A hőmérsékleti szempontból összességében átlagosnak tekinthető június után a második nyári hónap határozottan melegebbnek mutatkozott. Az egymást követő hőhullámoknak véget vető hidegfrontok tartós, erős lehűlést nem hoztak, az átlagosnál több fokkal hidegebb idő csak az utolsó héten volt, pár napig.
A hőmérséklet havi középértékei az ország nagy részén 1 °C körüli mértékben haladták meg a sokévi átlagot, de a Dunántúlon helyenként, az Alföld déli felén nagy területen a 2 °C-ot is elérte az átlaghőmérséklet anomáliája, ahogy az alábbi térképen látható.
A júliusi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2023-ban – forrás: OMSZ
Az első héten még nem volt nagy hőség, csak pár fokkal volt melegebb idő az átlagosnál, az ország nagy részén a hőmérséklet nem haladta meg a 30 °C-ot. A második hét hozta meg a hónap első hőhullámát. A 9-e és 12-e közötti országos kánikulának véget vető, 13-án átvonuló hidegfront csak kismértékben és rövid ideig mérsékelte a meleget.
Július harmadik hetét ismét hőség jellemezte, 15-e és 21-e között volt a hónap leghosszabb, legerősebb hőhulláma. A harmadik dekád elejére pár napra mérséklődött a meleg, utána már csak kis területen, rövid időre tért vissza a kánikula, tartós, országos hőség nem volt, ami a mellékelt grafikonon látható országos területi átlagokban is tükröződik.
A júliusi napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása 2023-ban, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása – ábra: MeteoPlaza
17-én mérték a legmagasabb hőmérsékletet a hónap folyamán. A Hódmezővásárhelyhez tartozó Szikáncson 39,1 °C-ot regisztráltak délután, ami 2 fokkal alacsonyabb az eddig ezen a napon mért legmagasabb értéknél, az 1928. július 17-én a Hajdú-Bihar vármegyei Szerepen rögzített 41,1 °C-nál. Ahogy a mellékelt térkép is mutatja, ezen a napon, a leghosszabb hőhullám csúcspontján, az ország középső részein és az Alföldön nagy területen a 35 °C-ot is meghaladták a hőmérsékleti maximumok.
A hőmérséklet legmagasabb értékei 2023. július 17-én – ábra: MeteoPlaza
A havi legalacsonyabb értéket 27-én, a Nógrád vármegyei Zabarban regisztrálták, ahol 5,5 °C-ig hűlt éjszaka a levegő, ami csupán másfél °C-kal marad el az adott naphoz tartozó hideg rekordtól, az 1919-ben Dobogókőn mért 4,0 °C-tól. Ahogy azonban az alábbi térképen is látható, az ország nagy részén ezen a napon is +10 fok felett maradt hajnalban a hőmérséklet.
A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2023. július 27-én – ábra: MeteoPlaza
Az első nyári hónap kiadós esői után júliusban az ország nagy részén az átlagosnál kevesebb esett, ugyanakkor voltak rendkívül csapadékos területek is. Míg a főváros környékén és az Alföldön nagy területen 40 mm alatt maradt a csapadékösszeg, addig voltak olyan területek, főleg a Dunántúl nyugati részén és északon, ahol a 100 mm-t is meghaladta, ahogy az alábbi térkép is mutatja. A csapadékot hozó frontok viszonylag gyorsan átvonultak felettünk, tartós, kiadós, országos esőt okozó ciklon nem ért el bennünket.
A júliusi csapadékösszeg 2023-ban – ábra: MeteoPlaza
Július első hetében szinte mindennap volt csapadék kisebb-nagyobb területen, de az egész országra kiterjedő, áztató eső nem esett. A második hét első felében mindenütt kedvezett az időjárás az aratásnak, az ország túlnyomó részén egy csepp eső sem hullott. Ugyanakkor sokfelé – főként a Kisalföldön, a Duna–Tisza közén és a Tiszántúl déli területein – erőteljesen kiszáradtak a felső talajrétegek, a fejlődésben lévő növényeknél – különösen a kapások esetében – néhol a vízhiány jelei mutatkoztak.
