Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) önkéntes kutatók bevonásával mérték fel a hazai kertek póknépességét. A Pók-Háló nevű kutatáshoz számtalan kertregisztráció, valamint fotó érkezett be Magyarország egész területéről. Az önkéntes kutatók feladata pedig az volt, hogy minden nyolclábút próbáljanak meg lencsevére kapni - írta meg a Greendex.

Kevesen ismerik igazán a pókokat

A hazai pókok fajtáival nem vagyunk tisztában, nem véletlen, hogy sokan félnek ezektől az állatoktól. Pedig a pókfajok nagy száma a biológiai sokféleség magas szintjére utal. Magyarországon több mint 800 pókfaj található meg, ezek közül egyetlen kertben is akár több tucat faj lehet jelen. A kutatás során a pókok kertekből kimutatott magas fajszáma minden várakozást felülmúlt.

Az önkéntes kutatók által végzett program célja az volt, hogy bemutathatóvá váljon a kertészeti szokásaink, valamint a kertünk "természetességi foka", hogy ez milyen hatással van az ott kialakult életközösségre.

A házikert, ahol sikerül megőrizni a természetes vegetáció elemeit, ahol több virágos növény él, rengeteg élőlénynek nyújt biztonságos életteret, ez pedig hozzájárul a természetvédelmi szempontból értékesebb és fenntarthatóbb környezet kialakításához.


Amatőr fotósok eredményei

A kutatás 2023. május elején kezdődött és október végig volt lehetőség fotókat regisztrálni az online felületen. Itt először egy kertre vonatkozó kérdőívet kellett kitölteni, majd jöhettek a pókokról készült fényképfelvételek. Az ÖMKi csapata a beérkezett adatokat folyamatosan dolgozta fel, a képeket pedig szakembere nézték át, hogy sikerüljön minden fajt pontosan beazonosítani.

Nagyon jó hír, hogy hazánk minden egyes tájegységéről érkeztek megfigyelések, így a kutatás teljes értékű lehetett. A beérkezett képmennyiség alapján 29 pókcsaládot és 127 pókfajt sikerült kimutatni.

A leggyakoribb hazai pókok

A kutatás során feltért fajok, csoportok között természetesen ott voltak a legismertebb és a hobbikertészek számára sem ismert pókok. Az adatokból kiderült, hogy a keresztespókfélék a leggyakoribbak, hiszen az összes megfigyelés 18,6 százalékát ennek a családnak a képviselői tették ki. Őket a farkaspókok követték 13,9 százalékkal, majd az álkaszáspókok 11,9 százalékkal. A dobogóról lecsúsztak a zugpókok 11,1 százalékkal, az ötödik helyen pedig a törpepókok szerepelnek 11 százalékkal. A sort a karolópókok és az ugrópókok zárják 6,4 és 4,6 százalékkal.

Érdekesség, hogy a hazai kertekből olyan kifejezetten ritka és érdekes fajok is előkerültek, mint a hűsölő keresztespók, ami főleg vizes élőhelyek közelében éli mindennapjait. De találtak továbbá tölgylevél-karolópókot, ami nem meglepő módon alapvetően a tölgyesekhez kötődik.

Kiderült, hogy melyik pókfaj fordul elő leggyakrabban a hazai kertekben - fotó: pexels.com

Az emberi beavatkozások hatása

A vizsgálatból kiderült, hogy minden olyan emberi beavatkozás, valamint kertművelési szokás, ami a házikertben előforduló növények számát vagy a szerkezeti sokféleséget csökkenti, rossz hatással van az ott kialakuló életközösségre.

Megvizsgálták, hogy a természetes vagy féltermészetes élettér aránya milyen hatással van a fajgazdagságra nézve. Az eredmény az lett, hogy a fajgazdagság és a mesterséges burkolattal rendelkező felülete aránya között szignifikáns negatív kapcsolat van. Ez azt jelenti, hogy minél több az udvarokban a burkolt területek aránya, annál kisebb a kertek fajgazdagsága. Talán nem is meglepő, hiszen minél nagyobb területet foglalunk el a kertben, annál kisebb helyük marad az állatoknak megfelelő életteret kialakítani maguknak.