Eddig csak környezetünkből vagy távoli vidékekről érkeztek olyan képek, híradások, amik a szárazság, a nyári hőség pusztításait mutatták be.

tűz

1. ábra - A rendkívüli szárazság és a magas hőmérséklet együttes hatására kialakult erdőtüzet oltják Görögországban – fotó: MeteoPlaza

Azt hihettük, hogy mi itt a Kárpát-medencében védettek vagyunk ezektől a jelenségektől, az idei év azonban megmutatta, hogy nálunk is tudja kegyetlen arcát mutatni a természet.

aszály

2. ábra – A hosszú csapadékhiányos idő miatt kisebb folyóink, tavaink egy része kiaszáradt – fotó: MeteoPlaza

A frontokat szeszélyes csapadékeloszlás jellemezte

A Kárpát-medencében nagy területen kiadós csapadékot azok a ciklonok (gyakran mediterrán ciklonok) hoznak, melynek közepe felettünk, vagy közelünkben vonul át. Az idén, a nyár eddigi részében legtöbb esetben a csapadékot hozó frontok olyan ciklonokhoz tartoztak, melyek középpontja tőlünk messze, jellemzően több, mint 1000 km-re, általában Skandinávia felett haladt. Ezeket a frontokat összefüggő csapadékrendszer ritkán kíséri, a hatásukra kialakuló záporok, zivatarok törvényszerűen igen szeszélyes csapadékeloszlást eredményeznek.

Másik jellemzője ezeknek a frontoknak, hogy - nem utolsó sorban - a Kárpátok áramlás módosító hatásának következtében keleten – főként az Alföldön – esik kevesebb eső, míg a Dunántúl nyugati részein több. Ez a jelenség nem ismeretlen előttünk, hisz a nyárra vonatkozó sokéves csapadékátlagok területi eloszlása is összhangban van ezzel a jelenséggel, a Dunántúl nyugati, délnyugati részei a legcsapadékosabbak, az Alföldön vannak a legszárazabb területek.

Az idei év annyiban tér el a „szokásos"-tól, hogy ez a területi megoszlás sokkal sarkosabban jelentkezett az eddigieknél.

A téli aszályos hónapokat követően április első heteiben – akkor még úgy tűnt – épp időben érkezett a csapadék, aminek utánpótlása sajnos a következő hetekben, hónapokban elmaradt. A mostanra az Alföld nagy részén a növények jelentős részénél, főként a kapások esetében, visszafordíthatatlan károkat okozó szárazság májusban és  júniusban folytatódott. Az ország nyugati részén gazdálkodók viszont a csapadékos időjárást látva ebből szinte semmit sem vettek észre, náluk minden növény rendben fejlődött.

júniusi csapadékösszeg

3. ábra - A júniusi csapadékösszeg mm-ben – forrás: MeteoPlaza

Júliusban is keleten esett kevesebb, de már a nyugati országrész is szárazabb volt az átlagosnál, a Dunántúl keleti részeit, illetve a főváros környékét is pusztító aszály jellemezte.

júliusi csapadékösszeg

4. ábra - A júliusi csapadékösszeg mm-ben – forrás: MeteoPlaza


A kánikulában kialakult hőstressz gátolta a növények fejlődését

A nyári hónapokban a csapadékszegény időszakokhoz társult egy másik kellemetlen tényező, a nagy meleg: a július a Dunántúl nagy részén 2 C fok, keleten 3 C fok körüli mértékben volt melegebb az átlagosnál. A kánikulában kialakult hőstressz még ott is gátolta a növények fejlődését, ahol azt a vízhiány nem akadályozta volna.

