Enyhe és száraz március? Mit hoz az első tavaszi hónap időjárása?

Enyhe február

A tél utolsó hónapja összességében az ország nagy részén 1-2 fokkal enyhébb volt a sokévi átlagnál, ugyanakkor nagy hőmérséklet-ingadozások jellemezték, az évszak legerősebb lehűlését hozta.

Az első dekádot az átlagosnál melegebb, csapadékos időjárás jellemezte. Különösen enyhe, kifejezetten tavaszias idő volt az első hét közepén, országszerte 10 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, a nyugati és déli területeken sokfelé a 15 fokot is meghaladta. A 4-én, Letenyén (Zala megye) mért 18,1 fok napi rekordot jelent.

A nagyításhoz kattints az ábrára.

Ugyanakkor sokfelé igen csapadékos volt ez az időszak. A főváros környékén és az északkeleti megyékben nagy területen esett az egész havi átlagos mennyiséget meghaladó csapadék, nem egy helyen 40 mm-nél is többet regisztráltak. A kevésbé csapadékos nyugati és déli területeken 10-20 mm között alakult az 5-e és 10-e közötti 5 napos csapadékösszeg.

A havi csapadékösszeg nagyjából az ilyenkor szokásosnak megfelelően alakult, de remekül látszik, hogy mennyire aránytalan a csapadék hónapon belüli eloszlása, hiszen a havi csapadékmennyiségnek majdnem 100%-a ebben a pár napban hullott.

A nagyításhoz kattints az ábrára.

Telített talajok és belvíz

A csapadék formája többnyire eső volt, így ezekben a napokban nem fedte tartós hótakaró a földeket. Az áztató esők hatására a talaj felső 1 m-es rétege az ország túlnyomó részén telítetté vált, sőt az Alföldön sokfelé belvíz jelent meg, ahogy azt az alábbi térkép is mutatja.

Belvízvédelmi készültségi fokozatok 2021. február 8-án – forrás: OVF

Több mint 20 ezer hektár – ebből 11 ezer ha-t meghaladó területű vetés és szántó – került víz alá (Összehasonlításként: a vízügyi szakemberek akkor tekintenek belvizesnek egy évet, ha 100 ezer hektár fölé nő a belvízzel elöntött terület nagysága.) Az őszi vetések döntő része ebben az időszakban jól telelt, az Alföldön, illetve az északkeleti területeken jelenthetett problémát több helyen a belvíz.

Az őszibúza-állományokban komolyabb belvízkárok akkor keletkezhetnek, ha 20 napnál hosszabb ideig állnak víz alatt, +5 fokot meghaladó hőmérséklet mellett. Ez a meleg időszak nem volt olyan hosszú, hogy nagyobb veszélyt jelentett volna. A gyümölcsfák nagy részének nyugalmi időszakát sem szakította meg, csak olyan kisebb hőigényű növények, mint pl. a mogyoró, életfolyamatai indultak el, kezdtek virágozni.

Az enyhe télnek erős hidegfront vetet végett

Ebből a szempontból kedvezőnek tekinthető változást hozott a 11-én érkező markáns hidegfront. Átvonulását az ország túlnyomó részén csapadék is kísérte, a kezdeti esőt többfelé – különösen a keleti országrészben – havazás váltotta fel. Összefüggő hótakaró azonban az ország nagyobb részén nem alakult ki, főleg a Tiszántúlon, illetve az Alföld északi részein kerültek hó alá a földek, amit az amerikai NOAA műhold alábbi felvétele is jól szemléltet. A hótakaró vastagsága ugyanakkor csak kevés helyen, főleg a Tisza-tó környékén és az Északi-középhegység térségében haladta meg az 5 cm-t.

2021. febr. 13-án 9 óra 49 perckor készült NOAA AVHRR-felvétel (a hóval borított terület kékesfehér színben jelenik meg, a felhők fehérek)

A front mögött igen hideg, de száraz levegő érkezett fölénk, 11-én látványosan lehűlt az idő. A következő napok kemény éjszakai fagyokat hoztak, és napközben a sok napsütés ellenére is fagypont, sőt nagy területen -5 fok alatt maradt a hőmérséklet. A leghidegebb éjszakákon -10 foknál erősebb fagyok voltak az ország túlnyomó részén, de -15 foknál erősebb lehűlés csak kevés helyen, főleg a hóval borított területeken fordult elő.

