A szójatermesztés erős növekedést mutatott a jelentős európai termelők körében (Ukrajna, Oroszország és EU) az elmúlt 10 évben. A teljes európai szójaterület és -kibocsátás nagyságrendileg 70%-kal bővült, ha a 2014-es és 2024-es adatokat vetjük össze. Ez a bővülés rövid és középtávon nagy valószínűséggel folytatódik a lejjebb felsorolt ösztönző tényezők miatt.

Európa legnagyobb szójatermelője Ukrajna, amely 5,9 millió tonna szójababot takarított be 2024-ben az előzetes hivatalos becslések szerint. Az ukrán termelés az európai össztermelés körülbelül 40%-át fedi le. Továbbá Oroszország (4,3 millió tonna – ez az érték Oroszország európai területére vonatkozik), az EU (2,8 millió tonna) és Szerbia (350 000 tonna) tekinthető fontos szereplőnek az európai szójatermelésben.

A szója területének bővülését az alábbi ösztönzők serkentették a régióban az elmúlt években:

• A szójabab kedvező ára és könnyű értékesíthetősége más kultúrnövényekkel szemben, különösképpen a kukoricával összehasonlítva, ami a szója legnagyobb riválisának tekinthető az európai szántóföldeken.

• Magas energia- és műtrágyaárak – a szója szerény mértékben igényel műtrágyát a nitrogénmegkötő képességének köszönhetően, illetve szárítása is mérsékeltebb energiamennyiséget tesz szükségessé a kukoricával összehasonlítva. Az elmúlt években ezek a szempontok jelentősen felértékelődtek a magas műtrágya- és energiaárak fényében.


• Zöld trendek – az EU+ országok (EU27, Svájc, Norvégia, Egyesült Királyság) többségében fokozódó kereslet mutatkozik a fenntartható, helyi termelésből származó, illetve a GMO- és erdőirtásmentes áruk iránt. Az Európában termett szója nagy része pont ezeknek a követelményeknek felel meg.

• A szabályozók és a támogatási rendszer gyakran előnyben részesíti a vetésváltást, illetve a fehérjenövények – köztük a szója – termelését. Ennek legjobb példája a hazánkban is közkedvelt, termeléshez kötött szemesfehérjenövény-támogatás. Ezek a támogatások inkább az EU-ban jellemzőek és kevésbé a Kelet-Európai országokra.

szója

• Egyesületek, illetve piaci szereplők kiemelkedő promóciós tevékenysége (pl.: Duna Szója vagy Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület), ami többek között gazdanapok, gazdaképzések, értékesítési programok szervezését jelenti.

• +1 ösztönző tényezőként említhető az a logisztikai kihívás, ami elsősorban az ukrán mezőgazdaságot érinti a háború árnyékában. Ukrajnában az inputok és logisztikai lehetőségek korlátozottan állnak rendelkezésre a harci állapotok miatt. Ebben a helyzetben még inkább felértékelődik, hogy a szója szerény műtrágyaigénnyel rendelkezik. Továbbá a korlátozott logisztikai lehetőségek között az is fontos szempont, hogy egy 1 tonna szójabab ára magasabb értéket képvisel, mint például 1 tonna kukoricáé (a korlátozott logisztikát inkább hasznosítják a magasabb árral rendelkező termények mozgatására).

Az EU szójabab-kibocsátása közel 50%-kal 2,8 millió tonnára bővült az elmúlt évtizedben (2014 és 2024 között) a Duna Szója becslése alapján. A tagországok közül a legnagyobb terméseredményt Olaszország (1 millió tonna), Franciaország (400 000 tonna) és Magyarország (250 000 tonna) érte el az idei (2024) betakarításnál.

A szójatermesztés gyors bővülése ellenére az EU még mindig jelentős szójaimportra szorul (évi kb 35 millió tonna), amit a közösség elsősorban a Brazíliából, USA-ból és Argentínából származó szójadara- és szójababimporttal fedez.

szója

A Duna Szója kalkulációja szerint az EU szója-önellátottsági szintje mindösszesen 8%, vagyis a közösség kevesebb mint egytizedét állítja elő annak a szójamennyiségnek, amit szójabab vagy szójadara formájában felhasznál.

Bizonyos tekintetben a szója jelenti az EU élelmiszeriparának Achilles-ínát. A közösség többé-kevésbé önellátó minden olyan mezőgazdasági termékből, ami fontosabb az élelmezésbiztonság szempontjából. Ilyen termék a gabona, tejtermékek, sertés- és baromfihús. Az egyedüli kivétel a szója, ami fontos alapanyag az abrakfogyasztó jószágok takarmányreceptúráiban, és más növényekkel csak korlátozottan helyettesíthető. Ezért egy szójaimportban jelentkező esetleges fennakadás jelentősen fenyegetné az EU fehérjetakarmány-ellátását és ezzel az egész sertés- és baromfihús-termelést. Márpedig az elmúlt 5 év globális krízisei – Covid, ukrán háború, klímaváltozás – felfedték a globális ellátási láncok törékenységét.

szója

A szójatermelés további bővülésének nagy mozgástere van az EU-ban. Ezt jól tükrözi az a mutató, ami a szójabab területi részesedését mutatja – a szója a megművelt szántóterület mindösszesen 1%-át fedte le 2023-ban (az elmúlt évtized jelentős bővülésének dacára). Ez az érték igen alacsony, a világátlaggal összehasonlítva 9%; a három legnagyobb szójatermelő – Brazília, USA és Argentína – esetében 30-40% felett mozog. Ez utóbbi részarányok (30-40%) már inkább túl magasak, és ezért nem tekinthetők követendő példáknak.

Szerző: Kruppa Bertalan – Donau Soja

Ez a cikk a Szójázz bátran! TechMagban jelent meg. A TechMag az Agroinform új, interaktív magazinja, amit itt tudsz végiglapozni.

Indexkép: Shutterstock