Az átlagosnál melegebb nyarat követően az első őszi hónap túlnyomó részét is nyáriasan meleg, napos, száraz, igazi gyümölcsérlelő időjárás jellemezte. A hőmérséklet havi középértékei még a nyáriaknál is nagyobb mértékben haladták meg a sokévi átlagot.

Az eltérés még a kevésbé meleg nyugati vármegyékben is 3 °C körül alakult, a keleti országrészben nagy területen a 4 °C-ot is elérte, sőt az ország északkeleti csücskében néhol az 5 °C-ot is megközelítette, ahogy az alábbi térképen látható.

időjárás

A szeptemberi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2023-ban – forrás: OMSZ

Az átvonult frontok tartós, erős lehűlést nem hoztak. Szinte az egész hónapban meghaladta a hőmérséklet a sokévi átlagot, csak az utolsó héten, a 24-én áthaladó hidegfrontot követően csökkent nagy területen, de rövid időre az alá, ahogy a mellékelt grafikonon látható.

időjárás-grafikon

A szeptemberi napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása 2023-ban, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása – forrás: MeteoPlaza

13-án mérték a legmagasabb hőmérsékletet a hónap folyamán. Kiskunfélegyházán 35,0 °C-ot regisztráltak délután, ami egy fokkal alacsonyabb az eddig ezen a napon mért legmagasabb értéknél, az 1947. szeptember 13-án, Budapesten rögzített 36,0 °C-nál. Ahogy a mellékelt térkép mutatja, ezen a napon a hegyvidéki és Balaton-parti területek és a délnyugati határvidék kivételével az ország túlnyomó részén meghaladta a 30 °C-ot a hőmérséklet maximuma.

időjárás-térkép

A hőmérséklet legmagasabb értékei 2023. szeptember 13-án – forrás: MeteoPlaza

A havi legalacsonyabb értékeket az utolsó napokban regisztrálták. 29-én és 30-án a Nógrád vármegyei Zabaron egyaránt 4,2 °C-ig hűlt éjszaka a levegő, ami éppen annyi, mint az utolsó naphoz tartozó hidegrekord, amit szintén Zabarban mértek 2018-ban.

időjárás

A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2023. szeptember 30-án – forrás: MeteoPlaza

A szeptember meglehetősen száraz volt, tartós esők nem akadályozták a betakarítási munkákat. Az ország nagy részén az átlagosnál lényegesen kevesebb csapadék esett. Legtöbb helyen 20-30 mm körül alakult a csapadékösszeg, a legszárazabb területeken – többek között a főváros és a Csepel sziget környékén – még a 20 mm-t sem érte el. Kiadósabb, átlagot meghaladó, 60 mm körüli mennyiség csak kis területen, főleg a Hernád mentén és a Tiszántúl déli részein fordult elő, ahogy az alábbi térkép is mutatja.

időjárás-térkép

A szeptemberi csapadékösszeg 2023-ban – forrás: MeteoPlaza

A hónap első három hetében sokfelé alig esett, országos eső nem volt. 2-án, 3-án a keleti  vármegyékben – főleg az Északi-középhegység környékén és a Tiszántúlon – okozott esőket egy gyenge hidegfront, 13-án a Kisalföldön, 14-én az északkeleti vármegyékben, 18-án, 19-én nagyrészt a Dunántúlon és az Északi-középhegységben fordult elő több helyen eső, zápor.


A hosszú száraz időszakok kedveztek az aktuális mezőgazdasági munkáknak, többek között a napraforgó és a korai érésű kukorica betakarításának, ugyanakkor késleltették a már elvetett káposztarepce kelését. A havi csapadékmennyiség döntő része 22-e és 24-e között esett egy mediterrán ciklon, illetve hullámzó frontrendszer hatására, ami országos esőt hozott, az ország több mint felén 20 mm-t meghaladó mennyiséggel.

Az eső nagyon jól jött az őszi vetéseknek, ugyanakkor az érésben lévő gyümölcsöknek már nem hiányzott, ebből a szempontból kedvező, hogy a hónap hátralévő napjaiban számottevő csapadék már nem volt az ország túlnyomó részén. Ennek megfelelően a havi csapadékösszeg országos átlaga több mint 10 mm-rel a sokévi átlag alatt marad, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.

időjárás-grafikon

A szeptemberi napi csapadékmennyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2023-ban – forrás: MeteoPlaza

A kevés csapadék ellenére az ország nagy részén nem csökkent drámaian a talaj felső rétegeinek nedvességtartalma, mivel a párolgás ilyenkor már kisebb, mint a nyári hónapokban, és a növények vízfogyasztása is csökken. A nyár végén meglévő jelentős területi különbségek kissé mérséklődtek.

A legszárazabb vidékeken, az Alföld középső területein valamelyest növekedtek a vízkészletek, a Dunántúlon és az Északi-középhegység környezetében jellemzően kissé csökkentek. A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma ezeken a vidékeken kevesebb helyen maradt 70% felett szeptember végére, az Alföld középső részein ugyanakkor mindenütt 30% fölé emelkedett.

időjárás

A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma szeptember végén – forrás: OMSZ

A mélyebb rétegekben jelentősebben csökkent a nedvességtartalom. Már csak Vas és Zala vármegyékben maradt nagyobb területen 50% felett, az Alföld nagy részén a 30%-ot sem érte el a hó végén az 50-100 cm-es mélységben a növények számára hasznosítható víztartalom aránya.

időjárás

Az 50-100 cm-es talajréteg nedvességtartalma szeptember végén – forrás: OMSZ

A talaj vízhiányának a felső 1 m-es rétegre vonatkozó becsült értéke az ország túlnyomó részén tovább emelkedett. Csak a Dunántúl nyugati területein és az Északi-középhegység egyes részein maradt 100 mm alatt, az Alföldön nagy területen meghaladta a 150 mm-t, ahogy az alábbi térképen is látható.

időjárás-térkép

A felső 1 m-es talajréteg vízhiánya szeptember végén mm-ben – forrás: OMSZ

A jellemzően napos, meleg, száraz szeptemberi időjárás kedvező volt az érési folyamatok szempontjából, segítette a cukorképződést, így sok gyümölcs esetében esetében a biztató mennyiségi terméskilátások mellett a minőségi mutatókat is javította.

A szárazság ugyanakkor sokfelé hosszú ideig akadályozta, lassította az elvetett magok, főként a káposztarepce kelését, különösen a legszárazabb alföldi területeken. Ebben a helyzetben kedvező változást hoztak a 23-a körüli országos esők.

A betakarítási munkákat sem akadályozta tartósan az időjárás szeptemberben, a napraforgó és a korai érésű kukorica aratásában hosszabb kényszerszünetre nem kényszerültek a gazdák. A száraz talaj miatt a földek jól járhatóak voltak ugyan, de sokfelé porfelhő kísérte a gépeket, és az őszi kalászosok magágy-előkészítését is nehezítette, gátolta a kiszáradt föld, és kötöttebb talajú területeken növelte a munkák energiaigényét. Ebben a helyzetben is kedvező változást hoztak az utolsó hét esői.