A spenót nem véletlenül volt Popeye kedvence. Habár gyerekkorunkban nem rajongunk érte, amikor rájövünk, hogy a furcsa színű és ízű menzás főzeléken túl is van élet, és másra is fel lehet használni a spenótot, rájövünk, hogy azért tud az finom is lenni. Főleg, ha a fokhagymát sem sajnáljuk mellőle, vagy ha a zsenge spenótot köretként fogyasztjuk, egy kis vajon megfuttatva. Azon kívül pedig, hogy a spenót igazán finom, még nagyon egészséges is. Éppen ezért nem árt neki helyet biztosítani az étrendünkben, és a kertünkben.

Popeye nem tévedett

A spenót rendszeres fogyasztása csökkenti a rák kockázatát – mondta a NEWS.ru-nak Irina Ljalina biológus, az Állami Pedagógiai Egyetem Természettudományi Karának megbízott dékánja – számolt be róla a magyarhirlap.hu. A szakértő szerint a spenót rostban, A-, C- és K-vitaminban, valamint vasban, káliumban és folsavban is gazdag. A spenót fogyasztása segít a csontok erősítésében, a látás és a bőr egészségének megőrzésében, valamint a vérnyomás szabályozásában is, így igazán jól tesszük, ha rendszeresen fogyasztjuk. Ezen kívül a spenót antioxidánsokat is tartalmaz, amelyek csökkentik a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek kockázatát.

spenót

A spenótot gyerekjáték termeszteni, ráadásul finom és egészséges is. Fotó: Shutterstock

A biológus szerint a spenót magas vastartalma segít megelőzni a vérszegénységet trauma, vérveszteség vagy véradás után, a hölgyek számára pedig nagyon fontos a spenót a folsav tartalma miatt,  különösen a terhesség alatt, hiszen segít megelőzni számos magzati rendellenesség kialakulását. A spenót nem csak emiatt hasznos a hölgyek számára, hanem a benne található vas miatt is, mely fontos szerepet játszik a vérszegénység megelőzése és kezelése érdekében.

A spenót 30%-a fehérje, és szinte teljesen zsírmentes. Magas karotinoid- és klorofill-tartalma segít a különféle rákos megbetegedések megelőzésében. Ezen kívül – alacsony energiatartalmának köszönhetően – jó szolgálatot tesz a fogyókúrázóknak. Segíti a gyomorműködést és az emésztést, a benne lévő fitonutriensek segítenek a szemünk egészségének megőrzésében, és gyulladáscsökkentő, daganatellenes, csonterősítő és immunrendszert támogató hatásuk is van.


Magas oxalát tartama miatt azonban nem ajánlott nyersen fogyasztani. Szintén emiatt ne fogyasszák azok, akik hajlamosak vesekő képződésre. Készíthető belőle főzelék, párolva kitűnő körete lehet a húsoknak, és még pizzára téve és azon megsütve is nagyon finom. Kis mennyiségben a zsenge spenót nyersen kiváló alkotóeleme a salátáknak.

Legyen a kertünkben is spenót

Ha pedig azt szeretnénk, hogy csak pár lépést kelljen tenni a vaspótlásért, adjunk neki helyet a kertünkben. Különösen azért, mert a spenót termesztése gyerekjáték, így kezdő kertészeknek is bátran ajánljuk.

Szabadföldbe a spenót magvetése már február végén megkezdődhet, és ha szeretjük a spenótot, akkor érdemes azt 10-14 naponként megismételni, így folyamatosan lesz friss spenót a kertünkben. A spenótot 20-30 cm-es sortávolságra és 2-3 cm mélyre kell vetni. A spenót a fekvést illetően nem válogatós, de legalább 45 napnak kell a rendelkezésére állnia hűvösebb időben ahhoz, hogy kellő módon tudjon növekedni. Jól tűri a fagyot és az alacsonyabb hőmérsékletet, azonban nagy melegben gyorsan felmagzik.

Még a szabadban termelt spenót idénye is befejeződik április végére, utána már nem érdemes vetni, hiszen kevés levelet hoz. De akár augusztus közepén is vethetjük a spenótot, így ősszel tudjuk betakarítani a termést. Sőt, ha esetleg annyira szeretjük a spenótot, akkor szeptembertől októberig is vethetjük, így még ebben az évben ki fog kelni, de már csak tavasszal szedhető. A magvetés ideje fajtától függ, vannak kifejezetten korai, nyári és áttelelő fajták.

spenót

A spenót kiváló salátaként, de a belőle készült főzelék is lehet finomabb, mint amit a menzán megszoktunk gyerekkorunkban. Fotó: Shutterstock

A spenótot magaságyásban is nevelhetjük, ekkor a magvetés ideje március-április, de vethetjük ősszel, szeptemberben vagy októberben. Az októberi magvetés esetén, ha enyhe a tél, vagy fóliával takartuk le, már januárban szedhetjük a spenótleveleket.

A spenót vetőmagját mi magunk is könnyedén előállíthatjuk, ehhez amikor májusban a növények felmagzanak, ki kell választani két-három erőteljes tövet és azokat meghagyni. A magszárakat akkor vágjuk le, amikor a levelei már megsárgultak, ekkor kiterített papírlapra rázzuk ki a magokat.

Természetesen, ha bőséges spenót termést szeretnénk, ne feledkezzünk meg a gyomtalanításról és a rendszeres öntözésről sem.

Mindenkinek finom, spenótos ételeket és jó egészséget kívánunk!