Ha szeretnéd, hogy a kerted ősszel is, és majd tavasszal is tele legyen virágokkal, augusztus végén, vagy szeptember elején kell tenned érte. Ráadásul mindezt úgy, hogy nem kell vásárolnod, hanem a meglévő virágaidban gyönyörködhetsz újra.
Ezt tedd meg a kerted kedvéért
Ahhoz, hogy jövőre is gyönyörű virágok díszítsék a kertünket, szedjünk most magokat a meglévő virágainkról. Azonban a hibrid magokat érdemes megvásárolni, mert azokból a növényekből hiába gyűjtjük be a magokat, nem hoznak majd olyan szép virágot, mint idén. De azt se felejtsük el, hogy most kell elültetni a tulipán, a jácint, a nárcisz és a liliom hagymáit, hogy tavasszal csodás virágokban lehessen részünk.
Nem csak a tavaszi, az őszi virágoskertről is most kell gondoskodni. A krizantém hajtásairól most kell lecsipkedni az oldalsó virágokat, mert a fővirágok így fognak csak őszre kifejlődni, és az árvácska palántáit is most kell kiültetni, hiszen így már ősszel elkezdenek gazdagon virágozni. Sőt, mivel át fogják vészelni a fagyos napokat, már kora tavasszal virágba borulnak, és egészen május végéig díszítik a kertünket.
Így legyen árvácska a kertedben
Az árvácskát nagyon sokan kedvelik, hiszen számtalan színváltozata fellelhető. Nagyméretű virágai selymes felületűek, és igazán szépen díszítik a kerteket és a balkonládákat, egészen kis helyet foglalva csupán, így nem csoda, hogy nagyon sok kertben találkozhatunk velük.
Az árvácska kétéves növény, mely körülbelül 10–20 cm magasra tud megnőni. Júniusban érdemes elvetni a magját, majd a palántákat októberben kell kiültetni a kertbe, hogy kora tavasszal csodálatos virágszőnyeget alkosson.
Az árvácska egész ősszel virágba borítja a kertet, majd tavasszal újrakezdi. Fotó: Shutterstock
Az árvácska a 19. században lett igazán közkedvelt. Ekkor keresztezték ugyanis az addig ültetett háromszínű árvácskát egy altáji és egy dél-európai fajjal, melynek jóval nagyobbak lettek a virágai, ráadásul a virágzási ideje is meghosszabbodott, így már kora tavasztól egészen őszig díszíti a kerteket.
Az árvácska ráadásul ehető virág. Habár íze annyira nem meghatározó, enyhén mentás, azonban kinézete miatt nagyon közkedvelt a különféle hidegtálak, illetve ételek díszítésekor. A valamikor szerény árvácska manapság már ezernyi színben pompázva tündökölhet a kertünkben, ráadásul annyira kevés helyet foglal, hogy akár kisebb, akár nagyobb kertekben, cserépben vagy balkonládában is kiválóan fog mutatni.
Az árvácska a fehértől a sötétliláig számtalan színben kiválasztható, így mindenki talál az ízlésének megfelelőt. Akadnak olyan különleges árvácskák is, melyeknél egy virágban három színű sziromlevelek vannak. Ez éppen ezért a tulajdonságáért a háromszínű viola nevet viseli.
Az árvácska a világos vagy félárnyékos helyet kedveli. Fontos számára a tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talaj. Az árvácska mérsékelt öntözést igényel, így nem kell túl sok időt szánni a gondozására, de rendszeresen kell öntözni, hogy ne száradjon ki a talaja. Jóllehet nagy, bojtos gyökérzetet nevel, sok tápanyagra nincs szüksége. Magról nagyon könnyen szaporítható, melyet júniusban érdemes elvetni, és az előnevelt palántákat kora tavasszal vagy a nyár vége felé, illetve kora ősszel ültethetjük el. Az árvácskának csupán egy betegsége van, a Fusarium nevű gomba. Ha ez felüti a fejét, akkor a fertőzött töveket ki kell emelni, és erre a helyre egy ideig nem szabad árvácskákat ültetni.
