A magyar népi gyógyászatban számos olyan növény kapott helyet, amelyről ma már tudjuk, hogy használatuk rendkívül komoly veszélyekkel jár.
Maszlag (Datura stramonium): a boszorkányok növénye
A maszlag vagy csattanó maszlag az egyik legismertebb mérgező növény a magyar népi gyógyászatban. A növény minden része mérgező alkaloidákat, például atropint és szkopolamint tartalmaz, amelyek komoly mérgezést okozhatnak. A néphagyomány szerint a maszlagot gyakran használták boszorkányok kenőcseinek készítéséhez, amelyeket varázslatokhoz és transzállapot eléréséhez alkalmaztak. A maszlag hatására az emberek látomásokat és hallucinációkat tapasztaltak, ezért gyakran kapcsolták össze boszorkánysággal és sötét varázslatokkal; például úgy vélték, hogy a maszlag segítségével a boszorkányok képesek repülni.
Csattanó maszlag – fotó: Shutterstock
A maszlagot a népi gyógyászatban fájdalomcsillapításra és görcsoldásra is alkalmazták, adagolása azonban komoly nehézségekbe ütközött, hiszen a túlzott mennyiség súlyos mérgezési tüneteket, akár halált is okozhatott, így a maszlag használata mindig veszélyesnek számított.
Beléndek (Hyoscyamus niger): az őrület virága
A beléndek is egy olyan mérgező növény, amely fontos szerepet játszott a magyar népi gyógyászatban és babonákban. A beléndek magjai és levelei atropint és hioszciamint tartalmaznak, amelyek hallucinációkat és súlyos mérgezést okozhatnak. A beléndekkel kapcsolatos babonák szerint a növény képes volt megőrjíteni az embereket, és gyakran használták szerelmi varázslatokban is. A néphagyomány szerint a beléndeket a boszorkányok és sámánok is használták, hogy transzállapotba kerüljenek, és kapcsolatba lépjenek a szellemekkel. Bár a növényt fájdalomcsillapításra és altatóként is alkalmazták, használata rendkívül kockázatos volt, hiszen a hatóanyagok pontos adagolása rendkívül nehéz.
Farkasalma (Aristolochia clematitis): a tiltott gyógyító
A farkasalmát a népi gyógyászatban gyakran alkalmazták különféle betegségek kezelésére, pedig ez a növény is mérgező anyagokat tartalmaz. A növény gyökere és levelei aristolochiasavat tartalmaznak, amelyről ma már tudjuk, hogy rákkeltők és veseelégtelenséget okozhatnak. A magyar néphagyományban úgy vélték, hogy a farkasalma képes megvédeni a házat a rontástól és a gonosz szellemektől. A farkasalma használata során gyakran alkalmaztak különféle rituálékat. A néphit úgy tartotta, hogy a farkasalma segíthet a kígyómarás gyógyításában, és védelmet nyújt a boszorkányok ellen is.
Sisakvirág (Aconitum napellus): a halál árnyéka
A sisakvirág az egyik legmérgezőbb növény Magyarországon. A növény minden része rendkívül mérgező akonitint tartalmaz, amely kis mennyiségben is halálos lehet. A sisakvirágot gyakran nevezték a "halál árnyékának". A néphit szerint a sisakvirágot a boszorkányok és gyógyítók használták, hogy átkokat és rontásokat bocsássanak másokra. Bár a sisakvirágot fájdalomcsillapításra és gyulladáscsökkentésre is próbálták alkalmazni, rendkívüli mérgező hatása miatt használata mindig veszélyesnek számított.
A sisakvirág az egyik legmérgezőbb növény Magyarországon – fotó: Shutterstock
Kutyaölőfű (Cynoglossum officinale): a gonosz távol tartója
A kutyaölőfű, más néven ebvészfű egy kevésbé ismert, de rendkívül veszélyes növény, amelyet a népi gyógyászatban és babonákban egyaránt használtak. A növény pirrolizidin alkaloidokat tartalmaz, amelyek májkárosodást és hosszú távon akár halált is okozhatnak. A néphagyomány szerint a kutyaölőfű képes volt távol tartani a gonoszt és megvédeni az állatokat a rontástól. Gyakran használták amulettként, hogy megvédjék a háziállatokat és az embereket a bajtól. A néphit úgy tartotta, hogy ha a kutyaölőfűből készült főzetet az ajtófélfára hintik, az megvédi a házat a gonosz szellemektől és a betegségektől. Bár a növény fájdalomcsillapító hatását is ismerték, a mérgező anyagok miatt használata rendkívül veszélyes volt.
Forrás: termeszeti.hu
_fill_540x300_0.jpg)
