A rovarok többféle stratégiát választanak arra, hogyan éljék túl a hideg évszakot. Vannak, amelyek melegebb éghajlatra vándorolnak, majd nyárra ismét visszajönnek. A tavasztól őszig hazánkban is megtalálható bogáncslepke például a Szaharától délre eső területek és Európa között vándorolva a rovarvilág leghosszabb útját teszi meg. Oda-vissza akár 12–14 ezer kilométert is repülhet.
Más rovarfajok a téli időszakban hibernálják magukat, és téli álmot alszanak. Ezt diapauzának nevezik. Ezt az állapotot nem a hideg, hanem a rövidülő nappalok idézik elő. A diapauza lehet obligát vagy valódi diapauza, amikor a nyugalmi állapot létrejötte a külső tényezők alakulásától függetlenül jön létre, és genetikailag meghatározott, valamint lehet fakultatív vagy feltételes diapauza, melyet a külső tényezők közül elsősorban a fotóperiódus vált ki. Az obligát diapauza általában az egynemzedékes fajoknál fordul elő, fakultatív diapauza pedig a többnemzedékes fajok esetében.
Néhány rovar egy szorbit- és glicerintartalmú anyagot állít elő testében, amely fagyállóként működik. Ilyen például a vörös skarlátbogár, amely rendkívül jól tűri a hideget, a mínusz 40 fokot is könnyedén kibírja; az is előfordul, hogy odafagy a búvóhelyül szolgáló kéreg alatti fatesthez.
A vörös skarlátbogár a mínusz 40 fokot is könnyedén kibírja – fotó: Shutterstock
Azonban nem mindegyik faj éli túl a telet; az ilyen fajok gondoskodnak a fajfenntartásról, lerakják petéiket, tojásaikat, lárváikat, amelyek tavasszal kikelve folytatják az életet. Ilyenek például a levéltetvek, a különböző szúnyogfajok, a tücsök vagy az imádkozó sáska. A darazsak sem élik túl a telet, nekik áttelelő petéik sincsenek. Csupán a megtermékenyített királynő marad életben, aki a tavasz beköszöntével létrehozza az új nemzedéket.
Akadnak olyan fajok is, melyek összebújva, egymást és magukat melegen tartva vészelik át a telet. Ilyenek például a hangyák és a termeszek, illetve a katicabogarak is csoportokba verődve várják a melegebb évszakot.
Bizonyos fajok száraz, meleg helyet keresnek a téli hideg hónapokra. Ők azok, akikkel az otthununkban is találkozhatunk, mint például a poloskák.
Időjós katicák
A katicáknak Magyarországon 90 faja él; a leggyakoribbak kifejlett egyedei és lárvái is nagyon hasznosak, kivéve a lucernát károsító lucernabödét. Pajzs- és levéltetveket, illetve más ízeltlábúakat fogyasztanak. A telet imágóformában, hibernálva vészelik át leginkább fakéreg, fűcsomók vagy avar alatt, de egyes fajok akár a lakásokban is meghúzhatják magukat. Egyes kutatások arra utalnak, hogy a katicák előre tudják, milyen lesz a közelgő tél. Ha mélyen elvermelik magukat, akkor kemény fagyokra számíthatunk, de ha például csak gerendák alá húzódnak be, akkor enyhe tél várható.
Egyes kutatások alapján a katicák előre tudják, milyen lesz a közelgő tél – fotó: Shutterstock
Futóbogarak vagy futrinkák
Ezeknek a bogaraknak közel 650 alfaja él hazánkban. Nagy részük éjszakai ragadozó. Más rovarokat, rovarlárvákat, bábokat fogyasztanak. A kizárólag növényevő és a kalászos gabonaféléket károsító gabonafutrinkán kívül mind nagyon hasznos rovar. Hatékonyan gyérítik a cseresznyelegyet a talajszinten előforduló fejlődési állapotában, de különböző talajban bábozódó káros rovarokat is szívesen fogyasztanak. A futrinkák nappal föld alatti kis járatokba, talajrepedésekbe, kövek közé vagy lehullott levelek, letört ágak alá bújnak el.
Közönséges fülbemászó
A fülbemászó éjszakai életmódot folytató, rendkívül hasznos rovar. Elsősorban más ízeltlábúakkal táplálkozik, például levéltetvekkel, petékkel, hernyókkal. A tél folyamán kirágott gyümölcsök belsejében, kéreg alatti repedésekben vagy föld alatti üregekben húzza meg magát.
Holyvák
Mindenevő bogarak, hazánkban 1200-nál is több fajt észleltek eddig. Ezek az általában igen kis méretű élőlények kifejlett bogár- és lárvaalakban is ragadozók. Levéltetveket, apró rovarokat, atkákat, rovarpetéket fogyasztanak, kis méretük és mozgékonyságuk miatt még a szú apró járataiban is előfordulnak. Elsősorban a talajon, az avarban, évelő növények tövében vagy kövek alatt találnak menedéket.
Zöldfátyolkák
A zöldfátyolkák családjába tartozó rovarok is nagyon hasznos élőlények. A fajok egy részének a kifejlett egyede és a lárvája is ragadozó, de vannak, amelyek csak lárvaállapotban húsevők. Éjszakai életmódot folytató rovarok, a kifejlett fátyolkák előnyben részesítik a természetes üregeket, a fakéreg alatti fedett helyeket. Sokszor fűtetlen hétvégi házak padlásán is tömegesen húzzák meg magukat télire.
Tőrösdarazsak
Az óriás tőrösdarázs egy igazi biológiai fegyver a cserebogarak ellen. Ezek a rovarok parazitoidok. Peterakásukhoz nagyobb termetű rovarok, elsősorban lemezescsápú bogarak lárváira van szükség. Ahol a pusztuló fában, komposztban, trágyában jelentős mennyiségben megtalálható a cserebogárpajor, a szarvasbogár, a rózsabogár és a ritka orrszarvúbogár lárvája, ott találkozhatunk a tőrösdarazsakkal is. Védett rovar, természetvédelmi értéke 50.000 forint.
Az óriás tőrösdarázs egy igazi biológiai fegyver a cserebogarak ellen – fotó: Shutterstock
A kertünkben található korhadt farönkök kitűnő otthont adnak a fent említett bogarak lárváinak, ezáltal a tőrösdarazsaknak is. A többfunkciós természetvédelmi komposztálókban táplálkozó nagy méretű lárvák is vonzzák őket.
Télen mi magunk is segíthetjük a hasznos rovarokat azzal, ha megfelelő búvóhelyet biztosítunk számukra.
Forrás: greendex.hu
