A gólyákat nem véletlenül érezzük igazán magyarnak. Március 15-ei nemzeti ünnepünk körül érkeznek, és augusztus 20-a körül távoznak tőlünk. Közben pedig óriási örömmel fedezzük fel fészkeiket, és lessük, hány gólya fejecskéje bújik elő onnan. Majd ha szerencsések vagyunk, láthatjuk az első szárnypróbálgatásokat is. Idővel pedig sajnos ismét meg kell szoknunk az üres gólyafészkek látványát, és csak reménykedhetünk benne, hogy hamarosan újra eljön a tavasz, és ismét visszaköltöznek bele a szeretett lakók.
A gólyák hamarosan Afrika felé veszik az irányt, azonban még így sem kell szem elől tévesztenünk őket. A mai, modern technika segítségével ugyanis nyomon tudjuk követni az útjukat. Ráadásul egyre több madár marad itt, hiszen az enyhe telek miatt nem szükséges elrepülniük. Azonban arra még várni kell, hogy újabb fiókákkal teljenek meg a fészkek.
A gólyák indulásából következtethetünk a télre
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület korábbi írásaiból kiderül, hogy a gólyák augusztusban gyülekeznek csapatokba, majd együtt repülnek Afrikába - tudjuk meg a magyarallatvedelem.hu cikkéből. Az útjuk során a Földközi-tenger partvidékén kezdenek, majd a Szuezi-csatorna környékén átkelve jutnak el Afrikába. A népi hagyományok szerint általában Szent István napja környékén, vagyis augusztus 20-a körül szoktak elindulni délre. Úgy tartották, ha túl korán indulnak el a gólyák, hideg lesz a tél.
Az éves vándorlás hátterében a túlélés igénye áll, mivel a hideg tél során a gólyák jóval nehezebben tudnak táplálékhoz jutni, viszont Afrikában bőséges élelemforrás áll a rendelkezésükre. Az út hosszú és veszélyes, de mégis megéri, így minden évben nekivágnak a gólyák.
_fill_540x300_0.jpg)
A gólyákat az út során nagyon sok minden fenyegeti, azonban szerencsére manapság már mind a természetvédelmi szervezetek, mind a helyi közösségek aktívan részt vesznek a madarak megóvásában.
A gólyák vonulási útvonalát manapság már könnyedén követni lehet. Fotó: Vida-Szűcs István
A gólyák vonulási útvonala ismert
A fehér gólya vonulási útvonala és telelőterülete a gyűrűzési eredményeknek köszönhetően jól ismert - tudjuk meg az eszakigolyahir.hu cikkéből. A gyülekezés augusztus elején kezdődik, és a fiatal gólyák kisebb-nagyobb csapatokba verődve indulnak a nagy útra augusztus 20-30 között, azonban az idősebb gólyák általában később, csak szeptember elején hagyják el hazánkat. Vitorlázó repülők lévén a szárazföld felett kialakuló felszálló légáramlatokat kihasználva haladnak dél felé, és két "kapun" keresztül hagyják el földrészünket. A németországi Weser-folyótól nyugatra fészkelők a Gibraltári-szoroson átrepülve Nyugat-Afrika partjainál haladnak tovább, és Közép-Afrikában telelnek.
A kelet-európai gólyák, így a hazánkban fészkelők is, a Boszporusz felett kelnek át, majd Kis-Ázsiát átszelve a Földközi-tenger keleti partvidékén haladnak tovább. Később pedig a Szuezi-öbölnél érik el Afrikát, majd a Nílus folyását követve Ugandán, Kenyán, Tanzánián és Zimbabwén keresztül a Fokföldig vonulnak.
Az állomány részben a kelet-afrikai szavannákon telel, és fészkelőhelyeikre január végén, február elején kezdenek visszatérni. Nem véletlen, hogy általában március közepe táján érkeznek meg hozzánk. Azonban nem minden gólya tér vissza. Az első éves gólyák egy része a nyarat a Közel-Keleten tölti. Az egy évesnél idősebb fiatalok csapatokba verődnek, együtt töltik a nyarat és gyakran zaklatják a környéken fészkelő párokat. Ezek közül a gólyák közül kerülnek ki a nyár második felében fészket építő, vagy foglaló párok.
A Körös-Maros Nemzeti Park tájain egyre népesebb csapatokban láthatjuk a fehér gólyákat - tudjuk meg a kmnp.hu oldaláról. Az öreg madarakhoz július végén már az idei fiókák is csatlakoztak, együtt táplálkoznak és készülődnek a vonulásra. Habár a nyár közepén láthattunk gólya csapatokat, ekkor még csak az ivaréretlen madarak, illetve azok a párok gyülekeztek, amelyeknek költése valamilyen ok miatt sikertelen lett, így ez még nem a klasszikus, vonulás előtti gyülekezés volt. A fiókás szülők is gyakran megjelentek a friss kaszálásokon, de ők éjszakára nem maradtak, hiszen őket várták fiókáik a fészekben.
Július végén, augusztus elején már az idei kelésű, fiatal madarak is megjelentek a csapatokban, melyek egyre nagyobbak lesznek, ahogy közeledik az indulás ideje. A csoportosulások mindig a települések külterületén, gyepeken, szántókon, fasorokon történnek.
Követhetjük a gólyák útját
Egy jeladóval ellátott gólya mozgásának GPS koordinátái is alátámasztják, hogy az első csapat már Romániában jár - tudjuk meg a HVG cikkéből. A jeladóval ellátott példányt a Szécsényhez tartozó Pösténypusztán fogták be július 31-én, ezért a madár a Pöstény nevet kapta. A fiatal fehér gólya hátára egy GPS-GSM típusú jeladót erősítettek. A jeladó nem akadályozza a gólyát a mozgásban, és SMS-ben küldi el a madár pillanatnyi tartózkodási helyének koordinátáit. Ez alapján követhető nyomon vonulása - mondta Papp Ferenc, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) programkoordinátora.