Azért is érdemes ilyenkor ősszel elültetni az árvácska palántáit, mert a növény képes átvészelni a fagyokat és így tavasszal az egyik legkorábban kinyíló virág lesz a kertünkben. Ráadásul nem csupán tavasszal gyönyörködhetünk benne, hiszen egész nyáron át meg fog örvendeztetni bennünket a szépségével. De legyünk vele óvatosak és menjünk biztosra. Ahhoz ugyanis, hogy a téli fagyokat ténylegesen átvészelje, késő ősszel, október végén, november elején, takarjuk le a töveket mulccsal, földdel vagy falevelekkel, így védve az árvácskát a hidegtől. Ha így teszünk, a fagyok beálltáig alaposan begyökeresednek a növények, és mindenféle károsodás nélkül fogják átvészelni a telet. Tavasszal pedig nagyon korán virágba fognak borulni az árvácskák.
Ezért nevezzük kétnyári növénynek
Gyakran halljuk a kétnyári elnevezést, többek között az árvácska esetében is, de sokan nem tudják, mit is jelent ez tulajdonképpen. Azokat a növényeket nevezzük kétnyáriaknak, amelyek az elvetésük évében csak leveleket fejlesztenek, viszont virágot csak a következő évben hoznak. A legismertebb kétnyári növények a százszorszép, a nefelejcs, az árvácska, a sárga viola, a holdviola vagy a szakállas szegfű.
A zöldségfélék között is akad ilyen, mint például a cukorrépa, a fejeskáposzta, a sárgarépa, a vöröshagyma. De a zöldségfélék esetében nem kell egy évet várnunk rájuk, hiszen a hasznos részük, úgy, mint a káposztafej, a hagyma, vagy éppen a répagyökér, már az első évben kifejlődnek, azonban ahhoz, hogy magot is nyerhessünk a növényről, még egy nyarat kell megélnie.
A kétnyári virágok azért hasznosak, mert ha most elvetjük a magjaikat, akkor rövid idő alatt kikelnek, és takarás mellett átvészelik a telet, hogy azután tavasszal gyönyörű virágjaikkal örvendeztessenek meg bennünket.
A tulipánról se feledkezz meg
A tulipán nem igényel túlságosan sok gondozást. Ha elültettük a hagymáit, hosszú éveken át gyönyörködhetünk benne, minden tavasszal. Azonban a tulipán is szereti a változatosságot, így nem szeret hosszú éveken keresztül ugyanott élni. Éppen ezért érdemes 4-5 évente felszedni a hagymáit. Ez azért is hasznos, mert idővel a hagymák egyre mélyebbre kerülhetnek a talajban, és már nem fognak virágozni.
A tulipán a tavasz egyik első hírnöke. Fotó: Shutterstock
Várjuk meg, amíg a tulipán elvirágzik, majd távolítsuk el az elszáradt virágszárat, így a hagymák megfelelő mennyiségű tápanyagot tudnak gyűjteni a következő virágzáshoz. A felszedést lehetőleg száraz időjárásban végezzük, majd hagyjuk a hagymákat pár napig árnyékos helyen. Csak az egészséges hagymákat tegyük el. Őszig tartsuk a hagymákat száraz, hűvös és sötét helyen. Kiváló megoldás lehet erre a garázs, vagy a pince.
A legjobb, ha papírzacskóba tesszük a hagymákat, és így kerülnek egy ládába, ahol biztosítva van számukra a szellőzés. A pihenőidő leteltével a hagymákat a talajmenti fagyok beállta előtt ültessük el. Erre a legjobb a szeptember, vagy legkésőbb az október.
A tulipán hagymájából több húsos, megnyúlt levél közül tőkocsányon emelkedik ki egyetlen virága. A hat, harangként összeboruló lepellevél sokféle színben pompázhat, ám leggyakrabban piros vagy sárga színben találkozhatunk vele. Elsősorban a sziklás, köves talajt kedveli. Virágait márciustól csodálhatjuk meg. Általában dél körül nyílik ki, majd estére visszacsukja csodás virágát.
A tulipánok nem túl válogatósak, így a kerti talaj megfelelő számukra. Kedvelik a napos fekvést, de félárnyékban is jól érzik magukat. Bent is hagyhatjuk a hagymákat a talajban, ám idővel ezek egyre lejjebb kerülnek, így érdemes őket 4-5 évenként felszedni, és ősszel újra elültetni.
A tulipánhagymákat 10 cm mélységbe kell elültetni, egymástól körülbelül 15-20 cm-es távolságra. Az ültetésre a legmegfelelőbb időpont a szeptember és az október, hiszen ekkor már nincs annyi kártevő a talajban, mint korábban, viszont a hőmérséklet megfelelő az ültetéshez.
