Az elmúlt 25 évben kinemesített, kórokozókkal szemben ellenálló búzafajták – becslések szerint – legalább egymilliárd liter növényvédő szernek a megtakarítását tették lehetővé. Ezért is van kiemelt jelentősége a rezisztencianemesítésnek.

A búzának azonban, mint a világban 1,5 milliárd ember élelmiszer-alapanyagának, valamint az összes kalória és fehérje 20%-át biztosító növénynek egyre újabb kórokozókkal és kártevőkkel kell megküzdenie, amelyek ellen – a 30-40 évvel ezelőtti zöld forradalomban kiemelkedő érdemeket szerzett mexikói CIMMYT Intézet útmutatásai alapján – igénybe kell venni a világ génbankjaiban rendelkezésre álló fajtákat.

A búzanemesítéshez igénybe kell venni a világ génbankjaiban rendelkezésre álló fajtákat?

A búzanemesítéshez igénybe kell venni a világ génbankjaiban rendelkezésre álló fajtákat? – Fotó: HungaroMet

A CIMMYT a közelmúltban két új tanulmányt mutatott be arról, hogy a búza vadon növő rokonai a rezisztencia fontos forrásait képezik, amelyeknek a korszerű fajtákba való átültetése dollármilliárdokkal csökkentheti a növényvédelmi kiadásokat. A tanulmányok szerzői azt is hangsúlyozzák, hogy a klímaváltozás által diktált számos új kihívás közepette, a nemesítőknek jobban kell támaszkodniuk a világ 155 génbankjában található, mintegy 800.000 (a régi időkben termesztett alacsonyabb hozamú, illetve vadon növő) búzamag mintára.


A vadon növő fajták jelentőségét mutatja, hogy az ilyen összetevőket tartalmazó, egyes kísérleti búzavonalak növekedése a modern fajtákénál a hőség és szárazság mellett 20%-kal gyorsabb. Emellett, a vadon élő rokonok génjei hozták létre az első olyan búzafajtát, amely kölcsönhatásba léphet a talaj mikrobákkal, csökkentve a dinitrogén-oxid termelődését, és lehetővé téve a növények számára a nitrogén hatékonyabb felhasználását.

Forrás: cimmyt.org