A durva lehűlés ellenére az őszi vetésekben nagy területen komolyabb fagykárok valószínűleg nem keletkeztek, mivel hosszú ideig nem maradt -10 fok alatt a hőmérséklet a hómentes helyeken. Főleg a Duna–Tisza középső részein voltak kitéve a védelem nélküli növények erősebb fagyoknak.

A tél eddigi legerősebb lehűlését a Nógrád megyei Zabaron regisztrálták: -25,8 fokot mértek 13-án és 14-én hajnalban. A gyümölcsfák és a cserjék is csak kisebb körzetekben károsodhattak, ugyanakkor a lehűlés kedvező hatása, hogy a növényi kórokozók, kártevők mennyisége minden bizonnyal csökkent, ami segítheti az előttünk álló vegetációs időszak növényvédelmi erőfeszítéseit.

A hónap további részében enyhült az idő, az utolsó hét nagy részét szélsőségesen enyhe, nagyrészt száraz, áprilist idéző időjárás jellemezte. A legmelegebb napokon az ország jelentős részén 20 fok fölé emelkedett a hőmérséklet délutánonként, a 26-án Kiskunfélegyházán mért 22,4 fok napi rekordot jelentett.

A tartósan enyhe idő veszélye ilyenkor az, hogy idejekorán beindíthatja a kisebb hőigényű növények életfolyamatait, érzékenyebbé téve őket ezzel a későbbi lehűlésekkel szemben.

Ebből a szempontból kedvező változást hozott február végére egy hidegfront, hatására közelebb került a hőmérséklet a sokévi átlaghoz. A front ugyanakkor nem járt együtt  számottevő csapadékkal, ez a belvízhelyzet szempontjából mindenképpen jó.

A téli hónapokra vonatkozóan megállapíthatjuk, hogy a legtöbb mezőgazdasági növény áttelelése szempontjából nem volt kedvezőtlen az időjárás, nem rontotta jelentős mértékben az előttünk álló vegetációs időszak növénytermesztési kilátásait. A talaj nedvességtartalma legtöbb helyen telítettséghez közeli.

Márciusi időjárás: mire számíthatunk?

Az első tavaszi hónap során a napi középhőmérséklet átlagos körülmények között 3 fok körüli értékről 9 fok közelébe, tehát több mint 5 fokkal emelkedik. A napi minimumok -1 fok közeléből +3 fok fölé, a maximumok 7 fok közeléből 14 fok fölé emelkednek, ahogy a mellékelt ábra is mutatja.

A napi középhőmérsékletek, minimumok, maximumok sokévi átlagainak (országos területi átlagok) és a szélső értékek alakulása márciusban

A nagyításhoz kattints az ábrára.

A legerősebb lehűlést a múlt század eleje óta ebben a hónapban 1963. március 1-jén hajnalban mérték, akkor -27,0 fokig hűlt a levegő Lentiben. Ezzel szemben a legmagasabb márciusban mért hőmérséklet 28,4 fok, amit 1977. március 24-én regisztráltak Homokszentgyörgyön. A havi csapadékösszeg területi átlagának sokévi értéke 34 mm körül alakul, a napi értékek viszonylag kis változékonyságot mutatnak: egész hónap folyamán 1 mm körüli alakulnak, a mellékelt ábra szerint.

A napi csapadékmenyiség területi átlagainak sokévi értékei mm-ben és ezek összegződése márciusban

Az idei március első napjai a legnagyobb európai előrejelző központ (ECMWF) előrejelzése alapján, az amerikai GFS prognózissal összhangban az átlagosnál enyhébbnek és száraznak ígérkeznek, ami

kiváló időjárási körülményeket jelent az aktuális kora tavaszi munkák szempontjából, és a belvizek csökkenését gyorsítja.

A hét végére egy hidegfront jelentős lehűlést hoz, így a hónap második hetében a hőmérséklet átmenetileg a sokévi átlag alá csökken, ugyanakkor az átlagosnál szárazabb időre van kilátás.

A hónap 3. hetében mind a hőmérsékleti, mind a csapadékviszonyok tekintetében átlagos körülményeket valószínűsítenek a számítások, az utolsó hétre ugyanakkor jelentős melegedést, az átlagosnál 1-3 fokkal melegebb időjárást prognosztizálnak, átlagos csapadékviszonyok mellett.

Vadász Vilmos – MeteoPlaza
Klimatikus alapadatok: OMSz

Indexkép: MTI/Komka Péter