Használatukkal javítjuk a talaj kémiai és biológiai tulajdonságait, növelhetjük a talajban élő hasznos élőlények számát.
Pelletált állati trágya – fotó: Shutterstock
Miért használjunk a kertben természetes szervestrágyákat?
A fenntartható kertben rendkívül fontos a talajban élő hasznos élőlények életterének védelme, fenntartása. Az állati szervestrágyák és a komposzt használatával felpezsdíthetjük a talajban élő élőlények aktivitását, de maga a komposztálás folyamata sem valósulhatna meg a hasznos talajlakó szervezetek nélkül.
A komposztálás a szemmel láthatatlan baktériumoktól és gombáktól kezdve, az állati egysejtűeken és apró állatokon át egészen a százlábúakig, az ászkarákokig vagy a gilisztákig, számtalan talajlakó élőlénynek köszönhető. Sok élőlény egy-egy meghatározott nyersanyagcsoport lebontására specializálódott. Az érett komposzttal dúsított, szerves anyagokban gazdag talajban sokkal könnyebben hozzáférhetővé válnak a tápanyagok is a növényeink számára.
Komposzt, a költséghatékony szerves trágya
A komposztálóba nem csak a kertben keletkező növényi hulladék, de a háztartásból származó szerves, növényi hulladék is belekerülhet, aminek köszönhetően akár 30%-kal csökkenthetjük a szemétgyűjtőbe kerülő hulladékot. Az érett komposzt remek tápanyagforrás a növények számára, javítja a talaj szerkezetét, felpezsdíti a talaj élővilágának aktivitását, valamint magas rosttartalmának köszönhetően kitűnő a vízmegtartó képessége. Utóbbi tulajdonoságának köszönhetően a vetés és a palántázás során is jól használható.
A komposzt alkalmazásával nagymértékben csökkenthetjük az egyéb trágyák használatát a kertben. A talaj felső rétegébe keverve javítja a talaj minőségét és szerkezetét, és humusszal látja el a talajt. Az ilyen talajban a növények gyökerei sokkal könnyebben tudják felvenni a talajban található tápanyagokat.
Komposzt – fotó: STIHL
A komposztálás hosszát több tényező befolyásolja, melyek közül az egyik legfontosabb a komposztálóba kerülő szerves hulladék mérete: a komposztálás folyamata annál gyorsabban megy végbe, minél kisebbre aprítjuk a komposztálóba kerülő növényi hulladékot. Nagy segítség a kertben keletkező növényi hulladék aprításában egy erős aprítógép. Érdemes olyan gépet választani, ami nem csak a gallyak, ágak aprítására alkalmas, hanem a lágyszárú növényi hulladékokkal (leveles gallyak, gyomnövények, lomb, gyümölcs, zöldség) is elbánik.
GHE 140 elektromos kerti aprító – fotó: STIHL
A hasznos tápanyagokban gazdag állati trágyák
Az állati trágyák közült a korszerű pelletált vagy más néven granulált, komposztált szervestrágyák alkalmazása a legegyszerűbb, legkedvezőbb a kertben. Az érett, granulált, állati trágyák nem égetik ki a gyökérzetet, így bátran a talajba dolgozhatjuk. A jó minőségű granulált szerves trágyák további előnye, hogy gyommag- és kórokozómentesek, de hasznos talajbaktériumokat tartalmaznak. Sokféle pelletált állati trágyából választhatunk, ha tápanyagutánpótlásról van szó. A választásnál vegyük figyelembe a csomagoláson a tápanyagösszetételt, a szervesanyag- és szárazanyagtartalmat, valamint az aminosav- és huminsav tartalmat.
Állati trágyapellet – fotó: Shutterstock
A pelletált baromfitrágya magas tápanyagtartalma mellett javítja a talaj fizikai- és kémiai szerkezetét, aminek köszönhetően a növények számára hasznos tápanyagok sokkal hatékonyabban táródnak fel. Nagyobb kertészetekben, gazdaboltokban könnyen beszerezhető a fermentált, granulált szarvasmarhatrágya, amely a növények számára fontos szerves anyagokat, makro, és -mirkoelemeket, valamint hasznos baktériumokat tartalmaz.
A pelletált juhtrágya magas nitrogéntartalmáról ismert, de foszfor- és kálium tartalma is jelentős. Nagyban hozzájárul a talaj szerkezetének javításához, valamint a talajba dolgozva növeli annak szervesanyag tartalmát. A legtöbb állati trágyával szemben szaga nem bántó, így a talaj felszínére (például a gyepre) szórva sem lesz a kertben kellemetlen szag.
A nyúltrágya is remek tápanyagforrás a növények számára, tápanyagtartalma csaknem négyszerese az istállótrágya tápanyagtartalmához képest, további előnye, hogy javítja a talaj szerkezetét.