Minderről Erdődiné Molnár Zsófiát, a HungaroMet Zrt. meteorológusát kérdeztük.

– Az aszályos nyarat lezáró csapadékos időszakot követően október második dekádjában egy jó hónapon át tartó száraz periódus kezdődött – bocsátotta előre a szakember. – A napos, csendes, enyhe időjárás segítette a kukorica kései betakarítását, a kalászosok vetését, valamint az őszi talajmunkák elvégzését. A tartósan esőmentes időben azonban egyre jobban kiszáradt a talaj és amíg az október elején vetett állományok kellő nedvességet találtak a korai fejlődésükhöz, a későbbi vetések már egyenetlenül keltek, gyengén fejlődtek. Novemberben egyre gyakoribbá vált a nyirkos, borongós időjárás, a hőmérséklet is visszaesett, de a csapadékos idő csak a hónap közepén köszöntött be. A csapadék rendkívül jól jött az őszi kalászosoknak, az átlagosnál alacsonyabb hőmérséklet azonban nem segítette az állományok erősödését.

Közel a telítettséghez

Decemberben és január első két dekádjában napos, tavasziasan enyhe, szeles, illetve borongós, párás, ködös területek és időszakok váltották egymást. Csapadék kevesebb hullott a sokéves átlagnál. A tél közepére a talajok felső fél méteres rétege sokfelé telítettség közeli állapotba került, az ennél mélyebb talajrétegben azonban a délnyugati és északkeleti tájak kivételével még bőven van helye a nedvességnek. Komolyabb hideg, ami a kórokozókat, kártevőket számottevően gyérítené, még nem fordult elő idén télen, a talajnak is csak a felső néhány centiméteres rétege fagyott meg rövidebb időszakokra.

eső, jégeső

A JÉGER-nek köszönhetően egyre kevesebb helyen hull az égből ekkora jég, a Mezőgazdasági Kárenyhítési Rendszerbe és a biztosítókhoz beérkező jégkárok mérséklődtek az elmúlt években – forrás: Pixabay

Az átfogó helyzetkép után a szakember kérdésünkre (ami valójában a termelők kérdése is, hiszen sokan reménykednek abban, hogy a csapadékos időjárás kitart majd egész évben) azt mondta: sajnos, az elmúlt három hónap időjárásából nem tudunk következtetni az előttünk álló év időjárására. A népi időjárási bölcseletek közt találunk több olyat is, melyek jeles napok időjárásából jósolják meg egy későbbi hónap, vagy évszak időjárását, ezek beválása azonban erősen kétséges.

Mifelénk melegebb van

–Az viszont sajnos, bizonyosság, hogy a hőmérsékletnek a globális átlaghoz képesti nagyobb mértékű emelkedése jellemző a Kárpát-medencére. Ennek leginkább földrajzi okai vannak – jelezte. – Az északi félteke, a magasabb földrajzi szélességek, valamint a kontinensek belseje általában fokozottabb melegedést mutatnak a globális átlagnál. Hazánk elhelyezkedése Európán belül, az óceántól vett nagyobb távolságunk, valamint a medence jelleg is erősíti a melegedés folyamatát.


– Apropó, melegedés, ha melegedés, akkor pedig időjárási szélsőségek, köztük jégeső. Még mindig vannak, akik a csapadék nyári elmaradásáért a JÉGER jégkármérséklő rendszert teszik felelőssé... – vetettük fel.

– A jégkármérséklő rendszer működésének lényege, hogy olyan időjárási helyzetekben, amikor fennáll a jégeső kialakulásának a veszélye, a felszínről ezüst-jodid részecskéket juttatnak a légkörbe. Ez az anyag a levegő feláramlása révén magasabb légrétegekbe jut és a kialakuló zivatarfelhőben nagyon jó, úgynevezett jégképző magként működik. Az ilyen szilárd részecskéken könnyen képződnek jégszemek. Ez első hallásra ellentmondásosnak tűnhet, de ha azt feltételezzük, hogy adott mennyiségű víz áll rendelkezésre a felhőben, akkor a jégképző magvak felhőbe juttatásával sok, de kicsi jégszem képződik. Ezek az apró jégszemek pedig el tudnak olvadni, mire földet érnek – magyarázta Erdődiné Molnár Zsófia. – A felhőbe juttatott ezüst-jodid részecskék nem befolyásolják a felhőből kihulló víz mennyiségét. Mivel a jégkármérséklő rendszer hatására keletkező kisebb jégszemek annyira nem aprók, hogy elpárolognának, mire a felszínt elérik, tehát a csapadékhullás esélye sem romlik a légkörbe juttatott ezüst-jodid miatt.

Az egész országra kiterjedően – ez egyedülálló

Egyébként Európa több más országában, például Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Szerbiában és Horvátországban is működtetnek a magyarországihoz hasonló jégkármérséklő rendszereket. A legtöbb országban ezek csak bizonyos tartományokban vagy régiókban üzemelnek, hazánkban viszont egyedülálló módon az egész országra kiterjedően egységesen működik a jégkármérséklés.

A jégkármérséklő rendszer hatékonyságáról nekünk is csak közvetett információink vannak, mivel a jégeső általában viszonylag szűk sávot érintő, lokális jelenség. Azt tudjuk, hogy a jégkármérséklő rendszer üzemelésének kezdete óta a potenciálisan jégesőt okozó zivatarok száma nem csökkent. A Mezőgazdasági Kárenyhítési Rendszerbe és a biztosítókhoz beérkező jégkárok azonban mérséklődtek, ebből arra következtethetünk, hogy a jégkármérséklő rendszer hatékonyan működik – fogalmazott a meteorológus, akivel arról is beszélgettünk, hogy időjárás-módosító technikákkal többfelé kísérleteznek a világon és a csapadék előidézése a legnépszerűbb ezek közül.


– Ezt főként mezőgazdasági célokra, az aszály mérséklésére, vagy víztározók töltésére alkalmazzák. Az „esőcsinálásnak" is hasonló alapja van, mint a jégkármérséklésnek. (Ez is cáfolja a konteók híveinek állításait – a szerző.) A felhőbe kondenzációs magvakat juttatnak mesterségesen, hogy elősegítsék a vízgőz vízcseppé alakulását, kicsapódását. A felhőkben a csapadék kialakulása meglehetősen bonyolult folyamat. A hulló csapadék mesterséges előidézése csak bizonyos időjárási körülmények között és korlátozott területen alkalmazható, de folyamatosan kísérleteznek a hatékonyabbá tételével – mondta végül a HungaroMet szakembere.

Indexkép: Pixabay