A brutálisan kiszáradt felszín (talaj és növények) hatását a hőmérséklet alakulására jól mutatja, hogy az amúgy 10 fok körüli napi hőmérsékleti ingás (a maximum és a minimum közötti különbség) hazánk egyes részein elérte az igen nagynak mondható 20 fok körüli értéket. A legmelegebb napon, 23-án, hajnalban 20 fok körül alakult a hőmérséklet az Alföld azon részein, ahol délután 40 fok körüli értékeket mutattak a hőmérők (melegrekord született).

napi legalacsonyabb hőmérséklet

5. ábra – A napi legalacsonyabb hőmérséklet 2022.07.23-n – forrás: MeteoPlaza

napi legmagasabb hőmérséklet

6. ábra – A napi legmagasabb hőmérséklet 2022.07.23-n – forrás: MeteoPlaza

Az évből eddig eltelt napok közel felén nem esett eső sehol az országban

Az idei rendkívüli szárazságot jól bemutatja, hogy az év eddigi szakaszában mindössze 10 alkalommal fordult elő „országos" eső. Ezek legtöbbje a már korábban is említett hazánk felett áthaladó ciklon középpontokhoz köthető. Igen nagy számban fordultak elő olyan esetek, amikor a ciklonok és a hozzájuk tartózó frontok tőlünk viszonylag távol vonultak, ilyen esetekben az országnak viszonylag kis területén, vagy sehol sem esett eső.

Ezeken felül nagyon nagy számban találtunk olyan eseteket is, amikor a térségünk felett anticiklon húzódott, a hozzá tartózó kevés felhővel és száraz idővel. Ilyen anticiklonális,  csapadékmentes időjárás uralkodott az év 42%-ban, vagyis az évből eddig eltelt napok közel felén nem esett eső sehol az országban.


Mi okozta, okozza az idei szárazságot?

Napjainkban a nagytérségű időjárási folyamatokban bekövetkezett változás hatásait nyögjük, megváltozott a globális légkörzés és ez összefüggésben van a klímaváltozással.

Mit tehetünk a káros hatások csökkentése érdekében?

Bár a csapadék és hőmérsékleti viszonyokban az óriási különbségeket a nyugati és keleti területek között meghatározó mértékben a nagy térségű időjárási folyamatok okozzák, ezeket azonban a helyi hatások jelentősen  erősíthetik, vagy gyengíthetik. Nagyon sokan nálunk meteorológusoknál jobban tudják, mik azok a beavatkozások, amelyekkel maradandó változást okoztunk környezetünkben, ezzel együtt klímánkban és nem utolsósorban az életünkben.

Egyik ilyen nagy horderejű, a maga korában előremutató változás volt a Tisza szabályozása. Sajnos a folyamat megállt a gátépítésnél, a holtágak levágásánál, a víztározók megépítésével még azóta adósaink az építők.

Több lett ugyan a művelhető terület, de elfeledkeztünk egy olyan hatásról, ami ma nagyon hiányzik időjárásunkból, főként tavasszal, ez pedig az óriási, párolgó vízfelület hazánk keleti vidékeiről. Ennek hiányában nem alakulhatnak ki azok a felhők, melyek árnyékoló hatása mellett a belőlük érkező eső is pozitívan befolyásolhatná az aszályra hajlamos terület időjárását.

A talaj takarásával javíthatjuk a talaj vízgazdálkodását

Az idei súlyos aszály nem egyedi eset, közel 100 éve hasonló szárazság pusztított ezen a vidéken. Az aszály mellett a talaj vízháztartását fenyegető másik probléma a belvíz, amit szintén jó lenne megfelelő keretek közt tartani.

Környezetünk élhetőbbé tételéhez a nagy léptékű munkák mellett mi magunk kicsiben is hozzájárulhatunk a meglévő nedvesség megtartásával. Vannak ugyanis olyan talajművelési irányok, melyeknél a talaj takarásával javítjuk a talaj vízgazdálkodását, ezzel és a tartósabb növényborítottsággal befolyásolhatjuk a hőmérsékleti viszonyokat is (nem lenne ilyen rekkenő hőség az Alföld nagy részén), és összességében mérsékelni tudnánk valamelyest a globális klímaváltozás hatásait is.

Az idei év rendkívüli időjárása, a fokozódó szárazság is megerősíti azt az égető igényt, hogy egyre nagyobb területen lehessen öntözéssel csökkenteni az aszály okozta terméskiesést!