A júniusi csapadék országos átlagban az eddig beérkezett adatok alapján 76,7 milliméter volt, ami átlagosnak tekinthető, 1991-2020 között ugyanis 71,8 milliméter volt az átlag. Ugyanakkor az idei év első félévében országos átlagban a szokásosnál körülbelül 20 százalékkal több csapadék hullott, közel duplaannyi, mint a tavalyi aszályos év első hat hónapjában – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat a Facebookon.

Az átlagos csapadék jó, de eloszlása szélsőséges

Hozzátették: a hegyvidékek mellett a Dél-Dunántúlon nagy területen meghaladta a hathavi csapadék a 400 millimétert, a legcsapadékosabb Kékestetőn pedig a 700 millimétert is elérte az idei év csapadékösszege. Az ország legszárazabb része a Dél-Alföld, ahol jellemzően 200 és 250 milliméter közötti csapadék esett eddig.

Tavaly az év első felében a Tiszántúlon többfelé 100 milliméter sem hullott és a 250 millimétert is csak kevés helyen érte el az első félévben lehullott csapadék mennyisége – jegyezték meg.

Kiemelték, hogy a júniusi csapadék többnyire záporokból, zivatarokból hullott, de több napon is voltak felhőszakadások, így az országon belül jelentős különbségek alakultak ki, akár kis területen belül is: Törökszentmiklóson 197 milliméter volt a havi csapadék, míg a körülbelül tíz kilométerre délre fekvő Kétpón csak 34 milliméter esett a hónapban.

A legcsapadékosabb terület a májushoz hasonlóan júniusban is a Mátra volt, ahol 200 milliméter feletti havi csapadékot is mértek, a szárazabb Dél-Alföldön eközben többfelé 40 milliméter alatt maradt a júniusi csapadékösszeg - írták.

Milyen volt az idei tavasz?

Változékony, szeszélyes tavaszi időjárás jellemezte az idei tavaszt: az elmúlt évektől eltérően csapadékból nem volt hiány, azonban a fagyos hajnalok az idén is április végéig veszélyeztették a gyümölcsösöket. Az átlaghőmérséklet a sokéves átlag körül alakult, azonban az átlag jókora kilengéseket is takart – írja az OMSZ az agrometeorológiai elemzésében.

Hozzátették, hogy a szántóföldi növények jellemzően jól teleltek, és az idén is viszonylag hamar fejlődésnek indultak, ahogy a korai gyümölcsfák rügyei is már februárban megpattantak, azonban a vegetáció túl korai fejlődését visszafogták a március első felében még több hullámban érkező hideg légtömegek.

Március utolsó hetében is hideg, sarkvidéki levegő okozott erősen fagyos hajnalokat, amelyben a már virágzó csonthéjasok, elsősorban a kajszi szenvedett védekezés nélkül fagykárokat. A március összességében az átlagosnál 1-2 fokkal melegebben, és az ország nagy részén csapadékosabban alakult – emelték ki.

Az április is rendkívül szeszélyes idővel kezdődött: előbb a délies áramlással érkező meleg légtömegben 20 Celsius-fok fölötti maximumok alakultak ki, majd ismét igen hideg, sarkvidéki eredetű légtömeg árasztotta el a Kárpát-medencét, így mínusz 5 fok körüli fagyok okoztak újabb károkat a gyümölcsösökben, a Nyírségben pedig több centiméteres hótakaró is kialakult. A hőmérséklet csak lassan emelkedett a hónap első felében, és csak április közepétől érte el tartósan a kukorica vetéséhez szükséges 10 fokot – közölték.


Az elemzés szerint a gyümölcsösök az idén nem csak a március végi és áprilisi fagyokat szenvedték meg, a gyakran csapadékos időjárás a beporzásnak sem kedvezett, növényvédelem nélkül pedig alig maradt a fákon gyümölcs a súlyos gombás megbetegedések miatt.

10 napos csapadékösszeg 2023. május 20-ig (mm) – Fotó: OMSZ

Április végén a talaj jellemzően kellő mennyiségű nedvességet tartalmazott a kukorica és a napraforgó csírázásához, majd keléséhez, de május elején az egyre emelkedő hőmérsékletek mellett az Alföldön hamar kiszáradt a felső talajréteg. Az aranyat érő májusi esőket a hónap második dekádjában mediterrán ciklonok sorozata szállította. Mint írták, a bőséges csapadék jókor jött a repce a becőképződéséhez és az őszi kalászosok kalászhányás-virágzásához. A nyári növények korai fejlődéséhez is szükség volt az esőkre, a kukorica és a napraforgó is szépen fejlődött, de a gyomok számára is kedvezőek voltak a körülmények.

Május harmadik harmadában a meleg is megérkezett, a kora nyárias időben optimális körülmények közt fejlődött a vegetáció. Tavasz végére a középső és mélyebb talajrétegek jellemzően jó vízellátottságúak voltak, a fél-egy méter közötti réteg közel telített állapota jó nedvességtartaléknak ígérkezett a nyári növények számára egy esetleges nyári aszály során.

SZÉLTÉRKÉP, CSAPADÉKTÉRKÉP, HŐMÉRSÉKLETTÉRKÉP

Aktuális időjárás-előrejelzésünket 24 órás, 5 és 30 napos, valamint település szerinti bontásban, a permetezésre vonatkozó információkkal együtt megtalálja az Agroinform.hu Időjárás rovatában.

Indexkép: Bagosi Sándor