A fehér gólyákat a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013 támogatásával zajló, Madárvédelem és kutatás határok nélkül című projekt részeként látják el jeladóval. Pöstény a jelölése után még egy hétig a fészek körül tartózkodott testvéreivel együtt, majd az Ipoly-völgyben észak felé kóborolt Ipolytarnóc és a szlovákiai Vilke felé. Itt 37 gólya állt össze. Hat idősebb gólya kivételével idén született, fiatal madarak. Gyűrűik alapján látható, hogy többségük az Ipoly-völgyből származik, de akadt közöttük az Aggteleki-karszt szlovákiai oldalán befogott és jeladóval ellátott példány is.
A gólyák nagyon közel állnak a szívünkhöz, és várjuk őket vissza jövőre is. Fotó: Vida-Szűcs István
A gólyacsapat augusztus 10-én a Borsodi-mezőségen keresztül a Hortobágyi Nemzeti Park északi részére vonult, majd másnap délkelet felé elhagyta az országot. Papp Ferenc szerint az MME munkatársai idén immár másodszor láttak el jeladóval fehér gólyákat, és a 2012-ben megjelölt hat példány közül bizonyíthatóan még kettő van életben, a Tisza, illetve a Zagyva névre keresztelt, előző évben kikelt madár. Ők Törökország déli részén tartózkodnak a múlt év őszétől.
Az, hogy nem tértek vissza a Kárpát-medencébe, nem szokatlan, mivel a fiatal gólyák ivarérettségük eléréséig, 3-5 éves korukig kóborolnak, és gyakran afrikai telelőterületen töltik a nyarat. A három jeladós madár útvonala és kóborlásai itt követhetők.
Ismerd meg a gólyákat
A gólyákat talán mindenki szereti, mégis, nagyon keveset tudunk róluk.
1. A megfigyelések szerint általában a hímek jönnek korábban, de az is gyakori, hogy a pár együtt érkezik és újítja fel a fészkét.
2. A gólyát népiesen gilicének, cakónak és eszterágnak is hívjuk. Fekete István könyvének köszönhetően pedig sokan keleként ismerik.
3. A gólyák nagy többsége Csádban és Szudánban telel.
4. A gólya ragadozó madár. A rovarok mellett kétéltűeket, halakat, hüllőket, emlősöket és madarakat is szívesen fogyaszt.
5. A gólyák egy életre választanak párt. Sőt, a fészkükhöz is nagyon ragaszkodnak, így mindig oda térnek vissza.
6. A tojó általában négy tojást rak, melyek 34 nap múlva kelnek ki. Mindkét szülő kotlik a tojásokon, és később, a kicsik kikelte után is közösen viselik a szülői feladatok örömeit és gondjait.
7. A gólyafészek általában 1 méter átmérőjű, és ágakat, tollakat, szalmát és szénát használnak a megépítéséhez. Legbelül található egy jóval puhább, belső költőfészek. A kölyökgólyák átlagosan 62 nap után kezdik meg az első repülő leckéket.
8. A gólyák csőre és lába egy éves korukig fekete, később pedig piros lesz.
9. A gólyák kelepelnek, melyet a csőrük gyakori nyitásával és zárásával érnek el.
10. Azért tartják úgy, hogy a kisbabákat a gólya hozza, mert az elvándorlásuk után kilenc hónappal térnek vissza fészkeikhez.
11. Nem csak fehér, hanem fekete gólya is van, azonban őket ritkán látjuk, mivel kerülik az embereket, és fészküket leginkább erdőkben, magas fákon rejtik el.
12. Az eddig talált legidősebb gólya 39 évig élt.
13. A gólyák naponta átlagosan akár 300 km-t is megtesznek.
Ezt tedd, ha gólyával találkozol télen
Tekintettel a megváltozott időjárásra, manapság gyakran találkozhatunk télen itt maradt gólyákkal. Amíg korábban sokan elpusztultak az itt maradt gólyák közül, manapság már az enyhe telek miatt gond nélkül át tudják vészelni ezt az évszakot. A legtöbb esetben azok a gólyák telelnek itt, amelyek valamilyen sérülés, vagy betegség miatt képtelenek voltak hosszabb távon repülni.
Amennyiben ezek a gólyák röpképesek, a hirtelen beálló, nagyon hideg időjárás elől akár egy nap alatt is ezer kilométerrel tudnak délebbre húzódni. Ha tehát gólyát látunk, figyeljük meg, és ha egészségesnek tűnik, ne avatkozzunk közbe.
A gólyák nyáron elsősorban rovarokkal táplálkoznak, de gyakorlatilag bármit megesznek, amit le tudnak nyelni, akár kisrágcsálókat, gyíkokat, békákat, kígyókat, halakat is. Mindig ahhoz alkalmazkodnak, ami éppen rendelkezésre áll. Csak akkor szorulnak a segítségünkre, ha láthatóan betegek vagy sérültek. Ha azt látjuk, hogy a gólya télen egy helyben marad, vagy a földön ül, sérült vagy beteg, kérjük a madármentő egyesületek segítségét.
Ne próbáljuk meg megfogni, hiszen ezzel még több sérülést okozhatunk az ijedt madárnak. Magyarországon a madármentés feladatát elsősorban az állatkertek látják el, így baj esetén hozzájuk vagy a területileg illetékes nemzeti park igazgatósághoz fordulhatunk.