Mielőtt azonban hozzálátnánk a hagymák ültetéséhez, mindenképp készítsük elő számukra az ágyást. Ássuk fel, és gyomtalanítsuk, majd készítsük el az ültetőgödröket, amelyekbe a hagymák a csúcsukkal felfelé kerüljenek elültetésre. Az ültetés után nem szükséges megöntözni a földet.
Sajnos nem csak mi vagyunk oda ezekért a gyönyörű virágokért, hanem a meztelen csigák és a levéltetvek is, és vírusos betegségek is megtámadhatják.
Ha ősszel lekéstünk a tulipán elültetéséről, tavasszal cserépben meghajtathatjuk a hagymákat. Azonban a tulipán hagymáinak nem véletlenül az ősz az ültetési ideje, hiszen szükségük van hidegre. Éppen ezért, a hagymákat tegyük két-három hónapra egy papírzacskóban a hűtőbe. A teleltetés végén ültessük el a hagymát virágföldbe. 15-20 Celsius-fok a legalkalmasabb arra, hogy a hagymák meggyökerezzenek. A cserepet tegyük ilyenkor világos, de ne túlságosan meleg helyre. Kevés vizet adjunk neki, de ne pangjon a víz a cserépben.
A krizantém ősszel is virágossá teszi a kerted
A krizantém nem igényli, hogy bevigyük télre, de ehhez oda kell figyelni néhány apróságra. Már az ültetéskor fontos, hogy jó vízelvezetésű talajba ültessük, mivel nem a hideget nem bírja, hanem azt, ha megfagy a cserépben a pangó víz. Így hát ne hagyjuk olyan helyen, ahol közvetlenül éri a téli csapadék, és ügyeljünk rá, hogy a cserepéből el tudjon távozni a felesleges víz.
A krizantém ezen kívül kerüljön a kert szélvédett helyére. Arra is ügyeljünk, hogy még az ősszel távolítsuk el az elhalt leveleit, majd metsszük vissza a szárait, a talajtól számítva körülbelül 10 centiméterre. A következő évben az új hajtások ezeknek a száraknak a tövénél fognak majd kihajtani. Ezután takarjuk be vastagon mulccsal, szalmával vagy száraz levelekkel, ami azért fontos, hogy ha a talaj megfagy, a meleg idő hatására ne engedjen fel, és ne fagyjon vissza ismét, hiszen az kárt tehet a növényben.
A krizantémot tavasszal vagy ősszel kell elültetni. Ha tavasszal ültettük el, akkor már augusztusban virágozni fog. Fontos, hogy szélvédett helyet kapjon, ahol sok napsütés éri. Talaja legyen jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag. Ha több krizantémot ültetünk, azok kerüljenek 30-50 cm távolságra egymástól, mivel be fognak bokrosodni és helyre lesz szükségük. Fontos, hogy soha ne álljon pangó vízben, de ne hagyjuk kiszáradni.
Tavasszal és nyár elején adjunk neki egy kis komposztot, vagy érlelt trágyát, hogy kellő mennyiségű tápanyaghoz juthasson. Ahhoz, hogy folyton virágozzon, távolítsuk el az elnyílt virágokat, így a növény az új virágok hozatalára tudja fordítani az összes energiáját. Tavasszal csak akkor vágjuk vissza az elszáradt ágait, amikor megjelentek az új hajtások.
A krizantém az őszi kert egyik legszebb virága. Fotó: Shutterstock
Amikor öntözzük, az leginkább csak a talajt érje, ne a leveleket, mert azok hajlamosak különféle gombás- és baktériumos betegségekre. A krizantém védelme érdekében rendszeresen távolítsuk el a gyomokat. Ha a csúcshajtásokat kéthetente eltávolítjuk, a növény oldalirányban is növekedni fog és gyönyörű virágokat fog hozni. A virágok eltávolítása előtt és után mindig adjunk neki tápoldatot.
A virágok méretét is lehet befolyásolni. Ehhez hagyjuk meg a fő hajtásának a csúcsán megjelenő virágbimbók közül a legfejlettebbet, a többit pedig csípjük le. Ezzel a megmaradt bimbóhoz jut az összes tápanyag, így semmi sem állhatja útját a fejlődésének.
A krizantémot főként hajtásdugványozással szaporíthatjuk. Ehhez az 5-6 cm-es dugványokat május és július között kell kiültetni napos helyre. A dugványozáson kívül szaporítása maggal és tőosztással is megoldható.
Virágokban gazdag kertet kívánunk ősszel és tavasszal is!
_fill_540x300_0.jpg)
