A sűrűsödő aszályok miatt jól jöhet néhány tipp ahhoz, hogy hogyan lehet olcsóbban öntözni, vagy hogyan érdemes tárolni a zivatarok alkalmával lezúduló esővizet.

Milyen szabályokat kell betartani a nyári locsoláskor?

• A napi rendszeres locsolás helyett érdemes inkább heti 1-2 alkalommal bőségesebben locsolni. Ezzel erősítjük a növények gyökerét, ellenállóbbá tesszük őket a szárazsággal szemben.

• Lehetőleg reggel locsoljunk! Így jobban hasznosul az öntözővíz, továbbá megelőzhetjük a leveleken maradó vízcseppek okozta napégést is. Az esti locsolás a felmelegedett talaj miatt könnyebben elpárolog, illetve az esti locsolás nyomán gombás betegségek is kialakulhatnak.

• Új cserjék, fák és különösen balkonládák esetében figyeljünk oda arra, hogy az öntözéssel ne mossuk ki a földet a gyökérzónából!

• A balkonládák földje a kerti talajnál gyorsabban felmelegszik, így akár naponta is érdemes locsolni a benne lévő növényeket, különösen ha közvetlen napsütés éri őket. Érdemes odafigyelni a balkonládák méretére is, hiszen minél kisebbek, annál könnyebben kiszáradnak!

• Ha napokra otthon hagyjuk a növényeinket, érdemes a ládákat árnyékos, védett helyre tenni, hogy a naptól és az esetleges jégesőtől is védve legyenek.


Milyen vízzel locsoljunk?

Vezetékes vízzel, kútvízzel vagy gyűjtött vízzel locsolhatunk. De melyik a legjobb a növényeknek?

• A vezetékes víz a legdrágább, továbbá ez a víz rendszerint keményebb is, emellett hősokkot okozhat a növényeknek: 15–25°C-os hőkülönbség is érheti a növényeket, főleg ha erős sugárral locsolunk. Ezzel szemben a csepegtetőmegoldások és a locsolórendszer lehetővé teszi, hogy a víz kisebb sugárban, fokozatosabban kerüljön a növények gyökeréhez.

• A kútvízre is jellemző a nagy hőkülönbség. A kútvíz minősége függ a régiótól és akár lokális tényezőktől is. Kisebb, kb. 20 méter mély kutakat az önkormányzatnál, ennél mélyebb vagy nagyobb vízkivételű kutakat a katasztrófavédelmi hatóságnál is be kell jelenteni. A sekélyebb kutak jellemzően talajvizet, az utóbbiak akár rétegvizet is adnak.

• A legjobb megoldás az esővíz gyűjtése, felhasználása lehet; ez azért is kedvezőbb a növények számára, mert azonos vagy hasonló hőmérsékletű, mint maga a növény, és mindig lágy a víz.

esővíz

A legjobb megoldás az esővíz gyűjtése, felhasználása – fotó: Shutterstock

Öntözési módok

• Frissen ültetett fák nevelésekor érdemes csövet fektetni a gyökérhez, de ágyásokban vagy dísznövények esetében is működik ez a módszer. Legjobb eszköz erre a perforált dréncső, mely egész hosszában lyukacsos, így egyenletesen adja le a vizet. Arra viszont figyeljünk, hogy dugózzuk le a földből kiálló csonkot, mert szeles időben a csövön keresztül ki tud száradni a gyökérzet.

• Nagyon fontos, hogy szánjunk kellő időt a locsolásra, mert különben a víz nagyobb része elpárolog, különösen este, illetve csak a talaj felső rétege nedvesedik át, amihez a gyökerek hozzászoknak és a felszín közelében maradnak, így később még inkább ki lesznek téve a szárazságnak.

• Az esővizet direkt erre a célra készített tartályokban is gyűjthetjük.

• Talajtakarókkal védekezhetünk a párolgás ellen. Érdemes lehet a talajt mulccsal befedni, illetve a magaságyások esetében szélfogóval, árnyékolóval, jéghálóval védeni a termést. A magaságyás esetében vegyük figyelembe, hogy oldalról is süti a nap, így gyorsabban kiszárad.

Így lehet nyáron is gyönyörű a pázsit

• Nyaranta érdemes kicsit magasabbra hagyni a gyepet, és a fűgyűjtést is hanyagoljuk a nyírás közben. Ezzel védjük pázsitunkat a kiszáradástól, és hasznos tápanyag is jut a gyökérzetnek.

• Léteznek szárazságtűrő fűmagok, de a locsolás akkor sem mellőzhető teljesen. A hatékony árnyékolás eléréséhez érdemes fákat ültetni, illetve szárazságtűrő növényeket, például levendulát, amellyel ráadásul a beporzóknak is kedvezünk.

Forrás: greendex.hu