E-vitaminnal, káliummal, magnéziummal, és bővelkedik antioxidánsokban is. A kipréselt szőlőlevet ülepítik vagy szűrik, hogy megszabadítsák a szilárd anyagoktól. Ha azt szeretnék, hogy ne legyen belőle bor, meg kell állítani az erjedési folyamatot, melyet pasztörizálással, vagy kén-dioxid hozzáadásával lehet megoldani. A must értékét a cukortartalma határozza meg. Ezt mustfokolóval lehet megmérni.

must

A bor előtt is csodás ital készülhet a szőlőből – fotó: pixabay

A must kitűnően alkalmas a gyerekek általi koccintásra is, miközben a felnőttek a borokat kóstolgatják. Egy hátránya van azonban, hogy igen rövid ideig áll rendelkezésre.

Azonban tehetünk azért, hogy ez ne így legyen. Minden liter musthoz adjunk hozzá egy gramm, patikában kapható benzoesavas nátriumot, vagy 0,5 gramm szalicilt. Nagyon fontos, hogy ezután is mindig tartsuk hűvös helyen a mustot. Ha ezt nem tudjuk megoldani, akkor dupla mennyiséget adjunk hozzá a tartósítószerből. Két nap alatt leülepedik a tartósítószer, ekkor fejtsük le a mustot, és 0,3 gramm kristályos borkénnel fertőtlenítsük. Ennél több borként semmi esetre se adjunk hozzá!

A másik megoldás, hogy háromnegyedig töltjük a műanyag palackot musttal és lefagyasztjuk azt. Fogyasztás előtt helyezzük át a hűtőszekrénybe, így a lassú felengedés során nem indul erjedésnek a must. A felengedés során a palack mindig legyen állított állapotban és lazítsuk meg a kupakját is, a felengedés után pedig ha lehetséges, minél rövidebb idő alatt fogyasszuk el.

Amikor eljön a murci ideje

Miután beindul a mustelválasztás, hamarosan az erjedés is beindul. Ekkor válik a must újborrá, vagyis murci lesz belőle. A murci tehát köztes állapot a must és a bor között, de tulajdonképpen már bornak tekinthető, hiszen már egy alkoholos ital, és bár még nem fejeződött be az erjedés, részben már megtörtént a folyamat. A murci nem más, mint egy erjedésben lévő, vagy félig kierjedt, kissé tejszerű, zavaros, szénsavas újbor. Az íze édes, a szénsavtól pedig csípős érzete van. Sok lebegő üledékanyag található benne.

A végső állomás neve: bor

A murci továbberjesztésével fokozatosan jön létre a bor. Az erjedés menetét naponta többször is érdemes ellenőrizni, nehogy túlmelegedjen a murci, és figyelni kell arra is, hogy a cukortartalma fokozatosan csökkenjen.

A fehérbornál a kipréselt és leszűrt mustot alacsony hőmérsékleten erjesztik. Ezért úgy tartják, a fehérbor őrzi meg legjobban a szőlő zamatát.

A vörösbornál a leszedett kékszőlőt héjon erjesztik, emiatt vörös a bor színe. Ennek az az oka, hogy az erjedés során a héjból kioldódnak a színanyagok.

A rosé bor esetében a vörösbornak szánt szőlőtípust fehérbornak szánt technológiával dolgozzák fel, vagyis rövid ideig héjon áztatják a szőlőt, az így nyert mustot pedig alacsony hőfokon erjesztik.

Vörösbor, fehérbor és rosé – mindenkinek megvan a kedvence – fotó: envato

A négy borvidék

Magyarország a fekvésének és éghajlatának köszönhetően kitűnően alkalmas szőlőtermesztésre. Így hazánkban régóta jelentős bortermelés folyik. A különböző szőlőtermő vidékeken az adott területen honos szőlőfajtáknak megfelelő borok készülnek.

A négy legikonikusabb bortermő vidék közül az egyik Eger. Az egri borvidék száraz és hűvös klímája a vörösboroknak kedvez igazán, így hát nem is csoda, hogy a leggyakoribb szőlőfajták errefelé a kékfrankos, a cabernet franc, vagy a cabernet sauvignon. A 150 éve megszületett, többféle szőlőfajtából létrehozott egri bikavér hazánk egyik külföldön is ismert és kedvelt bora.

Baranya megyében találjuk a Villányi borvidéket. A térség szubmediterrán éghajlata igazán kedvez a szőlőtermesztésnek. Jellemző fajta itt a kadarka és a kékoportó.

A Balatoni borrégió hat borvidékből áll. A két legismertebb a Badacsonyi és a Balatonboglári. Badacsonyban a fehér szőlő az elterjedtebb, az olaszrizling, a tramini és a kéknyelű a térség fő jellegzetességei. A Balatonboglári borvidék leggyakoribb fajtái az Irsai Olivér, a muskotály és a chardonnay.

A Szekszárdi borvidék löszös talaját a kékszőlő fajták szeretik a legjobban. A kékfrankos, a kadarka, a merlot és a pinot noir a leggyakoribb fajták.

Egy biztos, egy romantikus vacsorának, egy jó baráti beszélgetésnek, egy finom ebédnek vagy vacsorának méltó kísérője és kiegészítője lehet egy pohár bor. Azonban itt is a mértékletesség a kulcs hiszen ami kis mértékben jót tesz a hangulatunknak és az egészségünknek, az nagy mennyiségben rombolóvá is válhat. Így hát mindig egy különleges alkalom részeként fogyasszuk, és álljunk meg az első pohárnál.