A 13-án átvonuló hidegfrontot azonban szinte az egész országban kísérte csapadék, az eső mellett záporok, nem egy helyen károkat is okozó, heves zivatarok is előfordultak. A csapadékos időjárás azonban csak rövid ideig akadályozta az aratási munkákat, a kukoricának, napraforgónak és a többi, erőteljes fejlődési szakaszban lévő növénynek sokat jelentett az eső.
A hónap közepén ismét csapadékmentes napok következtek, de hosszan tartó szárazság nem alakult ki, az utolsó harmadban 21-e és 26-a körül okoztak legnagyobb területen – szinte az egész országban – csapadékot az átvonuló hidegfrontok. Ezzel együtt a havi csapadékösszeg országos, területi átlaga a hónap végén kevéssel a sokévi értékek alatt maradt, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja. Ugyanakkor – ahogy korábban említettük – ezek a területi átlagok nagy különbségeket takarnak, a száraz vidékek mellett főleg a Dunántúl nyugati felén, a Zemplénben és a Szatmár-Beregi síkságon voltak az átlagosnál csapadékosabb tájak.
A júliusi napi csapadékmennyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2023-ban – ábra: MeteoPlaza
A csapadékbevételben mutatkozó különbségek értelemszerűen a talaj nedvességviszonyaiban is megmutatkoztak. Legtöbb helyen csökkentek a vízkészletek, de az esősebb nyugati és északi területeken csak jelentéktelen mértékben, sőt helyenként növekedtek. A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma ezeken a vidékeken sokfelé 70% felett volt július végén, míg a legszárazabb országrészekben, a főváros környékén és a Duna–Tisza köze északi felén nem egy helyen 30% alá csökkent.
A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma július végén – forrás: OMSZ
A mélyebb rétegekben is csökkent ugyan a nedvességtartalom, de az ország jelentős részén továbbra is meghaladja az 50%-ot, sőt a délnyugati határ közelében és az északkeleti vármegyékben néhol 70% feletti az 50-100 cm-es mélységben, csak az Alföld déli területein, Szeged környékén csökkent 40% alá a növények számára hasznosítható víztartalom aránya ebben a rétegben.
Az 50-100 cm-es talajréteg nedvességtartalma július végén – forrás: OMSZ
A talaj vízhiányának a felső 1 m-es rétegre vonatkozó becsült értéke az ország jó háromnegyedén 100 mm fölé emelkedett, a Duna–Tisza közén többfelé a 130 mm-t is meghaladta, csak a nyugati és északi határ közelében maradt néhol 60% alatt, ahogy az alábbi térképen is látható.
A felső 1 m-es talajréteg vízhiánya július végén mm-ben – forrás: OMSZ
Az előző hónapokhoz hasonlóan a július sem hozott olyan időjárási szélsőségeket, melyek nagy területen, jelentős mértékben rontották volna a terméskilátásokat, és az aratást, illetve a többi időszerű mezőgazdasági munkát is csak rövid időszakokra akadályozták, szakították meg kedvezőtlen meteorológiai körülmények.
Bár az átlagosnál magasabb hőmérséklet gyorsította a talaj kiszáradását, hosszan tartó hőstressz nem akadályozta a növények életfolyamatait. Legnagyobb gondot az ország túlnyomó részén az átlagosnál kevesebb csapadék és ennek következtében a felső talajrétegek kiszáradása okozta – főként az Alföldön és a Dunántúl keleti területein, a mélyebb rétegek száradása azonban lassabb ütemű. Sajnos az idén is előfordultak károkat okozó heves zivatarok a frontok átvonulásakor, de szerencsére nem szélsőségesen nagy számban és területen.
Indexkép: Shutterstock
